Köznevelés, 1972 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1972-02-18 / 4. szám
megtakarításra is szert tesz, s ezt a világirodalmi.. . kapcsolatok elmélyítésére használja fel. E kísérlet jelentős lépés az iskolai túlterhelés megszüntetésére, valamint az iskolai munka fokozottabb gyümölcsöztetésére.” (1948. márc. 4.) Az író-pedagógus metodikai kelléktárából kettőt szeretnénk kiemelni. Az egyiket a szükség diktálta. Németh László írja: „amilyen áldás a tankönyv hiánya, olyan bajos, épp irodalomtörténetet olvasókönyv nélkül tanítani.” Az utóbbi pótlására — a tanulókkal közösen — irodalmi antológiát állítottak össze. Bár 1945-ben Németh László elég kiábrándultan írt e vállalkozásról, 1948-ban Nagyajtósi István már összegezhette a hasznosítható tapasztalatokat: „A kuruc költészet korszakainak öszszefoglalása egy irodalmi anthologia-terv keretében történt. Az anthologia anyagának kiszemelése közben iparkodott az osztály tisztázni a Thaly-féle hamisítás terjedelmét és jelentőségét, verstani alapon próbálva elhatárolni az utóbb érkezetteket az eredeti alkotásoktól. Az anthologia terv negyedik részébe beilleszthető volt a még nem tárgyalt Mikes. Két — előzetes Mikes tanulmányozást vállaló — tanuló megtette javaslatait, s a kiválasztás elveinek megbeszélése közben kirajzolódott Mikes emberi és írói arcéle. Az óra a nevelés-oktatás két fő tényezőjét: az önkéntes cselekvést és az irányító szuggesztiót harmonikus együttműködésben mutatja be.” Egy-egy történeti-irodalmi korszak tárgyalása előtt — mintegy előzetes motiválásképp — táblázatot készítettek az órán. Ezt említi dr. Niklai Ferenc felügyelő is: „A tanulókat egy kis, maguk készítette táblázat segíti az irodalmi emlékek összeállításában: baloldalt a világtörténet és magyar történet eseményeit jelölő évszámok, a táblázat fölött a különböző írói csoportok s a hozzájuk tartozó írók nevei.” Illusztrálásképp hadd mutassunk be egy ilyen táblázatot, amelyet egy akkori tanuló (Kerekes Teréz) füzetéből választottunk ki. (L. Bethlen Gábor Gimnázium Németh László archívuma.) Az 1789—1945 közötti korról van szó: Történet Szellemi élet Gazdasági Szocializmus 1789 forradalom preromantika Ipari forradalom Utópista szocializmus császárság 1815 Szentszövetség Beethoven Korai kapitalizmus A szoc. előfutárai, romantika Első szoc. kísérletek 1848 demokratikus A romantika Virágzó kapitalizmus Tudományos szocializmozgalmak bírálata más (Marx) német—olasz egység 1870 gyarmatosítás kora Fin du siècle Imperializmus I—II. Internacionálé 1919 két háború Szocializmus Leninizmus 1945 köze A táblázat elkészítését követő órákon a feltüntetett fogalmak részletes kifejtése történt. A tanulók így világosan látták, hogy az új ismereteik miképp illeszkednek az egész rendszerbe. Az öszszefoglalásnál ismét visszatérhettek a táblázathoz, amely — most már tartalommal telítve — hasznos segédeszközzé lett. A felszabadulás után a világnézet formálásának egyik legfontosabb tantárgya az ún. „Közgazdasági és társadalmi ismeretek” volt. Tanítására a középiskolák utolsó osztályában került sor. A vásárhelyi leánygimnáziumban e feladat is Németh Lászlóra hárult, aki természetesen ezt is többi tárgyának rendszerébe olvasztotta. Niklai Ferenc megjegyzése: „Nincs külön történelem, gazdaságtan, irodalmi óra. Legfeljebb csak egyiknek vagy másiknak jellegzetessége tűnik ki, aszerint, hogy a tárgyalt korban melyik hatóerő működik erősebben ...” A fenti táblázatot áttekintve is láthatjuk, hogy az 1848—70 közötti korban a „szocializmus” címszó alatt szerepel pl. a tudományos szocializmus fogalma. A gazdaságtan tantervében és tankönyvében ugyancsak találkozunk ,ezzel (IV. rész: „Gazdasági elméletek és rendszerek” 8.anyaga: A marxi szocializmus vagy marxizmus.) Niklai Ferenc pontosan ezt az órát látta, a felügyelői feljegyzések között éppen ez a legérdekesebb számunkra. Úgy véljük, hogy nem erőszakolt a párhuzam: a világnézetünk alapjai tanárai sok ötletet, tapasztalatot meríthetnek az 1948. november 3-án készült jegyzőkönyvből. „VIII. o. Gazdaságtan. Marx alakját illesztik be a tárgyalt (1848 és 1870 közé eső) kor történetébe. A tanulók Marx életét és a marxizmustanítását Lenin művéből ismerik. Az életrajz elmondását arra használják fel, hogy kimutassák,hogyan szintetizálódik a fiatal Marxban a XIX. század 3 iránya ... (Marx) Álláspontját Proudhonnal szemben az Anti- Proudhon alapján az egyik tanuló* ismerteti. Marx negyvtmnyelc elemzéséről egy másik tanuló már beszámolt... A marxizmus (materiális, dialektika, történeti materializmus) elveinek a rekapitulálása után Marx gazdasági tanaira térnek át. A tanár felírja a behozott A Tőke fejezeteinek a címét, s a tanulóknak kell megmondaniuk gazdaságtani ismereteik alapján, hogy miről van szó az egyes fejezetekben. A tanár szemelvényekkel teszi világosabbá a fogalmakat. Egy tanuló a németországi mozgalom fejlődéséről számol be Engels tanulmánya alapján. Tökéletes osztályfoglalkoztatás folyik a tanár minden óráján. A tanulók minden szava megokolt. Marx élete is szoros összefüggésben van munkásságával a tanulók feleleteiben. Perspektivikus történeti hátteret adnak a tanulók. Semmit sem mondanak elszigetelten. Szorosan összefűződik történelem, gazdaságtudomány, filozófia, politika stb. feleleteikben, amint az életben is együttműködnek a hatóerők. Nem szavakat mondanak, hanem az életet elemzik ... Mindig a mozgatóerők für- w 19