Köznevelés, 1972 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1972-02-18 / 4. szám

megtakarításra is szert tesz, s ezt a világirodalmi.. . kapcsolatok el­mélyítésére használja fel. E kísér­let jelentős lépés az iskolai túlter­helés megszüntetésére, valamint az iskolai munka fokozottabb gyü­­mölcsöztetésére.” (1948. márc. 4.) Az író-pedagógus metodikai kel­léktárából kettőt szeretnénk ki­emelni. Az egyiket a szükség dik­tálta.­ Németh László írja: „ami­lyen áldás a tan­könyv hiánya, olyan bajos, épp irodalomtörténe­tet olvasó­könyv nélkül tanítani.” Az utóbbi pótlására — a tanulók­kal közösen — irodalmi antológiát állítottak össze. Bár 1945-ben Né­meth László elég kiábrándultan írt e vállalkozásról, 1948-ban Nagyaj­­tósi István már összegezhette a hasznosítható tapasztalatokat: „A kuruc költészet korszakainak ösz­­szefoglalása egy irodalmi antholo­­gia-terv keretében történt. Az an­­thologia anyagának kiszemelése közben iparkodott az osztály tisz­tázni a Thaly-féle hamisítás terje­delmét és jelentőségét, verstani alapon próbálva elhatárolni az­ utóbb érkezetteket az eredeti al­kotásoktól. Az anthologia terv ne­gyedik részébe beilleszthető volt a még nem tárgyalt Mikes. Két — előzetes Mikes tanulmányozást vállaló — tanuló megtette javasla­tait, s a kiválasztás elveinek meg­beszélése közben kirajzolódott Mi­kes emberi és írói arcéle. Az óra a nevelés-oktatás két fő tényező­jét: az önkéntes cselekvést és az irányító szuggesztiót harmonikus együttműködésben mutatja be.” Egy-egy történeti-irodalmi kor­szak tárgyalása előtt — mintegy előzetes motiválásképp — táblá­zatot készítettek az órán. Ezt em­líti dr. Niklai Ferenc felügyelő is: „A tanulókat egy kis, maguk ké­szítette táblázat segíti az irodal­mi emlékek összeállításában: bal­oldalt a világtörténet és magyar történet eseményeit jelölő évszá­mok, a táblázat fölött a különböző írói csoportok s a hozzájuk tarto­zó írók nevei.” Illusztrálásképp hadd mutassunk be egy ilyen táb­lázatot, amelyet egy akkori tanuló (Kerekes Teréz) füzetéből válasz­tottunk ki. (L. Bethlen Gábor Gim­názium Németh László archívu­ma.) Az 1789—1945 közötti korról van szó: Történet Szellemi élet Gazdasági Szocializmus 1789 forradalom preromantika Ipari forradalom Utópista szocializmus császárság 1815 Szentszövetség Beethoven Korai kapitalizmus A szoc. előfutárai, romantika Első szoc. kísérletek 1848 demokratikus A romantika Virágzó kapitalizmus Tudományos szocializ­mozgalmak bírálata más (Marx) német—olasz egység 1870 gyarmatosítás kora Fin du siècle Imperializmus I—II. Internacionálé 1919 két háború Szocializmus Leninizmus 1945 köze A táblázat elkészítését követő órákon a feltüntetett fogalmak részletes kifejtése történt. A ta­nulók így világosan látták, hogy az új ismereteik miképp illeszked­nek az egész rendszerbe. Az ösz­­szefoglalásnál ismét visszatérhet­tek a táblázathoz, amely — most már tartalommal telítve — hasz­nos segédeszközzé lett. A felszabadulás után a világné­zet formálásának egyik legfonto­sabb tantárgya az ún. „Közgazda­­sági és társadalmi ismeretek” volt. Tanítására a középiskolák utolsó osztályában került sor. A vásár­helyi leánygimnáziumban e fel­adat is Németh Lászlóra hárult, aki természetesen ezt is többi tár­gyának rendszerébe olvasztotta. Niklai Ferenc megjegyzése: „Nincs külön történelem, gazda­ságtan, irodalmi óra. Legfeljebb csak egyiknek vagy másiknak jel­legzetessége tűnik ki, aszerint, hogy a tárgyalt korban melyik hatóerő működik erősebben ...” A fenti táblázatot áttekintve is lát­hatjuk, hogy az 1848—70 közötti korban a „szocializmus” címszó alatt szerepel pl. a tudományos szocializmus fogalma. A gazdaság­tan tantervében és tankönyvében ugyancsak találkozunk ,ezzel (IV. rész: „Gazdasági elméletek és rendszerek” 8.­­anyaga: A marxi szocializmus vagy marxizmus.) Niklai Ferenc pontosan ezt az órát látta, a felügyelői feljegyzések kö­zött éppen ez a legérdekesebb szá­munkra. Úgy véljük, hogy nem erőszakolt a párhuzam: a világné­zetünk alapjai tanárai sok ötletet, tapasztalatot meríthetnek az 1948. november 3-án készült jegyző­könyvből. „VIII. o. Gazdaságtan. Marx alakját illesztik be a tárgyalt (1848 és 1870 közé eső) kor történetébe. A tanulók Marx életét és a mar­xizmus­­tanítását Lenin művéből ismerik. Az életrajz elmondását arra használják fel, hogy kimu­tassák,­­hogyan szintetizálódik a fiatal Marxban a XIX. század 3 iránya ... (Marx) Álláspontját Proudhonnal szemben az­ Anti- Proudhon alapján az egyik tanuló* ismerteti. Marx negyvtm­nyelc elemzéséről egy másik tanuló már beszámolt... A marxizmus (ma­teriális, dialektika, történeti mate­rializmus) elveinek a rekapitulá­­lása után Marx gazdasági tanaira térnek át. A tanár felírja a beho­zott A Tőke fejezeteinek a címét, s a tanulóknak kell megmondaniuk gazdaságtani ismereteik alapján, hogy miről van szó az egyes fe­jezetekben. A tanár szemelvények­kel teszi világosabbá a fogalma­kat. Egy tanuló a németországi mozgalom fejlődéséről számol be Engels tanulmánya alapján. Tökéletes osztályfoglalkoztatás folyik a tanár minden óráján. A tanulók minden szava megokolt. Marx élete is szoros összefüggés­ben van munkásságával a tanulók feleleteiben. Perspektivikus törté­neti hátteret ad­nak a tanulók. Semmit sem mondanak elszigetel­ten. Szorosan összefűződik törté­nelem, gazdaságtudomány, filozó­fia, politika stb. feleleteikben, amint az életben is együtt­működ­nek a hatóerők. Nem szavakat mondanak, hanem az életet elem­zik ... Mindig a mozgatóerők für- w 19

Next