Köznevelés, 1972 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1972-01-07 / 1. szám
KRÓNIKA Szakmai tanácskozás A Művelődésügyi Minisztérium Pedagógusképző Osztálya november 15—16-án az óvónőképző intézeti pedagógia-oktatók számára szakmai tanácskozást rendezett a soproni Óvónőképző Intézetben. A tanácskozáson a pedagógia oktatás színvonalának emeléséről és az új — a tanárképző főiskolákon, a tanítóképző és az óvónőképző intézetekben egységesen használandó — pedagógia tankönyvhöz készítendő óvodapedagógia könyv tartalmi kérdéseiről folyt színvonalas vita. A tanácskozás bevezető előadását és a vita összefoglalását dr. Füle Sándor, a Pedagógusképző Osztály munkatársa tartotta. Az új óvodapedagógia könyv készítésének munkálatai megkezdődtek és az a tervek szerint már az 1973— 4. tanévtől a hallgatók kezébe kerül. Vitézek és hősök A Danuvia Gorkij Művelődési Központban 1971 októberétől új ifjúsági előadássorozat indult. A nyolc előadásból álló sorozat célja, hogy segítse a XIV. kerületi általános és középiskolákban folyó honvédelmi oktatást. Az előadásokat, amelyeket hadtudományi szakemberek tartanak, filmvetítés követi. A sorozatot olyan alkotásokból állították össze, amelyeket nem láthatnak a tanulók a mozikban, viszont mind történelmi, mind pedig a hadtudományi ismeretterjesztés szempontjából fontosak. Ilyen film például: A jégmezők lovagja, Csapajev, Rákóczi hadnagya, Ordasok között. A tanulók egy-egy hős szerepén, életén keresztül ismerkedhetnek meg a történelmi korral, haditechnikai eszközökkel és hadászati módszerekkel. A sorozat előadásai díjtalanok. Bár az előadásokat elsősorban a XIV. kerületi tanulók látogatják, szeretettel várunk minden érdeklődő fiatalt és pedagógust, akinek segítséget nyújt a Vitézek és hősök sorozat. (Kovács Sylvia) Oktatásügyi delegáció az NDK-ban Dr. Gosztonyi János miniszterhelyettes vezetésével decemberben oktatásügyi delegáció járt az NDK-ban. Tagjai voltak: dr. Szarka József, az OPI főigazgatója, dr. Kálmán György, a Közoktatási Főosztály vezetője és Pálmai Kálmán, a Pedagógusképző Osztály helyettes vezetője. Kongresszusi ifjúsági művészeti hét, 1971 A KISZ VIII. kongresszusa alkalmából nagyszabású művészeti rendezvénysorozatra került sor 1971. december 4. és 12. között. Egy héten át színvonalas bemutatók tanúskodtak a legfiatalabb művészgeneráció alkotókészségéről, a holnap kulturális életének ígéreteiről. Ifjú fotó- és képzőművészek, színészek, filmesek és népművészek, zenészek, írók és költők léptek a nyilvánosság elé, ismertették meg alkotásaikat a nagyközönséggel. A kongresszus tiszteletére a Magyar Rádióban minden nap egy-egy fiatal író műve hangzott el az ifjúsági hangjáték-szemle keretében. A tárlatok, színházi és filmbemutatók, hangversenyek és előadóestek a fiatal művészek hasznos seregszemléjének bizonyultak. A feladatlapokról Sok pedagógus kollégám nevében ezúton is köszönetet mondok az Iskolatelevízió Szerkesztőségének azért a négy adásból álló sorozatért, amelyet szeptember 19- től október 10-ig láthattunk és hallhattunk a televízió Pedagógusok Fóruma vasárnapi adásaiban. Minden adás után termékeny vitákra került sor a nevelői szobákban és a folyosókon. A tanítási órákon a feladatlapok — tapasztalataim szerint — a nevelés-oktatás hatékony eszközei lettek. Az új ismereteket közlő órákon feladatlapokkal sikerül feloldani a frontális tanítás unalmát, passzivitását. A feladatlapok emelik a teljesítményszintet, hozzászoktatják a tanulókat a munkához, fejlesztik a szókincsüket, motiváló szerepük is lemérhető. Az adások eredményeként a feladatlapok alkalmazása — ha gondot okoz is olykor — minden bizonnyal egyre inkább terjed. Azt kérjük, hogy a jövőben a PEDAGÓGUSOK FÓRUMA sok ilyen lehetőséget adjon a pedagógusok továbbképzéséhez. (Bőd Ádám) A tanár—diák viszony tegnap és ma A rádióban, a televízióban, a heti- és napilapokban, a pedagógiai és módszertani folyóiratokban rendszeresen jelennek meg vélemények a tanár-diák viszonyról. Ha ez a kérdés szóba kerül, önkéntelenül hajdani diákéveim idéződnek fel, amelyekre ma is szívesen gondolok vissza. A háború utáni években, az azóta megszűnt pápai Tanítóképző Intézetben, az iskola valamennyi nevelője megfelelő munkatársi légkört teremtett a tanítási órákon. Volt tekintélye az iskolában az akkori ifjúsági szervezetnek is. A diákszövetségen belül szerveztük meg a mozgalmi, a kulturális és a sporttevékenységet, önállóságra való nevelésünket segítették nevelőink a különböző rendezvényekkel. Az iskola kollégiumában nevelőtanáraink segítették a kollégiumi önkormányzati szervek eredményes működését. Valamennyi megmozdulás sikeréért minden növendék felelősséget érzett, nevelőink — velünk sokat beszélgetve — a „háttérből” irányították munkánkat. Az iskola különböző rendezvényein való részvételt a szereplőkön kívül tanárok és tanítványok egyaránt természetesnek tartották. Két évtized alatt sok minden megváltozott, egy-két dologban a mai diákok felfogása is. A tanári diák viszony vizsgálatának alaptétele azonban szerintem változatlan. Tanárnak és diáknak egyaránt tudomásul kell vennie, hogy az ______________