Köznevelés, 1976 (32. évfolyam, 1-45. szám)
1976-02-06 / 6. szám
kétféle igazság a regényben (a bányászok és a csendőrök igazsága közötti különbség). Tömörkény István: Így volt rendelve; Gelléri A. Endre: Egy fillér; Illyés Gyula: Nem menekülhetsz; József Attila: Anyám; Nyár; Mondd, mit érlel; Radnóti Miklós: Nem tudhatom; Levél a hitveshez; Dida: Magasabb szempontból; Lengyel József: Egy utca; Hemingway: Kék vizen; Sarkadi Imre: Tíz éve az országút mentén; Solohov: Emberi sors (összehasonlító elemzés a Hemingway novellával); Sütő András: Bogár Zsuzsika búcsúzik; Garai Gábor: Koránkelők; Moldova György: Eltörött csavar; Sánta Ferenc: A csillagokig; Váci Mihály: A mi ereklyéink (a Zsezse madár c. kötetből). Kiegészítő anyag: Csehov: Egy orvosi eset; Gorkij: Proletársors (az Anya című regény kezdete); Mikszáth Kálmán: A Baróthy dominium; Gyerekek; Móricz: Ami megérthetetlen; Csittcsatt; Radnóti Miklós: Két karodban; Anna Frank: Remény a reménytelenségben (a napló részlete); Szimonov: Várj reám; Sarkadi Imre: Diák a tanyán; Solohov: Idegen vér; Déry Tibor: Békebeli vidám történet; Galambos Lajos: Ökörszem (a Földi és égi szerelem című kötetből); László— Bencsik Sándor: Történelem alulnézetben (részlet). II. „Ember lenni mindig, minden körülményben” (kb. 16 óra). A téma szorosan kapcsolódik az előbbi fejezet élményanyagához. Az itt szereplő művek jó néhány darabjának erős gondolati töltése a tartalmas, szép emberi élet programját sugallja. Törzsanyag: Jókai Mór: Az árvízi hajós (Részlet a Kárpáthy Zoltánból); Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása; Majakovszkij: Beszélgetés Lenin elvtárssal vagy Induló balra; József Attila: Tél, Ne légy szeles ..., Ahol a szabadság...; Radnóti Miklós: Első ecloga; J. Fucik: Üzenet az élőknek (részlet); Tamási Áron: Ének és rügy; Váci Mihály: Még nem elég; Te, bolond; Veres Péter: Én nem mehetek el innen! Nagy László: A tűz; Jevtusenko: Naggyá lenni! Kiegészítő anyag: Kölcsey Ferenc: Búcsú az országos rendektől (részlet); Arany János: Domokos napra (részlet); Majakovszkij: Vers a szovjet útlevélről; Tömörkény: Szent Mihály a jégben; Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt! Garai Gábor: Artisták; Asztronauták; Moldova György: Egymillió forint; Lengyel József: Galambok; Németh László: Ha most lennék fiatal... B)IRODALOMELMÉLETI ALAPFOGALMAK Az írók, költők elkötelezettsége. Az irodalom, a művészet szerepe a társadalom életében. Új műfaji ismeretek: A ballada fogalma, a dráma alapvető műfaji jegyei. A drámaiság fogalmának az előző osztályokban kialakított ismerete miképpen érvényes a közösen látott (vagy olvasott) drámában? (Megfigyelés) A novella, a ballada és a dráma rokon vonásai. (Megfigyelés) Az előző osztályokban tanult elméleti ismeretek rendszerezése. C) FOGALMAZÁSI ISMERETEK, A KÉSZSÉGFEJLESZTÉS FORMÁI 1. Felszólalás (vázlat alapján szóbeli előadás; a felszólalás szerkesztésmódja; az érvelés logikai szabályai; az érvek sorrendje). Miért tetszik, illetve miért nem tetszik egy önállóan olvasott mű? 2. Vélemény kifejtése egy irodalmi műről, filmről, tévéműsorról (szóban és írásban); a vélemény hangneme a tárgytól, a hallgatótól (olvasótól) függően. 3. Antológia tervezése a legkedvesebb versekből, képzőművészeti reprodukciók kiválasztásával. (Indoklás). 4. Ismertetés, hasonlóan az előbbiekhez egy közösen olvasott műről. 5. Filmforgatókönyv készítése egy novellarészletből (szövegkép). (Nem kötelező) 6. Alkalmi köszöntő vázlata; a vázlat felhasználásával szóbeli fogalmazás. A tanterv órakeretének felosztása Szövegek olvasása és elemzése: 47 óra; Dolgozatírás (javításuk nyelvi órán): 3 óra; A tanulók magánolvasmányainak megbeszélése, ebből 2 óra kötelezően drámamegbeszélésre: 5 óra; Év végi rendszerezésre: 9 óra. Követelmények A kifejező olvasás legelemibb szabályainak érvényesítésével tudjon felolvasni a tanuló először látott egyszerűbb stílusú prózai műveket, előzetesen röviden áttekintve azokat. A verses szövegek olvasására a 7. osztályban megadott előírás a kívánalom, kivéve a könyvnélkülieket, amelyek elmondásakor az értékelésben kapjon szerepet az is, mennyiben érvényesítette a tanuló azokat a versmondási szempontokat, amelyeket a költemény tárgyalásakor az osztályban megbeszéltek és gyakoroltak. A tanuló írása rendes, tiszta, olvasható legyen, ütemében feleljen meg az általában használt írástempónak. Az 5—8. osztályos irodalmi tanulmányok törzsanyagában szereplő — a tanév végi összefoglaláskor a tanár szerint alapvetőnek ítélt — irodalmi alkotásokat ismerje részleteiben is. Legyen képes ezek rendszerezésére a tanártól kapott tematikai, műfaji, főképpen pedig eszmei szempontok alapján. A 7—8. osztályos tantervi törzsanyagban szereplő és a tanórán részletesebben elemzett művek bármelyikéről tudjon számot adni a tartalom és a forma összefüggésében. Beszámolójában jusson kifejezésre, hogy érti a művek eszmei tartalmát, azok kölcsönhatását az adott műben leginkább megragadható formai elemmel. (Elsősorban a kérdéses mű kompozíciójában tudja feltárni az egész és a rész viszonyát, a nyelv költői többletét.) E konkrét művek beható ismeretében tudjon véleményt mondani az irodalomnak mint művészetnek az ember, a társadalom életében betöltött helyéről, szerepéről, az irodalomnak mint művészetnek alapvető sajátosságairól. Biztonsággal ismerje föl az alapvető irodalmi műfajcsoportokat, rendelkezzék azzal a képességgel, hogy az epikusság-líraiság-drámaiság átmeneteit, egymással való keveredését felismerje. A tanuló tudjon önállóan véleményt mondani egy-egy közösen látott filmről, színházi előadásról, képzőművészeti alkotásról, önállóan olvasott irodalmi műről, értékelő megállapításait tudja indokolni. Vázlat alapján rögtönözve tudjon felszólalni a mindennapi és a közösségi élet vitáin, eszmecseréin. — Sajátítsa el az alkalmi köszöntő vázlatos megszerkesztését, szóbeli előadását. Szerezzen gyakorlottságot ismert mese, monda, történet, szemelvény vagy közösségi élmény dramatizálására. Juttassa kifejezésre szóbeli és írásos közlésben egyéni állásfoglalását, érzelmeit. A szerkesztés és szövegalkotás terén sajátítja el a véleménynyilvánítás, felszólalás, alkalmi köszöntő változatos felépítési formáit; az érveléscáfolás logikai szabályait, nyelvi formáit. (Pl.: megszólítás, a téma kitűzése, érvelés; a figyelmet ébren tartó formák stb.) Véleményét tudja kifejezni levélformában is. Szerezzen gyakorlottságot a dramatizálásban. A közlő-kifejező tevékenységben jusson el olyan fokra, hogy önállóan és alkotó módon megtalálja a mondanivalója kifejezéséhez legmegfelelőbb műfajt, egyéni nyelvi eszközöket és előadásmódot. A szóbeli előadásmódban sajátítsa el a nyilvános szereplés szabályait (kiejtés, vitamorál stb.). Ismerje a könyvtárhasználat legelemibb praktikus szabályait (katalógushasználat, tájékozódási eljárások a szabadpolcos rendszerben, a kölcsönzés morálja stb.). Tudja használni a legszükségesebb lexikonokat, az értelmező szótárt, tudjon arról, hogy vannak átfogó irodalomtörténeti forrásmunkák, valamint egyes írókkal foglalkozó monográfiák. Legyen tájékozott ezek használatában. A tanév folyamán 3 iskolai dolgozatot kell íratni: egy elbeszélést leíró és párbeszédes részekkel; egy levelet jellemzéssel; egy riportot közösen megbeszélt vagy a tanár részéről kijelölt témából. Könyvnélküliek: a tanár kijelölése és a tanuló választása szerint 60—80 sor. Házi olvasmány: Tatay Sándor: Puskák és galambok. Ajánlott olvasmány: Móra Ferenc: Aranykoporsó; Tamási Áron: Ábel a rengetegben; Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek; Steinbeck: Lement a hold; Fekete István: Hajnal Badányban. Weber Lajos felvétele 8