Köznevelés, 1986 (42. évfolyam, 1-44. szám)

1986-01-03 / 1. szám

2 A Művelődési Minisztérium oktatáspolitikai hetilapja Főszerkesztő: Tóth László Kiadja az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat Felelős kiadó: dr. Petrus György igazgató Készült a Zrínyi Nyomdában, Budapest, 8612306/20­01 Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta ISSN 0133—0969 A szerkesztőbizottság elnöke: Gazsó Ferenc A szerkesztőbizottság tagjai: Balázs Mihály, az OPKM főigazgatója, Buda­pest; Borsos István gimnáziumi igazgató, Bncs; Gáspár László egyetemi tanár, Pécs; Grezsa Ferenc egyetemi docens, Szeged; Horváth Már­ton egyetemi tanár, Budapest; Hudy Endre ál­talános iskolai igazgató, Csorna; Kelemen Ele­mér főosztályvezető, Művelődési Minisztérium; Kormos Sándor főosztályvezető, Művelődési Minisztérium; Kovács Lajos, a szombathelyi Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettese; Kuknyó János, a megyei pedagógiai intézet igazgatója, Nyíregyháza; Pápai Béla ny. főosz­tályvezető, Művelődési Minisztérium; Pataki Fe­renc, az MTA Pszichológiai Intézetének igazga­tója, Budapest; Petró András, a Tankönyvkiadó igazgatója, Budapest; Schvób Péter, a Bács- Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet pedagógiai igazgatója, Kecskemét; Szarka József egyetemi tanár, Budapest; Takács László, c. gimnáziumi és szakközépiskolai igazgató, Battonya; Tiba Imréné gimnáziumi igazgatóhelyettes, Budapest. A szerkesztőség munkatársai: P. Kovács Imre olvasószerkesztő Szoboszlay Béla tördelőszerkesztő Csontos Magda rovatvezető Novák Gábor rovatvezető Beke Mihály András Rácz-Székely Győző Speidl Zoltán Tibor Klára Valti Papp Ferenc A szerkesztőség címe: Budapest V., Vörösmarty tér 1. sz. Levélcím: Budapest, postafiók 182 1368 Telefon: 184-787 (közvetlen) vagy 176-222 A kiadóhivatal címe: Budapest VI., Révay utc., 16. sz. Telefon: 116-660. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítők­nél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lap­ellátási Irodánál (HELIR) Budapest V. József nádor tér 1. 1900, követlenül, vagy postautal­ványon, valamint átutalással a HELIR 215— 96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A címlapon: Az Állami Balett Intézet fennállásának 35. év­fordulója alkalmából jubileumi estet rendeztek a Fővárosi Operett Színházban. (Horvát Éva felvétele, MTI-fotó) E számunk szerzői: Benedek András szakképzési igazgató, OPI; Csik Attila gyakorlati oktatásvezető, Szekszárdi Franyó István, az OPI főmunkatársa; Gáti Fe­renc egyetemi docens, ELTE; Győző Gyula igazgató, Budapest; Hartmann Iván igazgató, Ajka; Jáki László főosztályvezető, OOK, Buda­pest; Költői Ádám főiskolai tanársegéd, EL­TE; Madarász Imre egyetemi hallgató, Buda­pest; Molnár Lóránt tanár, Győr; Paulina Éva újságíró, Szolnok; dr. Szederkényi János fő­iskolai adjunktus, ELTE; Tüskés Tibor író, Pécs; Újvári Márton tanár, Budapest; Varga Lászlóné igazgatóhelyettes, Szekszárd. KÖZNEVELÉS A művészetoktatás adatai Az 1984—85-ös tanév elején művé­szetoktatásban — zene-, tánc-, artista-, képző- és iparművészeti oktatásban — 82 ezer növendék vett részt. A külön­böző művészeti ágak oktatása 253 in­tézményben 5 ezer oktató irányításá­val folyt. Az állami zeneiskolákban — a Tudo­mány­szervezési és Informatikai Intézet statisztikája szerint —a növendékek száma a múlt tanévben meghaladta a 65 ezret. Az alsófokú zeneoktatás ke­retében 37 tanszakon — 27 klasszikus zenei és 10 jazz tanszakon — folyt fa­kultatív jellegű képzés. A 10 zenemű­vészeti szakközépiskolában — Budapes­ten, az öt megyei városban, valamint Békéscsabán, Kecskeméten, Szombathe­lyen és Veszprémben — csaknem ezer­­­hétszáz növendék tanult. A zeneművé­szeti szakközépiskolákban 23 klasszikus zenei és 8 jazz tanszakon folyt kép­zés. Felsőfokú zeneoktatás a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskolán és a ze­neiskolai tanárképző intézetben van. A főiskolán 25 tanszakon 1101, az 5 éves művészképzés keretében 433, a 3 éves tanárképző intézetben pedig 668 hall­gató tanult az 1984—85­-ös tanévben. A zenetanárok továbbképzése a kecs­keméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet szemináriumain történik, ahol 1984-ben 160 külföldi hallgató részére szerveztek különböző időtartamú elő­­adássorozatot. Az Állami Balett Intézet az 1983—84. tanévtől felsőfokú intézményként mű­ködik, de összefogja a táncművészkép­zés teljes képzési idejét tízéves kortól a diplomaszerzésig. Az 1984—85-ös tan­évben 287 növendék képzéséről gon­doskodott az intézet a klasszikus balett, a néptánc, a táncelmélet és a társas­tánc szakon. Az Állami Artistaképző Intézetben a különböző szakokon 87-en tanultak a múlt tanévben­. Középfokon a képző- és iparművé­szeti oktatás a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola nappali és esti tagozatán, a pécsi Művészeti Szakközépiskolában, valamint a szege­di Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola képző- és iparművé­szeti szakain folyik. Ezekben az isko­lákban 16 szakágon 713 fiatal tanul. Felsőfokon a Magyar Képzőművészeti Főiskolán — a nappali és a levelező tagozaton — 330, a Magyar Iparmű­vészeti Főiskolán szintén 330 művészt képeztek 1984—85-ben. A Színház- és Filmművészeti Főis­kola napp­ali tagozatán 127, az esti és levelező tagozatán pedig 95 hallgató tanult a múlt tanévben. Hivatásos nevelőszülők A Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvé­delmi Intézet három évvel ezelőtt kí­sérletet indított a hivatásos nevelő­szülői munkakör kipróbálására. Arra voltak kíváncsiak, hogy a munkavi­szonyban álló, hivatásos nevelőszülők a hagyományos nevelőszülői munkáért járó állami juttatásokból és a gondozá­si díjból el tudják-e látni a gyerekek­kel kapcsolatos tennivalókat. A buda­pestiek kezdeményezéséhez­­ egy pe­dagógus és egy más foglalkozású szülő gondjaira bíztak tizenhat gyereket, akiknek a vonásai megegyeztek a ne­­velőszüleik személyiségjegyeivel — el­sőként a Heves megyeiek csatlakoztak. Egy évvel később, amikor a Pénzügy­minisztérium egy és negyedmillió fo­rintot adott a kísérlet kiterjesztésére, Pest, Somogy, Vas és Veszprém me­gyében is elkezdték a munkát. Ettől kezdve nyolc családban negyven állami gondozott gyereket neveltek hivatásos nevelőszülők. A kísérletet nemrég értékelték a szakemberek, akik megállapították, hogy a legszerencsésebb az 1—3 év korkülönbségű gyerekek együtt neve­lése, továbbá értelmi fogyatékos gye­reket csak akkor érdemes nevelőszü­lőhöz adni, ha annak szakszerű neve­lése a családban vagy a településen megoldható. Kiderült az is, hogy a hi­vatásos nevelőszülői hálózat kiépíthe­tő, ezért a Művelődési Minisztérium ebben az évben tovább folytatja az­ idevágó kísérleteket, és újabb tíz hi­vatásos nevelőszülői családot kapcsol be a munkába. A tankönyvellátásról Elkészíttette az 1985—1986-os tanév tankönyvellátásának mérlegét az Álla­mi Könyvterjesztő Vállalat, melynek 530 budapesti alsó- és középfokú iskola tanulóihoz kellett a könyveket eljuttat­nia. A vállalat mintegy hatmillió-hatszáz­ezer tankönyvet forgalmazott a jelen­legi tanévben, megközelítően 52 millió forint értékben. A frissen készült ösz­­szegzés szerint, noha nem minden­ gond nélkül, de lényegében kielégítően folyt le a tankönyvek értékesítése. Bizonyos tankönyveknél elosztási gondok adód­tak, részben a nyomdák hibájából, de az iskolák igénylései sem voltak min­dig pontosak, s a vállalat raktáraiban is történtek hibák. A vállalat az idei tapasztalatokat is felhasználva már a következő tanév tankönyvellátásának megszervezésén dolgozik. Fontosnak tartják az iskolák még jobb tájékoztatását, szeretnék, ha a minisztérium időben intézkedne a tankönyvek törléséről, az új kiadvá­nyok bevezetéséről, új szakok engedé­lyezéséről. Elosztási és adminisztrációs változtatásokat is terveznek, s javasol­ják, hogy a tankönyvek árusítása már a tanév kezdetét követő néhány napon belül induljon meg, mert a korábbi egy hetet túlságosan hosszúnak tartják. A SZERKESZTŐSÉG FELHÍVÁSA Kérjük szerzőinket, hogy a ho­norárium zökkenőmentes kifize­tése érdekében a pontos, irányí­tószámos lakcímükön és beosz­tásukon kívül a személyi számu­kat is írják meg, mert enélkül a honorárium nem fizethető ki.

Next