Köznevelés, 1990 (46. évfolyam, 1-42. szám)
1990-01-05 / 1. szám
2 KÖZNEVELÉS A Művelődési Minisztérium oktatáspolitikai hetilapja Mb. főszerkesztő: P. Kovács Imre Kiadja az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat Felelős kiadó: dr. Király G. István igazgató Készült a Zrínyi Nyomdában Budapest, 90.2306/01-66-22 Felelős vezető: Grasselly István vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta ISSN 0133-0969 A szerkesztőség munkatársai: Tibor Klára tördelőszerkesztő Novák Gábor rovatvezető Beke Mihály András Horváth Sz. István Miksa Lajos Rácz-Székely Győző Szikra János A szerkesztőség címe: Budapest V., Vörösmarty tér 1. Levélcím: Budapest, Postafiók 182, 1368. Telefon: 118-4787 (közvetlen) vagy 117-6222. A kiadóhivatal címe: Budapest VI., Révay utca 16. Telefon: 111-6660. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalban, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodában (HELIR) Budapest Xm„ Lehel utca 10 A. — 1900 — közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A címlapon: Új budapesti gimnázium a Városmajorban (Nagy Lajos felvételei) E számunk szerzői: Balog Géza ny. tanár, Veszprém; Fodor Andorné ny. tanár, Budapest; Galgóczi Ferenc tanár, Túrkeve; Hoffmann Rózsa igazgató, Budapest; Kocsis József igazgató, Szentlőrinc; Kovács József egyetemi adjunktus, Szeged; Lengyel Boldizsárné tanár, Szolnok; Rados Péter András módszertani vezető, Budapest; Szabó Balázsné igazgató, Budapest. Levél a miniszternek Nyolc szakszervezet — a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Tudományos Dolgozók Szakszervezete, a Művészeti és Tájékoztatási Szakszervezeti Szövetség, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Humanitás Gyógypedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete — közösen intézett levelet Glatz Ferenc művelődési miniszterhez. A következő szöveggel: „A köz- és felsőoktatás területén működő szakszervezetek elfogadhatatlannak ítélik meg az 1990. évi állami költségvetési javaslat oktatásügyre vonatkozó elképzeléseit. Az Országgyűlés novemberi ülésszakán első olvasatban tárgyalt költségvetési tervszámok nem felelnek meg az érintett szakszervezetekkel egyetértésben született szeptember 6-i megállapodásnak. Úgy ítéljük meg, hogy ezzel a kormányzat megsértette a szakszervezetek törvényben rögzített jogait. Ennek tisztázására, további teendők megbeszélésére elkerülhetetlennek tartjuk, hogy az érintett szakszervezetek képviselőivel, még a parlament decemberi ülésszaka előtt, személyesen találkozzék. Reméljük, hogy a találkozó szükségességét ön is belátja, mert a tárgyalások elmaradásából fakadó következményekért a felelősség a kormányzatot terheli.” Miről van szó? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete A kormány nem állja a szavát! című kiáltványában részben megvilágítja a levél hátterét. Most ebből idézünk: „1988-ban a pedagógusok átlagbére« az anyagi ágazatok szellemi dolgozói átlagbérének csupán a fele volt. 1989-ben az oly nagy változásiként beharangozott és végrehajtott központi intézkedésekkel átlagbérük mindössze bruttó 1197 forinttal nőtt. Ez lemaradásukat a többi szellemi dolgozó béréhez képest nem csökkentette. Szeptemberben Glatz Ferenc művelődési miniszter 1990. januári , 20 százalékos béremelésről, ezen felül 4 milliárd forintos „egyszeri bérintézkedésről” nyilatkozott. A Parlament novemberi ülésszakára a 20 százalékból már csak 16 százalék lett. Ennek ellenére a pedagógusok a 20 százalékot megkaphatják az oktatásban foglalkoztatott technikai dolgozók rovására, akiknek a 16 százalékból így mintegy 5 százalék maradna.” Ez ellen tiltakozott a PDSZ. A bérfejlesztések parlamenti garanciáját követelte, és azt, hogy a Pénzügyminisztérium hozza nyilvánosságra: milyen forrásokból kívánja előteremteni a bejelentett béremelést. Glatz Ferenc miniszter 1989. december 15-én találkozott a nyolc szakszervezet képviselőivel. A megbeszélésen tisztázták: a tervezett fizetésemelést egyik fél sem tartja kielégítőnek. Javaslat született, amely szerint hároméves programot kell kidolgozni amás értelmiségi pályáktól való súlyos elmaradás pótlására. A szakszervezetek képviselői közül többen felvetették, hogy nem mindegyik érdekképviseleti szervezetet vonták be a döntések előkészítésébe, s elmondták: a béremeléshez bérreformnak kell kapcsolódnia. A miniszter a megbeszélést hasznosnak ítélte. Nem kell jellemzést írni a továbbtanuló nyolcadikosokról Kelemen Elemér művelődési miniszterhelyettes 1989. december 19-én körlevélben értesítette valamennyi tanács szakigazgatásiszervét (művelődési osztályát) a következőkről: „Kérem, szíveskedjék rövid úton tájékoztatni valamennyi általános és középiskola igazgatóját arról, hogy a művelődési miniszter hatályon kívül helyezte a 13/1986. VIII. 1. MM számú rendelet 35. paragrafusának 2. bekezdését. Ennek megfelelően nem kell jellemzést kiállítani a továbbtanuló 8. osztályos gyerekekről. A középfokú iskolába történő jelentkezés azonban továbbra is a központilag előírt jelentkezési lappal történik. A rendelet módosítása aMagyar Közlönyben hamarosanmegjelenik.” A lényeg tehát: A jelentkezési lap marad, ám a nyolcadikos osztályfőnököknek nem kell jellemzést írniuk a továbbtanulásra jelentkező tanulókról. Hírek — Tavaly az Országos Tudományos Diákkörök munkájában mintegy kétezer főiskolai és egyetemi hallgató vett részt, közülük csaknem ezren kaptak valamilyen díjat, nyolcvannyolcan pedig a Pro Scientia aranyérmet vehették át. Az Idegennyelvi Továbbképző Központ és a Cambridge-i Egyetemi Vizsgaközpont megállapodása értelmében 1990 nyarán már nemzetközi szisztéma szerint lehet nyelvizsgát tenni Magyarországon. Somogy megyében az idei nyolcadikosok 24 százaléka gimnáziumban, 27 százaléka szakközépiskolában, 49 százaléka pedig szakmunkásképző iskolában kíván továbbtanulni. Az országostól jelentősen eltérő arány a gimnáziumokban van, ahová háromnégy százalékkal kevesebben jelentkeznek az országos átlagnál. Egykori tanyai tanítók és fiatal pedagógusok találkoztak december 14- énBékéscsabán a Padrac Lajos Általános Iskolában, ahol tantestületi emlékülést tartottak a csabaszabadi, a fényesi és a kismegyeri tanyai iskola nevelőinek részvételével. Kanadában évenként 2,2 ezer USA-dollárt fordít az állam egy általános iskolai tanuló taníttatására, Franciaországban 2,8 ezer, az NSZK- ban 1,9 ezer dollárt, Magyarországon pedig 8-15 ezer forintot.