Köznevelés, 1996 (52. évfolyam, 1-41. szám)
1996-01-12 / 1-2. szám
KÖZNEVELÉS A Művelődési és Közoktatási Minisztérium hetilapja, elődje a Néptanítók Lapja, 1868-1945 Alapította: EÖTVÖS JÓZSEF Kiadja a Szignet Kiadói és Nyomdai Kft. Felelős kiadó: Hasznos Emőke ügyvezető igazgató Szedés, tördelés: Ciklon 2000 Kft. Nyomás: Zrínyi Nyomda Rt. 96.2306/66-22-01 Felelős vezető: Grasselly István vezérigazgató. ISSN 0133-0969 A szerkesztőség munkatársai: SZUNYOGH SZABOLCS főszerkesztő TIBOR KLÁRA főszerkesztő-helyettes NOVÁK GÁBOR rovatvezető MIKSA LAJOS TETLÁK ESZTER fotóriporter A szerkesztőség címe: Budapest V., Vörösmarty tér 1. Levélcím: Budapest, Postafiók 182, 1368. Telefon: 118-4787 (közvetlen) vagy 117- 6222. Telefax: 118-7782. A kiadóhivatal címe: 1136 Budapest, Tátra u. 14-16. Telefon: 131- 7733. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalban, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodában HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A. -1900 - közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank és Takarékpénztár Rt. 11991102-02102799 pénzforgalmi jelzőszámra. • Előfizetési díj egy évre: 2790 Ft. Egyes példányok a szerkesztőségben kaphatók naponta 9-14 óráig. A címlapon: Tetlák Eszter felvételei. E számunk szerzői: Barabás Tamás újságíró, Budapest; Bartha Gyula igazgató, Ácsa; Gál Ferenc igazgató, Budapest; Herendi Miklós tanár, Budapest; Kardos Sándor tanár, Abaújszántó; P. Kovács Imre újságíró, Budapest; Ladányi Andor oktatáskutató, Budapest; Madarász Imre egyetemi docens, ELTEELTE; Mayer József tanár, Dunaújváros; G. Múzsás Viktória igazgatóhelyettes, Megyei Pedagógiai Intézet, Győr; Németberta Sándor főtanácsos, Fővárosi Önkormányzat polgármesteri hivatala; Szörényi Zsolt főmunkatárs, MKM; Tóth József népművelő, Budapest. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A beküldött leveleket szükség szerint megrövidítve közöljük. Az MKM Közoktatási Kommunikációs Testületek Titkársága 1995. december 6-7-én Iskolaszék címmel szemináriumot szervezett az iskolaszékek működésének eddigi tapasztalatairól. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az iskolaszékek az oktatás feletti civil kontroll és a helyi érdekérvényesítés fontos intézményei. Ez az az intézmény, ahol az iskola partnerként ismeri el a szülőt. A szeminárium résztvevői abban is egyetértettek, hogy az 1993. évi közoktatási törvény legitimálja az iskolaszék intézményét, de a megalakult szervezetek különböző mértékben tudtak élni az adott jogi lehetőségekkel. A résztvevők szerint ma még az iskolaszékek egy részében az aktivitás a helyi érdekkonfliktusok kezelésére terjed ki (például szerkezetváltás, iskolabezárások, ingatlanátadások, fenntartóváltozások...). A tapasztalatok szerint akcióik ezekben a helyzetekben sem mindig eredményesek. Megállapítást nyert, hogy az iskolaszékek működésének eredményességében meghatározó az iskolafenntartók társadalmi kontrollt hasznosító, elfogadó vagy elutasító magatartása. A szeminárium felhívja a figyelmet arra, hogy az iskolaszékek tartózkodjanak mindennemű politikai befolyástól és kerüljék el működésük átpolitizálhatóságát. A tanácskozás egyetértett abban is, hogy a közoktatás számos olyan kihívást jelent az iskolaszékek számára, amelyek új kompetenciákat teremthetnek az iskolák egyéni arculatának, értékrendjének formálásában, és kívánatosnak tartják, hogy méltányossági ügyekben erősödjön az iskolaszékek szerepe. A tanácskozás tiltakozását fejezte ki a közoktatási törvény iskolaszékekre vonatkozó paragrafusainak megváltoztatása miatt. A tervezetből csak azt a megfogalmazást fogadják el, amely a tanulókat egyenrangú tagként nevezi meg az iskolaszékben. Kérik a létrehozás kötelezőségének megtartását egy oldal igénye esetén, továbbá az önkormányzatok képviselőinek részvételét az iskolaszékben. Véleményük szerint nem célszerű megzavarni a működő testületek tevékenységét. A résztvevők megismerkedhettek olyan működési modellekkel, példákkal, olyan kooperációs technikákkal, amelyek az iskolaszék minden szereplője - diák, szülő, pedagógus, önkormányzat - számára pedagógiai és szervezési többletet jelentenek. A szeminárium résztvevői és a tanácskozást szervező tárca képviselői indokoltnak tartják a rendszeres eszmecserék szervezését. A következő találkozó rendezésére Debrecen önkormányzata (a Tóth Árpád Gimnázium közreműködésével) házigazdaként vállalkozott. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium közleménye Az Iskolaszék ’95 szeminárium állásfoglalása (1995. december 6-7.) Kinevezték Magyar Bálintot Oncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök felterjesztése alapján Magyar Bálintot művelődési és közoktatási miniszterré nevezte ki. (A Parlament oktatási bizottsága ellenszavazat nélkül támogatta Magyar Bálint kinevezését.) Magyar Bálint 1952-ben született. Az ELTE Bölcsészettudományi karán és a Marx Károly Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát 1977-ben, szociológia, történelem, angol szakon. 1977-től 1981- ig a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa, innen ellenzéki magatartása miatt elbocsátották. Ezután a Hankiss Elemér vezette értékszociológiai műhelyben, illetve különböző kutatóintézetekben dolgozott, például a Pénzügykutató Rt.-ben. (Kutatási területe: az 1945 utáni magyar és kelet-európai gazdaság- és társadalomtörténet.) A rendszerváltást előkészítő egyik jelentős kiadvány, a Medvetánc szerkesztője volt 1981-89 között. Schiffer Pállal közösen készítette A Dunánál című filmszociográfiát. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja. 1988 és 1991 között, illetve 1992-től az SZDSZ ügyvivője, ’90-ben választási kampányfőnöke, ’91 és ’92 között az Országos Tanács tagja. 1990 óta országgyűlési képviselő. 1990-92 között az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság, majd a külügyi bizottság, illetve az Európai Közösségi Ügyek bizottságának tagja. 1990-től az SZDSZ frakciójának általános szóvivője, ’90-91 között vezetőségi tagja, 1991-től a Szabadelvű Kör szóvivője. Magyar Bálint kinevezésekor szólt arról, hogy új egyeztetési formákat keres az érdekvédelmi és érdekképviseleti szervekkel, létre kíván hozni egy bizottságot a felsőoktatási törvény egyeztetésére. Elmondta, a kultúra területén is reformra van szükség, számos már meglévő törvényt újra kell gondolni, illetve meg kell alkotni a filmtörvényt, a közművelődési és a nonprofit-törvényt. Magyar Bálinttal rövidesen részletes interjút közöl a Köznevelés.