Köznevelés, 1997 (53. évfolyam, 1-41. szám)
1997-01-10 / 1. szám
► ICSz nevelés TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉRETTSÉGIRŐL Érettségi vizsgaszabályzat, érettségi követelmények A közoktatási törvény kimondja, hogy a 11. és 12. évfolyamok oktatásának tartalmát az érettségi követelmények szabják meg. Ahhoz pedig, hogy a középiskolák helyi tanterveiket időben el tudják készíteni, már 1997-ben ismerniük kell az elfogadott érettségi vizsgaszabályzatot. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a közoktatásfejlesztési főosztályát bízta meg a munka koordinálásával, amelynek során külső szakértőkből álló munkacsoportok megkezdték 11 tantárgy általános követelményeinek kidolgozását. A tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz, rajz és művészettörténet, ének-zene, informatika. Az Országos Közoktatási Intézet értékelési és vizsgaközpontja foglalkozik 12 tantárgy részletes vizsgakövetelményeinek munkálataival, az alábbiakkal: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, angol nyelv, német nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, művészettörténet, informatika. Működésbe lépett egy harmadik munkacsoport is, amely a Nemzeti Szakképzési Intézet kebelében 15 szakmai előkészítő tantárgy érettségi követelményein dolgozik. Melyek ezek? Egészségügyi, szociális, környezetvédelmi, informatikai, marketing-, élelmiszeripari, mezőgazdasági, vegyipari, építészeti, közlekedésműszaki, szállítmányozási alapismeretek, turizmus és vendéglátási ismeretek, üzleti gazdaságtan, gépészet, elektronika alapjai. Mindez nyilván rengeteg kérdést vet fel. Először az általános követelményeket járjuk körül Balogh Lászlóné dr., a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa és Práff Csaba tanácsadó segítségével. - Mi a szerepük az általános követelményeknek? Práff Csaba: A közoktatás 11. és 12. évfolyamát az érettségi vizsga általános követelményei szabályozzák. Ezek határozzák meg, hogy egyes tantárgyakból mely követelmények szerint kell vizsgáztatni. A törvény a kötelező tantárgyakat rögzíti, ezek a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika és az idegen nyelv. A többi tantárgy választható. Számukat nem határozza meg a törvény, de egynek legalább lennie kell, ugyanakkor a felső határát megszabja az ésszerűség. Kettő látszik célszerűnek, tehát a négy kötelezővel együtt hat tárgyból állhat az érettségi vizsga. Hangsúlyozom: a hat érettségi tárgy csupán javaslat, még változhat. Ám törvény írja elő a kétszintű érettségit; a tanuló választja meg, hogy egy adott tárgyból középvagy emelt szinten akar-e megfelelni a követelményeknek. Egyetemi, főiskolai továbbtanulásra az emelt szint jogosít. Az automatikus továbbtanulásra vagy csupán felvételi vizsgára jogosít fel az emelt szintű érettségi vizsga? - Csupán a felvételire, mert egyértelmű, hogy az egyetemek, a főiskolák önállóak, ezt nem lehet csorbítani. Nyilvánvaló, hogy túljelentkezés esetén működésbe léptetnek valamilyen szűrőt. Ugyanakkor az emelt szintű érettségi osztályzatait a felsőoktatási intézményeknek változatlanul el kell fogadniuk, bele kell számítani a felvételi pontszámába, nem írathatnak még egy dolgozatot a jelentkezővel. Ezt is kimondja a közoktatási törvény, vagyis a követelmények standardizálása felé mutat. Hogyan alakulnak ki a követelmények? Felkértük a középiskolai szakmai szervezeteket, a felsőoktatási intézményeket, hogy tegyenek javaslatot olyan személyekre, akiket bevonhatnánk a követelmények meghatározásába. Szép számmal kaptunk javaslatot. Az volt a célunk, hogy tantárgyi munkabizottságokat szervezzünk gimnáziumi, szakközépiskolai tanárok, felsőoktatási szakemberek részvételével, és melléjük csatlakozik az Országos Közoktatási Intézet tudományos munkatársa, aki ott a részletes követelmények kimunkálásával foglalkozik. Egy-egy tantárgyra négyöt fős munkacsoport jött létre. A nyáron kezdtük meg a szervezést, szeptemberben megkaptuk a javaslatokat, októberben alakultak meg az említett bizottságok. - Most, december elején hol tartanak? - Dolgoznak, de korántsem fejezték be a munkát. Megkapták azokat a szempontokat, amelyek alapján elkészíthetik javaslataikat. December közepére el kell készülnie az első változatnak, ezt szakmai nyilvánosság elé tárjuk. Hiszen a tantárgyi követelményrendszer nem négy-öt ember ügye, nem titkos, hanem meg kell méretni a tanári egyesületek véleményének mérlegén. Erre feltehetően január közepén kerül sor. - Amikor már konkrét követelményekkel ismerkedhetnek meg az érdekeltek? Balogh Lászlóné: Az általános követelményeknek az a céljuk, hogy a gimnáziumok és a szakközépiskolák 11. és 12. évének tartalmi szabályozói legyenek. Rájuk azért van sürgősen szükség, mert 1998-ban az iskoláknak a Nemzeti alaptanterv szerint kell összeállítaniuk pedagógiai programjaikat, és ez közelről érinti a hat- és a nyolcosztályos gimnáziumokat. A mi munkánkkal párhuzamosan az Országos Közoktatási Intézetben folyik az érettségi vizsga részletes követelményeinek kidolgozása, melyek alapján a feladatbankok elkészíthetők. Ott is munkabizottságok alakultak, és tagjai közül egy-egy részt vesz az érettségi vizsga általános követelményeinek kidolgozásában is, hogy e két terület ne csússzon szét, hanem valamilyen módon koordinálva legyen. November 26-án tartottunk egy értekezletet, amelyen az érettségi általános követelményein dolgozó szakemberek vettek részt, és áttekintettük, mit végeztünk idáig. Kiderült, hogy két úton indultak el a munkabizottságok. Az egyik csoport a képességfejlesztést, a készségek kialakítását tekinti alapnak, ehhez kapcsolja a szakmai tartalmat. A másik szemlélet szerint a tartalom adja az alapot, majd utána nézik meg, a tartalmi elemek milyen képességek fejlesztéséhez kínálnak lehetőséget - főként a matematika és a természettudományos tárgyak tartoznak ide. Mindkettőnek megvan a maga létjogosultsága, tehát valószínű, hogy kétféle típusú követelményrendszerrel találkoznak a tanárszervezetek, ezek formailag is eltérhetnek egymástól - nyilván az egységes szempontok határain belül. - Szó volt-e ezen a tanácskozáson a NAT-ról, pontosabban arról, hogy az érettségi általános és részletes követelményei mennyiben tekinthetők a Nemzeti alaptanterv folytatásának, betetőzésének? - Igen. Érdekes módon itt is volt különbség a megítélésben. Egyik kolléga csak az utolsó két évfolyam tananyagát dolgozta ki, vagyis csak a NAT-ra épülő részt. Mi pedig azt kérjük, hogy az általános követelmények a teljes vizsgaanyagot tartalmazzák az előzményekkel együtt, hiszen lehetséges, hogy a diákok nagy része az érettségin vizsgázik először, tehát előző tanulmányai teljes ismeretanyagából ott kell számot adnia, mit tud, mire képes, alkalmas-e a továbbtanulásra. Ha nem is kötelező az alapműveltségi vizsga, a NAT mégis a kötelező iskoláztatás felső határáig, a 16. életévig terjed, tehát viszonylag lezárt követelményrendszert alkot. Mi történik a 11. és a 12. évben? Elölről kezdik az egészet, esetleg magasabb fokon, tágabb körben? Erre nincs szükség. Azt hiszem, a tantárgyakban olyan súlypontokat lehet találni, amelyek alapján részben kiegészítik, részben elmélyítik a korábbi ismereteket. Természetesen szükség van a felidézésükre, átismétlésükre, de magasabb szinten és életkoruknak megfelelően, elmélyültebben. Práff Csaba: Különböző színvonalon dolgoznak a tantárgyi bizottságok, a követelmények kidolgozása egyenetlen képet mutat. Vannak tantárgyak, melyeknek követelményeivel nincs sok gond, ilyen a matematika és a természettudományos tárgyak. De például magyar irodalomból és történelemből sokféle érzékeny szempontot figyelembe kell venni. - Látható-e már, hogy a középszintű és az emelt szintű érettségi követelményei között mekkora lesz a különbség? Balogh Lászlóné: Az érettségi kimeneti vizsga, tehát a követelményeket a külső igények alapvetően befolyásolják. A középszintű vizsgával a tanulók a munkaerőpiacra vagy a szakképzésbe lépnek, így az inkább visszatekintő jellegű, az általános műveltségről ad számot, ezzel lezárja az eddigi tanulmányokat. Az emelt szintű vizsga megtartja az érettségi szelektív jellegét, mert csak így derülhet ki, hogy a jelölt alkalmas-e egyetemi, főiskolai továbbtanulásra. Itt az igényt a felsőoktatás szabja meg, ennek megfelelően tehát más a funkciója. Ez nyilván koncepcionális kérdés. A követelmények hogyan viszonyulnak az érettségi koncepciójához? Pontosan követik-e, netán visszamenőleg változatnak rajta? - Tavaly novemberben került nyilvánosság elé a minisztérium koncepciója. Akkor felmértük a véleményeket. Meglepő módon az derült ki, hogy sem a középiskolai tanárok, sem a rektori konferencia addig nem volt hajlandó állást foglalni a koncepcióról, amíg nem látják a két szint követelményeit tisztán és világosan. A követelmények igazi megmérettetése eztán következik, mi a szakmai vitákon részt veszünk, izgalmas véleménycserékre van kilátás. Nyilván sok új javaslattal áll elő a szakma, amelyekkel az általános követelményeket ki lehet egészíteni. Úgy tervezzük, hogy márciusra elkészülhetnek a tantárgyi általános követelmények szerkesztett változatai. Reméljük, az alapvető elképzelésen már nem kell változtatni, és a tanév végére elkészülünk a munkával. Práff Csaba: Hozzá kell tennünk, hogy az új érettségivel a diákok először csak 2004-ben találkoznak, persze készülniük kell rá. - A követelményrendszer változtat-e az utolsó két év szerkezetén, a kötelezőségen? Felbomlik-e a hagyományos tantárgyrendszer? - Előrevetíti a törvény, hogy az utolsó két évnek meg kell változnia. A tanuló ugyanis választhat, és ez a tény alapvetően megváltoztatja az iskola szerkezetét, tanítási rendjét, uram bocsá’, a tanárok helyzetét is. Lesznek népszerű tantárgyak és kevésbé népszerűek, nyilvánvalóan a tanárok népszerűségével is összefüggően, hiszen e kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. A tanároknak nem lesz könnyű ezt a diákjogot elfogadni. Elgondolásunk szerint szétválik a felkészülés és a vizsga; most sincs másként. A vizsgaszabályzat fogja megmondani, hány tantárgyat kell tanulni az utolsó két évben kötelezően, illetve szabadon az érettségi tárgyaknak megfelelően. MIKSA LAJOS !