Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)
1871-05-16 / 20. szám
Első évi urfolyam 20. szám Pest, máj. 16-án, 1871. SZAKLAP: A KÖZSÉGI- ÉS KÖRJEGYZŐK SZÁMÁRA. SZAKBELI, POLITIKAI S VEGYES TARTALOMMAL. SZERKESZTI ÉS KIADJA: KISS (ILMÉKI) ISTVÁN, JOGTUDOR ÉS ÜGYVÉD. KSP. MEGJELENIK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyedévre 1 frt 50 kr.. — félévre 3 frt.. — egész évre 6 frt. — Egyes számok 12 kunával kaphatók. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEK s a felszólamlások a KIADÓHIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSÉGHEZ intézendők Mindkettő a Szentkirályi-féle házban van (Váczi-utcza s régi posta-utcza sarkán.) KÖZSÉGI ÜGYEK. A községi szabályrendeletek (statuta) tárgyában. 1. Sok kellemetlenséggel járó tövises, de a legközvetlenebbül mindennap velünk érintkező közönség érdekei tekintetéből igen szép, a községi jegyző hivatása. A jegyzői kart a törvényhozás úgy a kis-, mint nagyközségekben az alantos közvetlen kormányzat érdekében nélkülözhetlen közegnek ismerte el; eltörülte a régi szolgai állapotot, a község és helyi elöljáróság kebelében oly fontos helyre állítván a jegyzőt, hol tevékenységünknek, ha a közjót tiszta lelkiismerettel előmozdítani akarjuk, szűnni nem szabad. Nekünk kettős kötelességünk úgy a nép mint a közkormányzat érdekében, tőlünk kitelhetőképen — mindig a közjót, az általánosan szeretett haza javát pártkülönbség nélkül szem előtt tartva — a törvény czélját tehetségünk szerint előmozdítani. A virilis szavazat kérdése kivételével helyes községrendezési törvény kiemelt bennünket a páriák sorából. A községeknek alkalom van nyújtva, amiben a törvényhozás a községrendezési törvény nagy általánosságánál fogva ki nem terjeszkedhetett: a község kebelében alkotandó, s a helyi viszonyoknak megfelelő, az illető törvényhatóság bírálata alá kerülendő községi szabályrendeletek (statuta) által pótolni, így a községi önkormányzatnak nagyra becsült elvét legalább részben érvényesíteni hivatva van a község. E téren a munkálkodás legelsőbben is a jegyzők kötelessége szerintem, mert mi ismerjük legjobban a helyi viszonyokat, körülményeket, a nép szokásait, s annak idejében hivatva vagyunk már szabályrendelettervezettel előállani. Ezt tehát czélszerű, egyelőre készíteni, megvitatni, miután a törvényhatósági tisztviselők nem mindenike ismerheti a helyi s községi viszonyokat,a végett pedig, hogy ezt tanulmányozza, a községekben hetekig időznie nem lehet. Ennélfogva igénytelen nézetem szerint szaklapunk az a tér, hol véleményeink előzetesen közlendők, s megvitatandók. Tekintve a helyi viszonyokat, a községek helyzetét, szokásait stb., teljes lehetetlen a szabályrendelet hogy egyöntetű legyen. Mindazonáltal eszmecsere útján megismerkedvén eme különféleségekkel, ezzel a közügynek használandunk, miután előttünk némi tájékozó példák lesznek. Én tehát részemről megkísértem az ily községi szabályrendelettervezetet kartársaim előtt nyilvánosságra hozni. Kérem, hogy mint e téren legelső iránt, legyenek szíves elnézéssel, de megvitatva minél több és jobbakat hozzunk szaklapunkban a nyilvánosság elé, részint tájékozásul, részint helyi viszonyainkat feltüntetőleg köztudomásra. N. N. N. község szabályrendelete (statútuma.) 1. §. N. helység a községi törvény §§-nak anyagi helyzetinél fogva megfelelni képes nem lévén, kis községnek nyilvánítja magát; ennélfogva N. községgel szövetkezésben megmarad, (vagy szövetkezik) egy közös körjegyzővel. 2. §. Helyi elöljárósága fog állani a biróból, körjegyzőből, közgyámból és az adószedőből. 3. §. Tekintve a községrendezési törvény ... §-át, miután a helyközség népessége 1200. lélek, 12 esküdtje vagyis képviselője leend. 4. §. Fizetést húz: a helységbiró 50 forintot. A közjegyző, miután az eddigi fizetése a törvény ... §-ban megállapított 400 ftnyi minimumot meghaladja, a törvény . §. értelmében marad úgy mint eddig volt, nevezetesen készpénz fizetése N. helységtől . . . 150 ft. C. N. községtől, mely lakással ellátott székhelye, készpénzben és deputátumokban 307 ft. Az általa eddig használt szabadlakás, beltelek és külállomány a községi törvény ...§§. értelmében haszonélvezetében megmarad. A közgyám az általa kezelt árvatömegek tiszta jövedelme 1/6 részét kapja. Az adó és községi költő beszedője, tekintve a kezelendő összeg menyiségét, kap készpénzt 40 ft. 5. §. A képviselői vagy eskütti állás tiszteletbeli, de egyszersmind a község köteléke iránti polgári kötelesség lévén, fizetést a község pénztárától nem húznak, mindemellett a reájuk esett választást a törvény szabta idő letelte előtt vissza nem utasíthatják — és miután a községrendezési törvény —. a községi bíróság el nem fogadójára 100 fő birságot szab, — a mely elválasztott képviselő a választást visszautasítaná, az ugyanazon czélra mint az a törvényben a biró ellen van meghatározva, 25 fő birságot tartozik fizetni. 6. §. Az elöljáróság kötelességei: a) A községbiró őre a község pecsétjének, a felsőbb hatóságtól hozzá vagy a körjegyző utján érkezett felsőbbi rendeleteknek eleget tenni tartozik; kötelessége a község területén a törvény korlátai közt minden hozzá intézett apróbb panaszokban,a mezei, hegyi, erdei, rendőri ügyekben, elöljáró társaival mint békebiró közreműködni s e czélból a képviselő testületből maga mellé egy pár tagot mindig beszólithat, a felek kérelmére becsléseket eszközöl s eljárásáról okmányt tartozik kiszolgáltatni, a község mindennemű vagyonára hűségesen felügyelni, a pénzek kezelését ellenőrizni, és évenkint beszámolni és számoltatni, amiért a község egyetemének felelős. b) A körjegyző van hivatva mindennemű írásbeli teendők végzésére, úgy mint jegyzőkönyvek vezetése, felsőbb helyre jelentések tétele, kimutatások, főkönyvek, naplók vezetése, marhatárlatok kiadványozása és egyéb irományok elkészítése, és kiszolgáltatására, és így ezeknek helyességéért mindenkor ellátandó aláírásával felelős. — Ő, mint a község állandó hivatalnoka, őre a helység levéltárába betéteményezett irományoknak, mit leltár mellett vesz és ad által. — Bármely számadónál észlelt hibára a községbirót s a képviselő testületet figyelmeztetni köteles, mert ellenesetben a netalán felmerült, s tudva elhallgatott hiba által kötelességmulasztási váddal terheltetnék; a község számadásait s előleges költségvetését elkészítve a jegyző mint előadó terjeszti a képviselő testület elé. c) A közgyám köteles minden oly esetben, hol elhalálozás folytán kiskorúak érdeke forog fent, ezek érdekébeni intézkedés eszközlésére, ennélfogva az árvák ügye bejelentésének elmulasztásából eredhető károkért elsősorban ő felelős. — Számolni tartozik az árvák vagyonáról. d) Az adó és községi költő beszedője, kezeli ezen pénzeket, azaz naplóba írja és az illető fizetőknek nyugtatványozza és igy a keze alá befolyt minden néven nevezendő pénzekről felelős; a hely elöljáróság kivonatára mind naplóját, mind pedig a pénzkészletet bármely perczben, mikor kívántatik, előmutatni köteles. A képviselő testület kötelessége. 7. §. A község túrájának előleges felhívására a tanácskozmányokra megjelenni. Az év utolsó hónapjában a következő évre szükségelt községi cselédség, pásztorok, kerülők, csőszök félfogadásáról gondoskodni, szem előtt tartván, hogy ezek tiszta jellemű, kifogástalan erkölcsű egyénekből állíttassanak ki, fizetéseikre nézve a közgyűlés megállapodását tartván szemelőtt. A képviselők tartoznak jelen lenni a község költségvetése és a helység számadásai előleges megvizsgálásánál, erre vonatkozó véleményeiket nem csak szabadon jegyzőkönyvbe vétethetik, de sőt az ebbeli mulasztásokért a község egyetemének felelősek. A képviselő, ha alapos ok nélkül a község tórája által összehívott tanácskozmányokból figyelmeztetés után ismételve kimarad, avagy a községe ügyébeni küldetésének megfelelni vonakodik, az elöljárók és képviselők titkos szavazattöbbség által 1—5 főig terjedő birságra marasztaltatik a helyi szegények pénztára javára, s az tőle a község bírája által behajtandó, de birtokon kivüli fellebbezési joggal élhet 8 nap alatt a járási szolgabiróhoz. A helység ügyében a díj nélküli, valamint a díjazott kiküldetést az elöljárók, képviselők (eskütt,hites) sorrendben tartoznak teljesíteni, mirel a községbiró naplót vezet, és a sorrend megtartásáért felelős. 8. §. A község cselédsége áll egy bakter és egy vagy két kis bíróból (a község nagysága szerint), fizetésük a község anyagi állapotához, és a helyi körülményekhez képest határozandó meg. Jegyzet: Ezen tétel az, mi legtöbb vitára nyújt alkalmat és országszerte nagyon sokféleképen van, mind szolgálati mind fizetési tekintetből. Ugyanis van némely hely, hol különösen a kisbirók conventióra fogadottak, — van, hol ezt az elválasztott bíróhoz legközelebb lakó nagy gazda tartozik fogadni, — van hely, hol a ház- és földesgazdák fiatal nős fiai sorrendben tartoznak kis bírók lenni, (azaz, mint például nálunk, minden szentek napjától szent György napig 3, szent Györgytől minden szentekig szinte másik három váltja fel, hetenkint két napossággal ; fizetés fejenkint 1 bankó forint; azonban ki katona volt vagy csak zsellér, ezen szolgálattal nem tartozik.) Ez eddig így valahogy meg is járta, de már az újabb időben először az volt a baj, hogy nem igen akadt fiatal nős gazda fiú, ki a katonaságtól mentes lett volna, azután jelenben már az általános katonakötelezettség folytán mind vagy közös katona vagy honvéd, ezek pedig a kis bíróságtól vonakodnak, tehát nem marad más mint az örökre alkalmatlanok, kik közül meg ritka, hogy ház- és földdel biró gazda fia volna. És így ott állunk, hogy pénzért kell fogadni, pedig a községi költség ezzel jócskán szaporodik. Szabályrendeletünk megállapításánál ez lesz a legvitásabb tárgy. A bakteri a község lakossága úgy is mint levélhordozót házonkint 12 véka rgjs és 4 frtal fizette. A községházánál mint őr lakik. Illetékek és napdijakra nézve. 9. §. A község egyes lakosaitól magán irományokért vehető illetékek és dijjak következőzőleg állapíttatnak meg.