Községi Jegyzők Közlönye, 1873 (5. évfolyam, 2-25. szám)
1873-06-10 / 23. szám
178 -a lik, ez külön tárgyalandó, s miután a megváltoztatáshoz a megye jóváhagyása kinyeretett, a megváltoztatott pont szerinti eljárás csak azután következhetik be. A pénztárnokságnak a bíróságtól való különválasztása tehát ez alkalommal jóvá nem hagyatik, a pénztárnoki állomásra szabályellenesen történt kijelölés, vagy helyettesítés megsemmisittetik, s a községi képviselet utasíttatik, hogy tartsa magát szorosan a szabályrendelethez, mely szerint a községi biró községi pénztárnok is. Mirel Nagy-Kürüi község képviselőtestülete, Benkó Albert szolgabiró utján alkalmazkodás végett értesittetik. A közigazgatási szakosztály által, a m. kir. földmivelés, ipar- és kereskedelmi ministerium 13101/1872. sz. a. kelt rendelete folytán, készített s 32/VIII. k. sz. 73. sz. a. javaslatképen bemutatott: „Szabályrendelet a halászat rendezése tárgyában“ változatlanul elfogadtatik, s kellő számú példányokban kinyomatni és szabályszerű kihirdetés s ennek folytán alkalmazkodás végett a polgármesterek és szolgabiráknak s ezek utján a községek elöljáróinak kiadatik. Erről az alispán a szabályrendelet kinyomatása s a szolgabirák és polgármesterek szabályszerű kihirdetés végett értesittetnek A közigazgatási szakosztály kezdeményezése folytán minden kétség és félreértés kikerülése végett határozatilag kimondatik , hogy — miután a szabályrendeletek, az 1872. XLII. t. ez. 5. és köv. §§-ai szerint, csak a szabályszerű kihirdetéstől számítandó 30 nap alatt hajtathatnak végre, s azok ellen az érdeklettek a szabályszerű kihirdetéstől 30 nap alatt az illető ministerhez folyamodhatnak — a szabályszerű kihirdetéstől számítandó 30 napi időköz azon napon veszi kezdetét, midőn a szabályrendelet a községekhez eljut s azok azt tudomásul veszik. Hogy azonban ezen nap, a szolgabiráknak a szétkülldetésben netalánt késedelmezése következtében a renden túl ne essék, a szolgabirák e körül akkér eljárni utasittatnak, hogy a megye irodájábóli kiadványozás napjától számítandó 14 nap alatt a szabályrendelet minden községhez megérkezzék s attól a községtől vételesmervény követeltessék. Hogy e 14 nap pontosan számíttathassák, a kiadványozás napja az irodában a szabályrendeletre följegyeztetik. Erről a jegyzői hivatal, s az összes szolgabirák és polgármesterek tudomás s alkalmazkodás végett értesittetnek. Olvastatott M.-Túr város polgármesterének 5/873. sz. a. kelt jelentése, mely mellett M.-Túr város képviselő-testületének az úgynevezett felelős rendőrök felállításáról szólló határozatát s a rendőrség szabályait, az összes iratokkal együtt, jóváhagyás végett beterjeszti, s a közigazgatási szakosztálynak erre vonatkozó véleményes előterjesztése. A megye közönsége az ellen, hogy valamely városban a rendőrség újra s az előbbinél szélesebb alapon és ennélfogva nagyobb költséggel is szerveztessék, ha a város anyagi helyzete azt megengedi s a helyi viszonyok kívánatossá tették, elvileg nem csak semmi észrevételt nem tesz, sőt az ily intézkedést nagyon dicséretesnek találja. Mielőtt azonban ez elvet a jelen esetre alkalmazná, s a jóváhagyás végett beterjesztett határozat és szabályzat érdemébe bocsátkoznék és azt tüzetes bírálatának tárgyául tenné, szükségesnek mutatkozik, hogy azon okokat és tekinteteket, melyek M.-Túr város képviselőtestületét ezen határozat és szabályzat elfogadására indították, részletesen ismerje, s a felállítni tervezett felelős rendőrségi intézményt a város jelen rendőrségével minden tekintetben összehasonlíthassa, s így ez új intézmény behozatalának czélszerűségére nézve, amaz indokok és adatok alapján magának meggyőződést szerezhessen. Minthogy pedig a beterjesztett határozatban semmi indokolás sem foglaltatik, s a jelzett öszszehasonlítás megtehetésére semmi adatok sem közöltétnek, a bemutatott összes iratok M.-Túr város képviselőtestületének azzal adattak vissza, hogy azokat a határozat tüzetes indokolásávals a város jelen rendőrségéről szóló s azt minden tekintetben kimerítőleg megismertető jelentéssel kiegészítve mutassa be. Olvastatott a közigazgatási szakosztály véleményes előterjesztése Ivády Miklós szolgabiró 195/72 sz. a. kelt jelentéséről, mely mellett Parád község elöljáróinak a volt úrbéresek erdejének ritkítását kérő folyamodványát pártolólag terjeszti be. Tekintve, hogy a kérdéses erdőterület, a szolgabirói jelentés szerint is, annyira sűrű, hogy sem makktermelésre, sem legeltetésre nem használható; tekintve a folyamodványhoz mellékelt szakértői nyilatkozatban kifejezett azon véleményt, mely szerint a megritkításnak az erdő jövőjére káros befolyása ragadtatik; e szolgabirói és szakértői vélemény alapján megengedtetik, hogy a gazdák erdejében levő famennyiségnek Vio része, a zsellérekének pedig V20 része, kellő szakértői kijelölés és felügyelet mellett s a szolgabiró főfelügyelete alatt kivágattassék. Miről Ivády Miklós szolgabiró tudomás s alkalmazkodás végett azzal értesittetik, hogy erről folyamodókat is, tudomás s miheztartás végett értesítse. A bécsi közkiállítási m. orsz. bizottmány végrehajtó bizottsága máj. hó 30-án tartott ülésében tárgyalás alá vette az eljárás azon módját, mely a kiállítási alap eladományozásában szem előtt fog tartatni. Korizmics László, elnök előadja, hogy a végrehajtó bizottság a kiállítási alappal el akarta érni azt, hogy szétadományozandó segély összegeivel hazánkfiai közül mentül többen külhessenek fel Bécsbe a kiállítás tanulmányozására, ott szerzendő tapasztalásaiknak a hazában való értékesítésére. A végrehajtó bizottság, a közgazdasági miniszter úr és a törvényhozás együttes fáradozásai, illetőleg gondoskodása folytán a kiállítási alap ma 25.000 forintra rúg; adományaiból 170—180 egyén küldhető Bécsbe. — Az elnök elnöki tisztében vélt eljárni, midőn az alap ügyében közgazdasági miniszter úrral, kit az eladományozás elsősorban megillet, előzetes és részletes tárgyalásokat folytatott; a miniszter úr a vele több ízben folytatott értekezletek során szem előtt vélte tartandónak, hogy a kiállításra való jelentkezéseket országszerte a végrehajtó bizottság gyűjtötte; az állította fel az országban működő 57 kiállítási fiókbizottságot, s szakadat nélkül velük érintkezett. Mindezek-nélfogva a miniszter úr az alap szétosztását a végrehajtó bizottság kezébe véli teendőnek; anynyival is inkább, mert az adományozás azon módjában, melyet az elnök neki bemutatott, teljes megnyugvást talált arra nézve, hogy minden érdek, mely jogosultan emelheti szavát, kellőképen tekintetbe van véve. Az elnöki felosztás tervezetének főbb elvei természetszerű folyományai a kiállítási ügy hazánkban való fejlődésének. A kiállítás magyar osztályainak sikeres létrejötte az ország minden vidékének, a szellemi munka és anyagi termelés minden ágának közös érdeme. Illő, és a kiállítási politika igazolt követelménye, hogy mindegyiknek legyen része abban az intellectuális haszonban, mely jóravaló egyének Bécsbe küldéséből ered. Nagy, országra szóló pályázattal ezt nem érhetni el; az egyedül helyes mód, felszólítani a kiállítási fiókbizottságokat alkalmatos egyének javaslatba hozatalára ; a segélyösszeg nagyságát az egyes vidékeknek Bécstől való távolsága határozza meg. A távolabb eső vidékek nagyobb adományösszeget, sikeresebben eljárt bizottságok több adománytételt élveznek. Ez előterjesztés során bemutatja az elnök a felosztás tervezetét; a tervezet, úgy nem különben annak indokolása, helyesléssel fogadtatott, és a vidéki bizottságoknak a tervezet alapján a javaslattétel beadására való felkérése elhatároztatott. A főváros számára 40 adomány tartatott fenn, eladományozásuk a hivatott közegek ajánlata alapján fog eszközlésbe vétetni. Tárgyalás alá vétetvén a kiállításról készítendő jelentés ügye, elnök indítványára a bizottság Keleti Károly bizottsági tagot kérte fel azon punctatiók megállapítására, melyek mellett a jelentést valamelyik nevesebb kiadónk elvállalná. A végleges határozatot a bizottság fenntartja magának. Keleti K. azon értesítése, hogy a magyar kiállítás catalógusa készen van és hogy az, némi a dolog természetében fekvő rectificatiók eszközlésbe vétele után — már a legközelebbi napokban meg fog jelenni, örvendetes tudomásul vétetett. Végül az elnök felhívja a bizottság figyelmét a kiállítás azon hasznára, melyet a külföldi borok megismerése nyújt. Nagy előnyére válnék bortermelésünknek, ha a kiállítás berekesztése után mindazokat a külföldi borokat, melyek a jury által ki lettek tüntetve, össze lehetne hasonlítani a Magyarország részéről kiállított borfajokkal. Látkörterjedést vonna ez maga után, melyet több irányban igen gyümölcsöztető mó A negyedik magyar jogászgyűlés közgyűlése jun. 2-kán. A magyar tudományos akadémia dísztermében szép számmal gyűltek össze a jogászgyűlés tagjai. A gyűlést az állandó választmány megbízása folytán Szabó Miklós nyitotta meg, ki rövid szavakban üdvözölvén a megjelenteket, elnök és alelnök választására szólítja fel a gyűlést. A gyűlés egyhangúlag Hoffman Pált kiáltja ki a jogászgyűlés elnökévé, és Nagy Józsefet alelnökévé. Hoffmann Pál a következő szavakkal foglalá el az elnöki széket: Uraim, tisztelt kartársak! Amidőn önök megtisztelő felhívására, hálaérzetem kifejezése mellett, ezen díszes helyet elfoglalom, nem biztat annyi önérzet, mennyi abbeli megtiszteltetésem nagyságának megfelelne. Mert, ugyanis, nem csak ha — mint kell — csupán szerény múltamat tekintem és közérdekű tevékenységem eddigi eredményeit mérlegelem, hanem ha ez utóbbiakat mindazzal, mi életem hátralevő szakában csekély erőmtől még kitelhetik, toldhatnám is immár meg : elégtelen az összeg ahhoz, hogy ezen megtiszteltetést kiérdemeltnek tartsam. Magyarázatát keresve önök mindazáltal reám esett választásának, kettőben vélem azt feltalálhatni. Mindenekelőtt abban, hogy ily tekintélyes és nagyérdemű gyülekezet nem szorul sem tanácskozmánya és határozatai becsének és nyomatékának, sem a puszta küldisznek emelése véget a tárgyalásait vezető egyes tagjának bármennyire is fényes nevére; míg viszont, ily megtiszteltetés még akkor is, midőn az egyedi becsnek legnagyobb mértékével találkozik, a megtiszteltet törleszthetetlen kötelezettségben hagyja. Továbbá, egy egészen más nemében az érdemnek, amelyet — mivelhogy minden szerénytelenség nélkül tehetem — mindnyájokkal egyetemlegességben magam is igénybe merek venni , értem, azon egymagában véve talán nagyon csekély, de a közreműködés lánczolatában ennek mérveihez képest növekvő érdemet, melyre a legszerényebb szellemi munkás is szert teszen akkor, ha hogy parányi erejét kor- honfi- és kartársai jobbjainak nagyobb erejével egyesítve, a haladás és tökéletesedés örök czéljáért küzd. Ezen érdemközösséget egy nagy közérdeknek állása és követelménye hozza magával : tudományunk és ennek tárgya, a jogélet helyes felfogásából eredő azon meggyőződés, miszerint mindkettőnek terén a siker többé nem egyes u. n. lángelmék bölcsészetszerű conceptióinak, hanem a minden irányban kifejtett részletes szakmunkálkodásnak, mintegy hangyaszorgalomnak eredménye. Mert valamint a természeti tudományok századunkban történt roppant előhaladása tényleg bizonyító, miszerint az anyagi világ legparányibb alkatrészének — igaz, hogy csak megfeszített észlelési és kísérleti munkásság útján szerezhető — helyes megismerése becsesebb és hasznosabb nemcsak a kisszerűen alkalmazó mindennapi életre, hanem az emberiség kulturális érdekeire és magára az elvont tudományra is,— hasznosabb és becsesebb, mintsem a bölcselőknek több-kevesebb genialitással, de elég könnyedén kigondolt világrendszerei mindösszevéve , úgy nemkülönben a természeti tudományok példája után indult társadalmi tudományoknak, és köztük elsősorban a mi tudományunknak újabb története is fényesen igazolja a társadalmi, illetőleg jogi életet megfigyelő részletes szakmunkálkodásnak túlsúlyát, a mindvégig nagy eszményi körvonalakra szorítkozó bölcselkedés felett. Ily nagymérvű körvonalakban egyes elme az egész jogtudománynak, vagy épen az összes társadalmi tudományoknak terét, sőt akár valamennyi tudományát is — nem mondom, hogy hon lehetne értékesíteni. Indítványba teszi ennélfogva, keressék fel Németh Imre kormánybiztos arra, hogy a neki legalkalmatosabbnak tetsző után, legczélszerűbben a jury működése idején, csere útján szerezzen be az elismerést nyert borokból egynéhány palackkal. Az indítvány köztetszéssel fogadtatott. Gyakorlati kivitelére nézve Térey Pál több rendbeli útmutatást ad, Keleti Károly pedig, mint a nemzetközi statistikai congressusnak a szőllészeti statistika kidolgozásával megbízott tagja, ajánlatot tett arra nézve hogy az annak idejében megejtendő vizsgálat eredményeit a franczia és magyar nyelven kiadandó művében közzétendi.