Köztelek – 1891. 1-26. szám

1891-12-30 / 26. szám

— Vegyesek. Mai számunk tartalma: Lapunk megszerezhető. — Pályázat: A Németor­szággal kötött állategészségügyi egyezmény. H. F. Tárcza : Egy chicagói sertésvágoda. — A házigomba mint a lakó­házak ellensége. Dauscher Miklóstól. — Kérdések a gya­korlat köréből. (K. 60, 61, 62, 63, 64. — F. A kerti utak füvesedésének ellenszere. M. Dietz Sándor. — Csigás gép. — Növénytani rovat: Electro-cultura, vagy növények tenyésztése a villamosság befolyása alatt.— A köd befolyása a növényekre. — Brefeld ujabb vizsgálatai az üstökfélékrő­l és üstökbetegségekről. — Miért hullnak ősz­szel fáinkról és bokrainkról a levelek? — Burgonyának és gyümölcsnek agyagban való konzerválása. — Növényi mérgek hatása csirázó magvakra. — Tudósítások : A Tisza mellől, Simonyi Elektől. — Alag, Bálintffy Páltól. — Nyerges-Újfalu. — Vegyesek. — Tőzsde. — Hirdetések. Személyi hirek. Ő felsége varadjai báró Batch Miklós orsz. képviselőnek, Baich Milán és Baich Iván földbir­tokosoknak a magyar bárói méltóságot adományozta. Gyászhirek. Pongrácz Jenő gr. kágyai birtokos, nyug. ezredes Nagyváradon hosszas betegség után meghalt. — Sz. Genois Móricz gróf, az ismert sportsman, Pozsony mellett fekvő birtokán 34 éves korában meghalt. — Kurz József földbirtokos és a paksi ev. gyülekezet világi fel­ügyelője. hó 25-én hosszas betegség után élte 5- ik évé­ben Pakson elhunyt. — Haraszkereki Ferenczy Ferencz birtokos, 1848—49-iki honvédtűzmester, e hó 25-én Malom­falván meghalt. — Erdélyi Pál földbirtokos, megyei bi­zottsági tag, 63 éves korában e hó 20-án Idomáromban elhunyt. Kivonat a hivatalos lapból. A kőbányai sertések 10 napi megfigyelés után Czichitz és Oderbergen keresztül Ziudolfstadt város közvágóhídjára az ismert feltételek mellett bevihetők. Élő szarvasmarha-szállítmányok Német­országba Mitterswalde és Haltstadt állomásokon is bevihe­tők. Marharakodó állomások engedélyeztettek : Hépczelak, Moson-Szt.-János, Pozsony, Uj­város, Esztergom, Vulkán vasúti állomások. Az állami méneknek a fedeztető állo­másokra való szétosztása az egyes teleposztályoknál a következő napokon fog végeztetni: Nagykörösön jan. 12-én, Baján jan. 14-én, Verseczen jan. 17-én, Mezőhegyesen jan. 21-én, Dorozsmán január 23-án, Nagy-Atádon január 28-án, Párinban január 3- án, Székesfehérváron február 2-án, Bábolnán február 6-án, Bajnán február 9-én, Deb­reczen és Deésen február 15-én, Slomoródon február 17-én, T. Hemetén és S.­Szt.-Györgyön február 19-én, Eperjesen február 22-én, Rimaszombatban február 25-én. Ragadós tüdőlobb : 90 község 390 udvar, több 1 k. 5 u. Járványos állatbetegségek: Lépfene 43 k. 58 u. kevesebb 46 k. 52 u. Veszettség 17 k. 26 u. kevesebb 17 k. 15 u. takonykór és bőr­féreg 58 k. 79 u. kevesebb 7 k. 9 u körömfájás 226 k.­ 1484 u. kevesebb 104 k. 871 u. film&L. 17 k. 40 u. több 2 u. Bükker 7 k. 8 u. orbáncz 43 k. 457­ U., kevesebb 12 k. 79 u. Az influenza áldozatai. E hó 24-én Felső-Szelestén Kittler Adolf, a­ repczeszentgyörgyi uradalom főerdésze és neje Rezsin Julia influen­zából fejlődött türdőgyuladás következtében meg­haltak. Két apró gyermek maradt az elhunytak után. A földhitel és a vidéki pénzintézetek. Több vidéki pénzintézet a kereskedelmi és iparbank, mint kezdeményező intézet c­égére alatt egy tervvel foglalkozik, a­mely szerint egy központi részvénytársaság alakulna és ez engedmény útján magához váltaná a vidéki pénzintézetek jelzálo­gos követeléseit s azokra zálogkötvényeket bo­csátana ki. Czélja az lenne, hogy a jelzálogos hitelezésbe fektetett tőke így könnyebben moz­gósíthatóvá váljék, a­mennyiben a záloglevelek vagy azonnal piaczra kerülnének, vagy az illető pénzintézetek birtokában maradnának s igy az utóbbiak kezében egy könnyen realizálható vagy esetleg lombard-üzlet útján pénzszerzésre könnyen felhasználható tőkét képeznének. A terv több oldalról helyesléssel, de aggodalmakkal is talál­kozik. Állatorvosi tanfolyam. A földmivelésügyi miniszter leiratban értesíti a törvényhatóságokat, hogy a jelentkezett állatorvosok közül kiket vett föl a budapesti állatorvosi akadémia ismétlő tan­folyamába. Fölvetettek a következők: a) ölven (50) írt utazási átalány engedélyezése mellett: Adler Bernát Árva, Thuróczy Lőrincz Bars, Molnár József B.­Bodrog, Német Vilmos Baranya, Linner Gyula Bereg, Csik László Borsod, Bakos József Csanád, Csengeri György Fehér, Kristóf Lajos Hajdú, Havas Jakab Háromszék, Hering János Heves, Papp Ábrahám Hont, Thuróczy Sándor Hunyad, Duzsárdy Antal Kolozs, Ferenczy Lajos Komárom, Gröller György Máramaros, Csepregi János Maros-Torda, Ruzsicska József Nyitra, Janovits Emil Sáros, Packy János Somogy, Balla Antal Szabolcs, Germatz Tivadar Szatmár, Bartholy Samu Szepes, Bartha Elek Szilágy, Weisz Adolf Temes, Hudák Endre Turócz, Pál János Udvarhely, Niczky István Ugocsa, Neu­sidler Miksa Vas, Kepesi József Zólyom, Varga János Arad város, Müllernder Tivadar Baja város, Kabai István Sz.-Német város, Pauer István Sz.­Fehérvár városi állatorvosokat; b) saját költsé­gükre : Beck József B.-Bodrog, Ambrus József és Schwarcz Jakab Baranya, László Ferencz Fehér, Adriányi György Gömör, Szabó Ferencz Heves, Kis János és B. Nagy József J -N.-K.-Szolnok, Utzmann Ádám és Wachtler Mátyás Moson, Brüll Lipót Zala, Cseh János Debreczen városi állatorvosokat, Kiss József tanárt Keszthelyen és Dreyer József méneskari állatorvost Mezőhe­gyesen. A nevezettek 1892. évi január 4-én reggel 8 órakor a budapesti m. kir. állatorvosi akadémia sebészeti klinikáján pontosan megjelenni és a tanfolyam tartama alatt az előadásokat pontosan látogatni kötelesek. Az engedélyezett 50 frtnyi átalányt az illetőknek szabályszerű bé­lyegjegygyel ellátott és az állatorvosi akadémia igazgatója által láttamozott nyugtájukra az aka­démia házipénztárából fogják kifizetni. A törvény­hatóságokat fölhívja a miniszter, hogy az érde­kelteket erről sürgősen értesítsék és azoknak, a­kik ezúttal felvehetők nem voltak, okirataikat visszaadják és az utóbb jelzetteket értesítsék, hogy újabb ismétlő tanfolyam nyitása alkalmával kérelmüket megújíthatják. • Fenékl­et, Festetics T. gr. híres ménlovát, a bécsi Derby-győzőt, a magyar kormány har­minczezer frtért megvásárolta a mezőhegyesi állami méntelep számára. A szegedi kőpart alsó platóján, a legutóbb lesülyedt kőpartrészhez közel új sülyedést ész­leltek mintegy száz méter hosszúságban. Szakér­tők véleménye szerint talajsüppedés okozta a sülyedést. A szerencsétlenségről Bethlen gróf földmivelésügyi minisztert táviratban értesítették, kinek utasítása folytán Münsberger Ferencz mi­niszteri műszaki tanácsos Szegedre utazott. Gr­. Zichy Béla lengyeltóti uradalmának egyik erdészét erdei lakában az ablakon át orozva agyonlőtték az esti órákban, midőn csa­ládi körében volt­ Artézi kút Ercsiben. A magyar királyi államvasutak igazgatósága az Ercsi-állomásnál régóta tapasztalt vízhiány megszüntetése czéljá­ból­ elhatározta, hogy az állomás mellett artézi kutat furott. _ A zemplénmegyei közgazdasági állandó bi­zottság, mely a filloxerStr.-tjpusztitott Hegyalján ipari és gazdasági vállalatok étesitését czélozza, Mailáth József gróf elnöklete alatt S.-A.-Ujhelyen ülést tartott. A kender-termelés­­előmozdítása czéljából Sárospatakon vagy a 13 virogközön kenderáztatók fognak felállítatni, a bizottság mindent el fog követni a kosárfonó és kefegyár­tási ipar meghonosítására, melyek létesítéséhez az előfeltételek nem hiányoznak. A gyümölcster­melés, selyemtenyésztés, az eper- és szederfák ültetése ügyében a szakelőadó javaslata alapján elhatározták, hogy a földmivelési minisztert szak­értő leküldésére kérjék föl, ki a Hegyalján el­pusztult szőlők talaját tüzetesen megvizsgálná és útbaigazítást adna a teendők iránt. A 100 000 frt tőkével felállítani szándékolt keramikai­ gyár ügyében a bizottság véleménye az, hogy annak érdemleges megvitatása előtt előbb szükséges meghatározni, hogy a Hegyalja mely vidékén találtatik kellő mennyiségben a gyártáshoz szük­séges riolit és kaolin. Ennek konstatálására az országos földtani intézet szakvéleményét fogják ki­kérni. A legnagyobb erélylyel fog a bizottság a homoki szőlőtelepítések keresztülviteléhez s a vál­lalkozók támogatásához látni. Végül a S.­A.­Ujhelyen felállítandó sör- és malátagyár került tárgyalásra és az elnök örömmel jelentette, hogy egy kellő szak- és pénzerővel rendelkező konzor­czium hajlandó a gyárat az esetre felállítani és üzembe venni, ha a vármegyében olcsó és 115 ezer forintra becsülhető befektetés reálizatni fog az öt-hatszázezer forint befektetést igénylő gyár létesítésére. A bizottság határozatait a kereske­delmi és földmivelési miniszterhez terjesztet­ték fel. Keresett a burgonya és tengeri! Az or­szágos magyar gazdasági egyesület az alábbi fel­hívást intézi a gazdaközönséghez : Ez idén hazánk némely részeiben oly kedvezőtlen eredményt adtak egyes termények, hogy azoknak más vidékekről pótlása vált szükségessé. Ily termény a bur­gonya, melyből némely vidéken alig termett, vagy a­mi termett is, hasznavehetetlen a burgonyabetegségek foly­tán. A jövő tavaszszal tehát be fog következni azon szo­morú tény, hogy némely vidékeket nemcsak étburgonyá­val, hanem burgonyavetőmaggal is el fog kelleni látni. De nemcsak erre való tekintetből, hanem azért is, mert a külföld részéről is nagy érdeklődés mutatkozik a ta­vaszszal szállítandó burgonya iránt, kérjük gazdatársain­kat, miszerint ugy a saját, mint szükséget szenvedő gaz­datársaik érdekében szíveskedjenek tavaszszal eladásra kerülő burgonya-készleteiket a burgonyafaj megnevezése s az eladási ár megszabása mellett és mely vasúti állo­máson adható fel egyesületünknél (Budapest, Köztelek) bejelenteni. De még egy czikken lesz érezhető valószínű­leg a szükség a jövő tavaszon s ez a kukoricza. Naponta érkeznek úgy egyesületünkhöz, mint a Magyar mezőgaz­dák szövetkezetéhez Bpest (Köztelek) külföldről kérdezős­ködések kukoricza-készletek iránt. Gazdatársainknak egye­nes külföldi összeköttetéseket óhajtván szerezni, arra kér­jük, miszerint 7ct/wríc0­i-készleteiket is egyesületünknél, vagy a Magyar mezőgazdák szövetkezeténél bejelenteni,­­ szíveskedjenek A bejelentésnél azonban kérjük kiterjesz­kedni arra is, hogy készleteiket mely hónapban, mily áron, milyen fajtát és mely vasúti, esetleg gőzhajó-állo­másra óhajtják szállíttatni. A főváros homokszőlői. A rákoskeresztúri dűlőben homokszőlő-telepítés czéljából fentartott 200 hold nem kellett a budai oldal szőlősgaz­dáinak.­­ Noha a feltételek kedvezők voltak, vevők alig jelentkeztek. Ennek folytán a fővárosi tanács már lemondott arról, hogy a volt szőlős­gazdákon ilyképen segítsen, legalább a másik czélt, a szőlőtelepítést akarja elérni s ezért el­fogadta a filloxéra-bizottság javaslatát, hogy a fentartott területet olcsón 20—25 év tartamára szőlőültetés végett adja bérbe olyanoknak is, kiknek a budai oldalon nem volt szőlőjük. A földmivelésügyi miniszter a következő körrende­letet teszi közzé: Az amerikai élő sertéseknek, sertéshús­nak és sertéstermékeknek Németországba való bevitele megengedtetvén, ezentúl a Szászországba irányított élő sertés, sertéshús és egyéb sertéshústermék-szállítmányok­nál az azokat kisérő igazolványokon nem kivántab­b an­nak igazolása, hogy az illető szállítmányok nem amerikai származásúak. F. évi decz. hó 1-től kezdve a Németor­szágba irányított élő­sertés-szállítmányoknak származási és egészségi igazolványokkal való ellátása tekintetében a következő határozmányok irányadók : Az illetékes helyi vagy közigazgatási hatóság által kiállítandó származási és egészségi igazolványokon az állatok darabszáma, fajtája, színe, valamint egyéb­ különös külső ismertető jegyei tüzete­sen és pontosan megjelölendők; az igazolványok állami vagy hatósági állatorvos által láttamozandók, a­ki által egy­szersmind igazolandó , as hogy az állatokat megvizsgálta és egészségeseknek találta, b) hogy az állatok származási helyén és az ezzel határos községekben az állatok elszál­lítását megelőző napon sertésekre átragályozható állati járvány nem uralkodott. A bizonyítvány vagy német nyelven állítandó ki, vagy pedig ez hiteles német fordí­tással látandó el. A bizonyítványok érvényessége 8 napra terjed. Ha ezen határidő a szállítás tartama alatt lejárna, a bizonyítvány érvényességének további nyolc­ napra való megújítása czéljából az állatok hatósági állatorvos által újból megvizsgálandók s a vizsgálat eredménye a bizo­nyítványra reávezetendő. A szász kir. kormány hirdet­ménye szerint az osztrák-magyar monarchia területéről származó szarvasmarhák és a Kőbányáról származó ser­tések Bautzen és Reichenbach városok közvágóhidjaira bevihetők. A szarvasmarhák szállítására vonatkozólag az eddig közölt határozmányok irányadók, a kőbányai szár­mazású sertések bevitelére nézve pedig a fentebbi hatá­rozmányok, azzal, hogy az állatok közvetlenül és átrakás nélkül, vasúton, ólomzárolt kocsikban, egyenesen a neve­zett városok vágóhídjaira szállítandók. Az aradi gazdasági egyesület decz. 20-án választmányi ülést tartott, melynek érdekesebb mozzanatai a következők voltak. Jelentés léte­tett, hogy az arad-csanádi öntözőcsatorna érde­kében serényen folynak az aláírások és az eddigi eredményt tekintve, már biztosra lehet venni, hogy­ igen nagy öntöző terület lesz biztosítva.­­ Ezután az aradi hegyalján az utóbbi időben elő­fordult­ szőlővessző- és ojtvány-lopások kerültek szőnyegre s határozatba ment, hogy felkérik a megye alispánját, miszerint intézkedjék és uta­sítsa a községek elöljáróság­át, hogy a tetten ért

Next