Köztelek – 1922. 1-25. szám
1922-01-14 / 02. szám
I XXXII. évfolyam. Budapest, 1921. január 1ó 14. 2. (2680.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. átmeneti idő alatt hetenként egyszer jelenik meg. Az Oklácoi Magyar fzajdasági Egyesület tulajdona. Az egyesMeti UnSua felügyelete alatt Kiadásért felefön: Szilassy Zoltán, az OMGE Igazgatója. felsői .serkesztö: Bwla/ Barna. TirgsterkeutS: Konkoly Thege Sándor dr. Szerkesztőség: Budapest, IX., K3ztelet£u. 8. Telefon: József 51—05. Kiadóhivatal: Budapest, IX., Üllői út 35. Telefon: József 99—32. 1 évre 440 K. OMGE tagoknak a tagsági dijon kívül Plnfizotód áralf • 1/8 évre - - 220 » 1 évre - - 240 K•Ull&ulud didiV. 1/4 évre .. 110 „ V2 évre ... 120 „ Egyes szám ára 10 „ V* évre 60 „ Előfizetést csakis a naptári negyedévek szerint fogadunk el. Külföldre (megszállott területekre is) a fenti előfizetési árak kétszerese. Rubinek Gyula temetéséről jövünk, ő már a Kerepesi úti temetőben nyugszik. Hetek óta tudtuk, hogy menthetetlen s a halál jótékony volt hozzá, mert nehéz és fájdalmas vívódástól váltotta meg. De, noha ő jámbor lélekkel hajolt meg végzete előtt, mi mégis felpanaszoljuk a sorsnak, hogy nagyon-nagyon kegyetlen volt hozzá is, hozzánk is, amikor termő erejének teljességében sújtotta a porba. Friss hantolású sírját ezekkel a szavakkal jelölhetnénk meg: „Itt nyugszik egy nagy ember és egy sorstragédia". Hogy nagy ember volt, azt nem a díszes külsőségek és a gyászoló tömegek, hanem az alkotások bizonyítják. Minden alkotás egy-egy lámpás, amely a test elenyészése után hirdeti, hogy emberbe oltott isteni szikra járt a földön. És meg kell nézni, hány lámpás maradt égve és világít, amelyeket mind a Rubinek Gyula teremtő munkája gyújtott fel! Hiszen a magyar mezőgazdaság haladásának utolsó harmincéves útján nincs egyetlen olyan határjelző, nincs egyetlen agrárintézmény, nincs egyetlen olyan siker, amely Rubinek Gyula nélkül jött volna létre; az ő elméjének lángoló ereje bevilágította a haladó munka egész területét. Alább közölt életrajzi adatai — mind közismeretes adatok —, csupán fogyatékos tükörképek. Mindezekből annyi tűnik ki, hogy rengeteget dolgozott. De szereplésének jelentőségét igazában nem szereplésének sokoldalúsága, hanem az általa végzett munka mélysége és befolyásának hatása adja meg. És itt elmondhatjuk, hogy a közmunka terén az utolsó harminc esztendőben senki másnak nem volt olyan nagy egyéni hatása súlyban és eredményekben, mint Rubinek Gyulának. Nem szükséges itt talán elmondanunk, hogy kivételesen nagy képességeinek hasznát elsősorban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület élvezte, erkölcsi tekintélyének gyarapodásában és élvezte a birtokosság az egyesület révén. Ezt el is ismerte a magyar gazdaközönség és hálás is volt, valameddig Rubinek Gyula az egyesületnek szentelte munkásságát. Ámde jött a forradalmat követő visszahatás és ez viharként szakította ki Rubineket régi működési köréből. Lángoló lelkesedéssel rohant a politika küzdőterére, hogy segítsen feltámasztani a nemzetet és felépíteni az új jövőt. A forradalom megrendítő tanulságaiból azt a következtetést vonta le, hogy a nemzetmentő munka csakis a földművelő nép millióira támaszkodhatik. A kisgazdák és földművesek nagy tömegének szervezett erejét kell odaállítani a nemzeti politika rúdjához és a demokrácia útjára kell terelni a haladást, mert csak ezen a nyomon és ezzel az erővel tudjuk a nemzeti eszmét és a társadalmi békét megmenteni. Élére állott tehát a kisgazdapártnak, melyet még az országos választások előtt egyesített a Nagyatádi Szabó István pártjával. A radikális birtokreform volt egyik látható feltétele ennek a megegyezésnek, de tévednek azok, akik a Rubinek birtokpolitikáját ebből a megegyezésből származtatják. Távol állott tőle az, hogy ezt a nagy reformeszmét pártpolitikai opportunitások eszközévé tegye. Reformtervezete szervesen beleilleszkedett az átalakulásnak abba a nagy tervezetébe, amellyel a jogrend megszilárdulását és a békés haladást biztosítani akarta. Földreformmal vállalkozott a földrengés megállítására. Az agrárdemokrácia szervezett erejével vállalkozott a szocialista utópiák visszaverésére. Nem értették meg. Politikai vállalkozását régi eszmekörétől való eltávolodásnak tekintették. A közönséges idők szemüvegén át nézték mozdulatait s nem vették figyelembe a forradalmi ítéletidő megrázó hatásait, amelyek, amint a külső életben uj viszonyokat teremtettek, éppen igy a gondolkozó férfiak lelki világába is belenyúltak s uj belátásokra, uj szükségletek és utak felismerésére vezettek. Megmenteni a múltból, ami megmenthető, ugy hogy a jövő el ne vesszen. Ez volt a Rubinek minden cselekedetét átható gondolat. Tévedhetett az eszközökben, de a hűségben és a becsületben nem tévedett. Megértetlenül kellett küzdenie. Éreznie kellett annak a régi talajnak az elhidegülését, amelyben benn volt múltjának egész gazdag gyökérhálózata. Viszont a földműves társadalom körében a vezérletért versenyzők igyekeztek ezt a becsülettel szolgált múltat a Rubinek terhére iratni. Ezen a parton nem találta meg azt, amit a túlsó parton elveszített. Hídnak vetette oda testét a két part közé és lélekemésztő megfeszítéssel sem bírt odáig jutni, hogy összeölelje a múltat a jövővel. Ebben a sokaktól gáncscsal kísért nehéz küzdelemben a drámai hősök sorsa teljesedett be Rubinek Gyulán. Nagy sikereinek emléke, a velük járó öröm és megnyugvás mind belefúlt a keserűségnek abba az érzésébe, hogy most, éppen most nem látják jól és nem értik meg, amikor a legnagyobbat és a legjobbat akarja cselekedni! Szenvedéssé súlyosbította ezt a keserű érzést a rágalmak utóbb megindított hadjárata. Méltatlanok ezek arra, hogy tollunkra vegyük. Elég annyit mondanunk, hogy Rubinek Gyula szegényen halt meg, mert becsületesen szerzett vagyona a legegyszerűbb megélhetést is aligalig biztosítja árvaságban maradt családjának. Hiszen a sir fölött eloszlik a köd, amely a politikai gyűlölködés mérges posványából eredt és ha az onnan kiemelkedő hatalmas szellem mai számunk 26 oldal. Egyes szám ára 1 O K„