Köztelek – 1923. 1-50. szám
1923-06-10 / 45. szám
578 fődése hozott magával s járadékrende alatt általában azt az állandó jellegű jövedelmet értették, amelyet az illető jogosult megfelelő munka vagy ellenszolgáltatás nélkül, de legfőképpen készpénze után élvezett. Főkép Franciaországban és Angliában vált ez ismeretessé, ahol a nagy készpénztőkék (nem vagyonok, mert ez is más) legelőször halmozódtak fel. A járadék évente kifejezés a nemzetgazdaságtanba is bejutott, sőt annak egyik sokat és sokfélekép vitatott tételévé vált, s minthogy a járadék alatt mindig bizonyos jövedelmet értettek végeredményképpen, jóllehet a fogalom definíciójára nézve mindegyik nemzetgazdaságtani theoretikus között volt eltérés, a járadék fogalmát átvitték a földbirtokból nyert jövedelemre is s megszületett a földjáradék fogalma, illetve ezzel kapcsolatban már a járadékbirtok. Eltekintve Anderson skótországi bérlőtől és Malthustól, legtüzetesebben Ricardo foglalkozott legelőször a földjáradék elméletével, aki azt olykér vezette le, hogy amikor a különböző minőségű földek közül a jobb minőségűek nem termettek annyit, hogy a szükségletet fedezni lehessen belőle (itt találkozott felfogása Malthus nézetével), a föld termékei árának oly magasra kell felmenni, hogy ezen elért nagyobb árakból, mert hiszen a rosszabb föld megmunkálása több költséggel jár, ha ugyanazon eredményt akarjuk elérni, a legrosszabb földterület megmunkálásának költségei is fedezhetők legyenek. Vagyis, amennyiben a jobb föld ugyanannyi munka, illetve költség mellett többet terem, az a többlet a földjáradék. (Ricardo elmélete szerint a lucerna a biborherével szemben járadékjövedelmet biztosít, mert míg a biborhere egy termést ad, ugyanannyi munka mellett a lucerna az ötödik évben is használható, tehát a második évtől kezdve a lucerna hozamát már megfelelő munka "'nélkül takarítja be a birtokos. Ugyanez állana a krumplira, mely egy termést ad és a csicsókára, mely húsz évig is újra kinő. Vagyis az évelő növényeket járadéknövényeknek lehetne nevezni.) A földjáradék kérdésével foglalkozott úgyszólván minden nemzetgazdaságtani író, de csak puszta elmélet volt, minden gyakorlati jelentőség nélkül, amikor egyszer csak a német egységnek Versaillesben való összekovácsolása után a német nyelvterületnek főként a keleti lengyel tartományokban való kiterjesztése lett a jelszó s a mult század hetvenes éveiben egy erős német nemzeti áramlat a keleti tartományokban a lengyel elemet vépkép ki akarta szorítani. Kezdetben csak hazafias német professzorok újságcikkeiben jelentkezett, de nemsokára politikai kérdés lett belőle s megszületett a német telepítés terve. Akció reakciót szül, a lengyelek is szervezkedtek, védték földjüket s váltakozó eredménnyel cseréltek a keleti tartományokban a birtokok gazdái. Terjeszkedett a porosz, de volt úgy is, hogy a lengyel is tért hódított. Tételes jogban legelőször az 1886. évi április 26-i porosz telepítési törvényben találjuk a járadékbirtokot, amikor is a porosz kormány a nemzetiségi birtokok megszerzésének minden, még erőszakos módját is felhasználta s amikor a német paraszt és mezőgazdasági munkás nem akart Posenbe és Nyugat-Poroszországba menni, úgy édesgették, hogy a birtok árát nem kell kifizetni, hanem csak járadékot, minden évben visszatérő, a birtok hozadékára korlátozott szolgáltatást kell neki teljesíteni. A ..földet az állam vette meg vagy sajátította ki, ő adta azután a német telepeseknek tovább. A statisztika a megmondhatója, hogy ezt az évenkénti szolgáltatást, a járadék fizetését hányszor engedték el. Presztízs kérdése lett a telepítés, 1898-ban új törvényt hoztak, a törvényhozás 200 millió márkát bocsátott a kormány rendelkezésére. Nem ment így sem. 1901-ben július 7-én új járadékbirtoktörvényt hoztak, bankokat alapítottak, szubvencionáltak mindenkit, de a telepest az eladósodástól, a tönkremenéstől nem tudták megóvni s az 1910-iki jelentések a járadékbirtokokról már mint egy nem sikerült kísérletezésről számoltak be. Anglia, a mezőgazdasági haszonbérletek tipikus hazája szintén kísérletezett a járadékbirtokkal. Azonban az ezt célzó 1892. évi Small holdings Act nem vált be, a törvény 1895 ben hatályon kívül helyeztetett. Ausztriában a kormány 1893. október hó 1- én terjesztette be a járadékbirtokok alapításáról szóló törvényjavaslatot, azonban a szakférfiak kimutatták, hogy a járadékbirtok mint jogi kifejezés annyira abszurdum, hogy a javaslatot a kormány 1895. december 17-én visszavonta. Sehol másutt nem ismeretes a gyakorlati életben a járadékbirtok kifejezés; korösszülött volt Poroszországban, ahol sokáig drága pénzen, nagy áldozattal mesterségesen táplálták. Anglia, amikor látta két évi kísérletezés után, kitette a tajpeji sziklára, Ausztriában pedig elpusztult már embriójavaslat korában. Végre mi találkozunk vele a birtokreformtörvény 61—69. §- aiban. A járadékbirtok ilykép nálunk tételesen is jogi fogalom lett. Minden jogi fogalmat definiálni kell. De azt a törvényhozó óvatosan kerülte. Minthogy minden jogi fogalomhoz bizonyos jogi intézmények kellenek, hogy gyakorlati megvalósítása biztosíttassék, illetve kikényszeríttessék, a jogi intézmények két részből állanak és pedig anyagi és alaki jogszabályokból. Az anyagi jogszabály megmondja, hogy mi az a jogi intézmény és az alaki jogszabály pedig azt írja körül, hogy az a jogi intézmény miként valósítható és védhető meg. A hivatkozott törvény 61. § a nem konstruál anyagi jogszabályt, aminthogy kellene, hanem mindjárt megmondja alaki szabályait, hogy is lehet birtokot szerezni. A többi §-ok tisztán alaki jogszabályokat foglalnak magukban. Sajnos, nem tartozik e lap keretébe annak a jogi kérdésnek a tisztázása, hogy ingatlan tulajdonjoga, birtoka és bizlalása miként szerezhető, csak vevőt és haszonbérlőt ismerünk s a birtoknak bizonyos korlátozásait a szolgalmak alakjában, azonban sem tételes magánjogi szabályainkban, amelyek a rómaiaktól kezdve több évezredes fejlődés eredményei, sem telekkönyvi rendtartásunkban nem találunk a járadékbirtokra szabályokat. A micsoda alaki jogszabályok a földreformtörvény 61—69. §§ aiban vannak, azok részben a telekkönyvi rendtartásból vannak véve s a jelzálogjog és zálogjog alaki szabályai vannak kikölcsönözve, részben az adásvétel alaki szabályai. Ha mégis valami analógiát, talán precedenst (a gyenge emberek precedensre szoktak hivatkozni) keresnénk, a járadékbirtokra, régi elavult intézményekben találhatnánk valami hasonlót. Ilyenül jelentkezik elsősorban a hűbérbirtok, mégis azzal a különbséggel, hogy a hűbérúr nem a király, hanem a politikai fejlődésnek megfelelően az állam lenne, a censusos, taksás és majorsági zsellérföldek bizlalói mintha hasonló helyzetben lettek volna a járadéktelkessel, pláne mivel ki van mondva, hogy az évenkint a járadékélvezőnek szolgáltatandó összeg (pénz- vagy terménymennyiség) telki terhet képez. A dologi teher pedig már kezd elavult intézmény lenni. Hiszen Boszniában, ebben a középkori elmaradottságban levő balkáni tartományban nem tudta magát a kmet-rendszer (hűbérbirtok-féle dologi teherrel) fenntartani, meg kellett váltani. Úgy látom, hogy akik hivatva vannak a kérdéssel foglalkozni, inkább jelszavak után mennek, a dolog lényegének és jövőbeli fejlődésének ismerete nélkül, mert csak így tudom megérteni annak az egyetemi magántanári képesítéssel bíró nemzetgyűlési képviselőnek a kijelentését, hogy járadékbirtok nélkül nem lehet földbirtokreform. A földbirtokreformra szükség van sokféle szempontból, de egy ingatlan birtokába csak úgy helyezhetem magam, ha azt vagy megveszem, vagy haszonbérlem. Ez lehet csak a kiinduló pont, vétel vagy haszonbérlet s csak ennek a két jogintézménynek a keretén belül vihető az keresztül. Kísérletezésnek nincs helye, pláne egy a mai modern gazdasági keretek közé be nem illeszthető intézménnyel, mint a járadékbirtok, amely ab ovo absurd intézmény. Mondva csinált valami, nem előzte meg semmi természetes fejlődés, amelyből kialakulhatna, mint az adás-vétel vagy a haszonbérlet kialakult. M. I. KÖZTELEK, 1923. JUNIUS HÓ 530 48. SZÁM 33-IK ÉVFOLYAM. Most jelent meg ! Ujdonság! Rétek és legelők művelése és termésfokozása Irta : ellesel DORNER SÉM * 272 szövegábrávalóra ajánlott küldéssel 4370 korona „Pátria" r.-t. könyvosztálya, Budapest, IX., V0Gi-ut 25. szám -ról lehet csépelni — petróleummal. Fogyasztása minimális. Cséplés után tarlóhántást óránkint egy holdat végez. 5239 Lincoln-Ford, Fordson autorizált képviselete: HALTENBERGER VILMOS Budapest, VI., Nagymező-utca 19. a Renaissance színházzal szemben. Telefonszám 66—15 LÓTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Döhrmann Henrik. Munkaterv a német félvérlótenyésztés emelésére. Németországban nemrégiben alakult meg a különböző lótenyésztő és versenyegyletek részvételével egy Országos Szövetség, amely beható vita után a következő munkaprogrammot állapította meg a félvérlótenyésztés számára: 1. A lehetőség szerint minél erősebb csontú, hosszú lépésű, kiadós, szép ügetésű és jó vérmérsékletű félvérló kitenyésztése, amely úgy a mezőgazdasági és ipari nehéz munkára, valamint a kocsiban és nyereg alatt való használatra egyaránt alkalmas legyen. Ezen az általános kereten belül egyes vidékek tenyészetei megtartják régi jellegzetes fajtatulajdonságaikat. 2. A félvérlótenyésztés mentesítése a nyomasztó és a termelést akadályozó luxusadó alól, mert a német félvér nem luxusló, hanem használati ló. 3. A félvérlovakra érvényben lévő kiviteli tilalom felfüggesztése, mert ez a félvér tenyésztésének nagy károkat okoz és azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a német félvér elveszti külföldi piacait. Elsőrendű tenyész- és használati anyagnak külföldön való értékesítési lehetősége adná meg igazában a német félvértenyésztőknek a kedvet a tenyésztés fejlesztésére. 4. A hidegvérű tenyésztéssel szemben való megvédése azoknak a területeknek, amelyek mindig melegvérű lovat tenyésztettek, mert a félvértenyésztés több vidék számára gazdaságosabb. 5. A vasúti tarifa leszállítása, mert ez jelenlegi magasságában egyes lovak szállítását lehetetlenné teszi. 6. Évenként tenyész- és használati lókiállítások rendezése Berlinben, hogy ott egy nagyszabású vásári alkalmat létesítsenek, amidőn az összes C*C1 rOTin Magtermelő R.-T. Puszta-sőregi aa«s%$gm«3«&»«MSítő telepén TEM MEIL ^EK^TM. fajtiszta konyhakerti magvakat TÁVIRATI CIM I SELECTAS BUDAPEST 5669 Különleges magtisztító üzemében W^ILM-ÍÍL.AMJ Kísérleti, tenyész- és tisztítótelep: Sőregpuszta, u. p.Tápiószele gazdaságok részére magtisztítást