Köztelek – 1923. 51-101. szám
1923-07-01 / 51. szám
XXXIII. évfolyam. Budapest, 1923. julius hó 1. —" KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik* hetenkint kétszer, eifktrtlékán és vasárnap. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona. Az egyesületi tanács felügyelete alatt Kiadásért felelős : Szilassy Zoltán, az OMGE igazgatója. Jelelőt Herkesztő : Budai Barna, Társszerkesztő : Boihmeyer Juti, Szerkesztőség: Hazajjest, IX., Kösterekt utca 8. Telefon: József 51—05. Kiadóhivatal: Budapest, IX., Üllői út 35. szám. Telefon : József 99—82. OMGE tagsági díj egy évre 1600 korona, alkalmazottaknak 400 korona. Előfizetési árak július—szeptemberi negyedévre: OMGE tagoknak 1000 K, előfizetőknek 1800 K. Egyes szám ára 100 korona. Külföldre a fenti Arak Miuereae. Előfizetést csakis a naptári negyedévek szerint fogad el a kiadóhivatal. 51. (2793.) szám. TARTALOM: Aratás. A földreform novellajavaslat Pest vármegye törvényhatóságában. Az olasz sáska. (Jablonowski József.) Az osztrák növénynemesitők gyűlése. (Rosenberg Viktor.) Kiviteli lóvásárjaink. (Laszczik Gyula.) Uj rendeletek. A gazdaközönség köréből. Vegyes közlemények. Tőzsde, Kereskedelem. Szerkesztői üzenetek. Egyről-másról. (Aratás. — A földreform novella javaslat Pest vármegye törvényhatóságában.) Aratás. Reánk köszöntött ismét a Péter-Pál napja, az aratás hagyományos ünnepe. Itt is, ott is megpendül a kasza a sárguló gabonatáblák között, megmozdulnak a szorgos munkáskezek, hogy kévébe gyűjtsék és betakarítsák a gazda fáradságos munkájának eredményét, az egész ország féltett reménységét. Nem hiába nevezi a nép élőinek, mert valóban az életet jelenti a hullámzó kalásztenger és a kévékbe szedett Isten áldása; ebből merit erőt és életet nemcsak a gazda, hanem az iparos, a kereskedő és hivatalnok egyaránt. Hogy lesz- e mit ennünk, jut-e bőven kenyérre s a sanyarú esztendők után jobb, könnyebb lesz-e megélhetésünk, mindez attól függ, hogy mennyi gabonánk terem. Ez idén elmondhatjuk, hogy nagyban és egészben jó termésre van kilátás. Nem rendelkezünk ugyan részletes és pontos adatokkal, melyekkel a mezőgazdaság helyzetének tiszta képét megrajzolhatnánk, de az ország különböző vidékeiről szerzett értesüléseink szerint a terméskilátások kielégítők. Különösen a kenyérgabonák, a búzák és a rozsok szépek, még a tiszántúli és alföldi gazdaságokban is, melyek pedig a mi klímánk legmostohább, legesőszegényebb vidékei. A rozsok aratása javában folyik már s a keresztek szép sürüen sorakoznak a tarlókon. A tavaszi kalászosok már kevésbbé kedvező képet mutatnak. Az árpák nagyon különbözők; egyes vidékeken, a Dunántúlon elég jók, de általában csak közepes termést ígérnek. A zab, sajnos, mindenfelé gyenge és sok helyütt nagyon üszögös is. A kapások, a kukorica és a répa a májusi szárazságban nagyon elmaradtak. Azokban a gazdaságokban ugyan, ahol jó őszi szántásba korán vetették el, könnyen tűrték az esőhiányt s különösen a Dunántúlon sok szép üde, zöld kukorica és répatáblát látni, de legtöbb helyen silányak, tengődnek s csak a mostani esőzések hatására kezdenek kissé erőre kapni. A június hónap mérsékelt melegével és gyakori esőzéseivel sokat javított a száraz május okozta kedvezőtlen helyzeten. A június végi esők ugyan már hátráltatják az aratást, de ezt bőségesen ellensúlyozza az, hogy a még lábon álló és beérőben levő kalászosok szemképződését nagyon kedvezően befolyásolja, a kapások fejlődését és mesterséges takarmányok további sarjadását elősegíti. Az aratómunkásoknak kenyérkeresete általában eléggé biztosítva van. A nagyobb birtokosok részükről áldozatokat is készséggel hoznak azért, hogy a munkások aratórészhez jussanak. Noha a legtöbb nagyobb uradalom bőven fel van szerelve kaszáló és aratógépekkel, melyekkel a munkálatok 1/s-ad költségen volnának végezhetők, mégsem aratnak sehol az országban géppel, mindenütt kézzel, csupán azért, hogy a falusi mezőgazdasági munkásság megszerezhesse a kenyérgabona szükségletét. A gazda az idén is megteszi a magáét, elegendő kenyeret szolgál fel az ország asztalára, munkája gyümölcséből bőséges részt ad az államnak is s részéről nem kér mást viszonzásul, mint a nyugodt, békés munkálkodás lehetőségét. A földreform novella javaslat Pest vármegye törvényhatóságában. Pest vármegye törvényhatósági bizottsága 1. évi június 12-én tartott közgyűlésén határozati javaslatott fogadott el a földreform novella tárgyában. A javaslatot az állandó választmány terjesztette elő Kégl János indítványa alapján, aki a közgyűlésen hosszabb beszédben indokolta a javaslatot. Az indítványozó rámutatott, hogy mióta Magyarországon földreform mozgalmak vannak, a legújabb időkig soha nem volt arról szó, hogy a földtelenek igényeinek kielégítésére akár a középbirtokot, akár a kisbirtokot kisajátítsák, hanem kizárólag mindenkor csak a nagybirtokról volt szó. A földbirtok helyesebb megoszlásának módját azoknak a nagy, sok ezer holdra terjedő latifundiumoknak a hozzáférhetővé tételében keresték, amelyek egyes helyeken községek és városok természetes fejlődésének vetettek gátat, továbbá, amelyeken extenzív talajkimerítő gazdálkodás folyt, vagy amelynek tulajdonosa életének javát külföldön töltötte s a föld birtoklása tulajdonképpen tőkebefektetési forma volt. Az 1920. évi XXVI. t.-c. teszi először hozzáférhetővé a közép- és kisbirtokot, a novella tervezete pedig azokat a védelmi garanciákat is nagyrészt lerombolja, amelyeket az idézett törvény még szükségesnek látott fenntartani. Holott a földbirtok helyesebb megoszlásának célja tulajdonképpen sem a középbirtok, sem a kisbirtok megcsonkítását, vagy felosztását nem engedné meg, mert a reformnak magának ilyenek létesítése volna a feladata. A földbirtok helyes tagozódása ebben a formában felel meg a társadalmi osztálytagozódásnak, amely viszont minden nemzet életében a munkamegosztás elvei szerint alakult ki. A társadalmi tagozódásban a középbirtok a középosztályt jelenti. Hazánkban a középosztálynak egyik pillére a köztisztviselő osztály volt, mint történetileg kifejlett alakulat, mert az ipari és kereskedelmi foglalkozások csak újabb keletűek. A köztisztviselők helyzetének létalapja köztudomásúlag teljesen bizonytalanná vált. Ha a középosztály másik pillére a középbirtokosság is hasonló bizonytalanságnak válik áldozatává, akkor ez a magyar középosztály megsemmisülésével fenyeget. A középosztály egyaránt tönkremegy úgyis mint értelmiségi, úgyis mint gazdasági faktor. A novella tervezetéhez hasonló messzemenő rendelkezéseket az utódállamok tairtokpolitikájánál látunk. De ezek különbséget tesznek a régi, történetileg hozzájuk tartozó, továbbá a megszállott területek között. Ezeket a mélyreható s a régi birtoklási viszonyokon tabula rasa-t teremtő rendelkezéseket csak a megszállva tartott magyar vármegyékben alkalmazzák. Aminek közismert célja az, hogy ott a magyarságot kipusztítsák, a magyar nagy-és középbirtokososztályt anyagilag tönkretegyék s ezzel a magyar értelmiséget, mint a magyarság természetes vezetőjét és törekvéseinek irányítóját, elnémítsák. Ellenben nálunk ezeknek az intézkedéseknek semmi célja nem lehet és nem képzelhető oly nemzetfejlesztési érdek, amelyből ez megmagyarázható volna. Ezután hathatós érvekkel mutatta ki különösen ama rendelkezések sérelmes és tarthatatlan voltát, amelyek a földművelésügyi miniszter mint politikai hatóság jogkörének szertelen kibővítésére, járadéktelkek kényszerült alakítására és a már ítélettel lezárt ügyeknek póteljárásokkal való újból felvételére vonatkoznak. Kégl János beszéde után a közgyűlés egyhangúan a következő határozati javaslatot fogadta el: „Pestpilissoltkiskun vármegye közönsége meggyőződéssel vallja, hogy a földbirtok helyesebb megoszlásáról szóló törvények mielőbbi becsületes végrehajtása általános nemzeti érdek, mert az országos közérdek szempontjából jogosultnak mutatkozó igények kielégítésével lehet csak a nemzet egyes osztályai között annyira óhajtott békét és együttműködést biztosítani. Ennek igazságát felismerve, mégis kötelességének ismeri a törvényhatóság, hogy a magyar kir. kormány előtt lojális őszinteséggel kifejezést adjon ama aggályainak, melyek a földművelésügyi minisztérium által közzétett földbirtokreform novella tervezetével s különösen annak három rendbeli intézkedésével szemben felmerülnek s ezek az OFB hatáskörének szűkítése s ezzel kapcsolatosan a minisztérium, mint politikai hatóság hatáskörének kibővítése. a Magyar Mezőgazdák Állatértékesitő Részvénytársasága Budapesten Telefon : 107-84, 129—14, 129—15. VI., VIllIftOSaCSáfit SE áPall OS. 83E. Sürgönyeim: „MEGALÉR" Budapest Foglalkozik Sz ert*»,Jub, ló, továbbá elütt ára ad&a Fiókok «m képviseletek :. Soproni Magyar Mezőgazdák Állatértékesitö Részvénytársasága, Sopron. Sorgönycím: „Megalir" Sopron. Wien • Magyar Mezőgazdák Állatértékesitö Részvénytársasága Wien, St.-Harx. (Viehverwertungs Rotiengesellscbaft Ungarischer Landwirte) sorgönycim: „Magalér" wien. Sdasdatársadalmi Intézmény ! ! vételivel belföldön 6a külföldön, bizományi értékesítésével Állatszállítmányok olmandék: Barvasmarha, borjú és juhoknál: Budapest—Ferencváros—Maffiavásártér:: Sopron: :: Wien, St.-Mari. Sertéseknél: Budapest— Ferencváros—Sertésvásártér : Sopron , Wien, St.-Marx, hússzállítmányok és élettéru: Budapest—Központi vásárcsarnok Meghívásra szakértőnket a helyszínre kiküldjük ! Mindennemű állatkivitelt legelőnyösebben lebonyolítunk Mai számunk 12 oldal. Egyes szám ára 100 K.