Köztelek – 1923. 51-101. szám
1923-07-01 / 51. szám
646 kinyüvés előtt a növényeket meglocsolják, hogy a mag ne peregjen. Okvetlenül szükségesnek véli, hogy a megfigyeléseket az üzemvezető maga végezze. Megfigyeléseit azonnal vezesse be a naplóba, honnan időközönkint a törzskönyvbe írja őket. A tenyészkerti anyagot hetenkint legalább egyszer meg kell figyelni, a nagyobb táblákat pedig a tenyészidő alatt legalább kétszer át kell járni. A rozsnál 600 anyatörzzsel dolgozik és helytelennek tartja, különösen a kölcsönös beporzással szaporodó növényeknél, ha a tenyésztörzsek száma kevés, mert a nemesi étőnek leginkább akkor van kilátása jó eredményre, ha nagy anyaggal dolgozik. Az anyag feldolgozásához szükséges egy nagy anyatőválogatóasztal. Ez nála 12 méter hosszú és 2x/a m. széles. Ezt úgy éri el, hogy kisebb asztalokból rakja össze és takaróval lefedi. A kis cséplőgépeket nem tartja jóknak, mert ezekkel mindig könnyebben történik keveredés, mint a kézicséplésnél. Hibáztatja, ha fejlettebb nemesítő üzemben az üzemvezető maga foglalkozik még aprólékosabb munkákkal. Az üzemvezető foglalkozzék a szorgosabb felügyelettel. Okvetlenül szükséges azonban megbízható felügyelő személyzet. Igen nagy veszedelem rejlik abban, ha egy majorban több nemesített fajtát szaporítanak; ezért minden major lehetőleg csak egy fajtát termesszen s mindegyiknek legyen különös cséplőgépje fajtájának tiszta cséplésére. A szomszédos földek az eredményes nemesítési munkálatokat gyakran igen megnehezítik. Áll ez különösen a kölcsönös beporzással szaporodó növényeknél. A szomszédokkal keresni kell a megegyezést, saját nemesítési anyagot esetleg olcsón át kell engedni nekik. Felemlít egy esetet, mikor a rozsvetéseket megvette és virágzás előtt lekaszálta őket. A gyomirtás a nemesítő egyik legfontosabb feladata. A gyommentesség elérésére áldozatoktól sem szabad visszariadni. Lehetőleg az összes vetéseket meg kell kapálni, a kézigyomlálást keresztül kell vinni, mely alkalommal nemcsak a gazt, hanem az esetleg belekevert idegen fajtákat is ki kell szedni. Nagy veszedelem forog fenn az elővetemény részéről is, ezért a növények egymásutáni sorrendjére nagy gondot kell fordítani. A magtári kezelésnek természetesen kifogástalannak kell lenni s a vetőmag tisztogatására igen nagy súlyt kell helyezni. Ismerteti a melegvizes csávázási eljárást és figyelmeztet az előírás pontos betartására. A hőfok 1—2 fokkal való túllépésével az árpa már elveszíti csiraképességét. Egy esetben az igy kezelt vetőmagjából az egész táblán egy szem sem kelt ki. Ajánlja a beteg tenyésztörzsek kiselejtezését, mert minél tovább van tenyésztve valamely növény, annál érzékenyebb a betegségek iránt. Szükségesnek tartja, hogy a nemesítő gazdaság megfelelő pajtákkal és tágas magtárakkal rendelkezzék. A magtárt minden évben meszelni és pácolni kell. A felállításokon való részvétel a nemesítő érdeke, de igen költséges. Nagyon helyes, ha kiállítási célokra folyton gyűjt anyagot. A kereskedelmi adminisztrációra és reklámra nagy súly helyezendő. A vetőmagvásárlókkal a legelőzékenyebben kell bánni s a felvetett kérdésekre minél rövidebb időn belül kell válaszolni. A hirdetés időpontjául legalkalmasabbnak tartja a vetést megelőző 3—4 hetet, mert az előbb közreadott hirdetések nem szoktak kellő eredménnyel járni. A nagy tetszéssel fogadott előadás után F. Freudi tanár tartott tudományos előadást: „Die Ertragsmessung in der Pflanzenzüchtung" címen. A késő délutáni órákban Tschermak tanár bemutatta nekünk a főiskola növénynemesítő telepét. Igen érdekes és tanulságos magyarázatait még a közbejött eső és zivatar közepette is a legnagyobb érdeklődéssel hallgattuk. Alkalmunk volt a legkülönbözőbb növényfajtákat és keresztezési termékeket megtekinteni. A búzakeresztezéseknél fontos szülőnövény a bánáti búza. A magyarországi rozsdaellenálló búzák a bécsi főiskolai tenyészkertben erősen rozsdásoknak bizonyultak, ezeket keresztezésekkel iparkodik Tschermak ellenállókká tenni. Érdekes megfigyelése Tschermak-nak, hogy minél koraibb valamely búza, rendszerint annál érzékenyebb a rozsda iránt, ha ezeket keresztezéssel néhány nappal későbben érővé fejlesztjük ki, akkor rozsdaellenálló képességük fokozódik. A magyarországi viszonyokra azonban kérdéses, hogy mi nagyobb veszedelem: a rozsda iránti érzékenység, vagy a késői érés ? Érdekes megfigyelése továbbá, hogy rozsda iránt érzékeny búzák még nem rozsdás években is jellegzetes pontokat mutatnak fel a levélzeten, melyek napnak fordítva áttetszőknek látszanak. Az öröklődés terén a rendestől eltérő magatartást tanúsított az Aegilops ovata és búzakeresztezés, hol mindjárt az első generáció teljes kiegyenlítettséget mutat, s ezen kiegyenlítettséget meg is tartja. Ezután a növénynemesítő tanszék kalász- és magmintagyűjteményét tekintettük meg. Ezen alkalommal Tschermak egy babmintát mutatott be, mely keresztül kasul volt fúrva egy kártevőtől. Ezen eddig ismeretlen kártevő Wienbe az amerikai szeretetadományokkal került. Wien környéke már el van árasztva ezen babelleneséggel, szinte lehetetlenné teszi a bab termesztését. Az óvintézkedésekre történt felszólítások teljesen eredménytelenek maradtak. Minket, magyarokat tehát már a közeli szomszédságból fenyeget a veszedelem, nagyon ajánlatos volna, ha mindent megtennénk ezen kártevő behurcolásának meggátlására. Másnap a társaság nagy része az enzensdorfi tanulmánykiránduláson vett részt. Az Aktiengesollschaft für landwirtschaftliche Betriebe ezen kerülete a misterbach-grusbachei vonalon fekszik, Alsó-Ausztria északi részén, vonaton Bécstől mintegy 2 és 71 órányira. A gazdaság kiterjedése 329 hektár. Ezen kisgazdaság is igen szétszórtan fekszik. A felülete erősen hullámos, de talaja igen jó. Elsősorban a gazdaság magtisztító berendezését, a „Freya"-gépet néztük meg. Ez a gép a magtárba van beépítve és tulajdonképpen négy részből áll: a szelelőből, sikszitából, trierből és a hamupipőkének nevezett kiválasztóasztalból. A tisztítatlan terményt az elevátor először a szelelőbe viszi, innen mindjárt a sikszitába jut, majd egy alsóbb emeleten elhelyezett trierbe, míg végül a még lejebb elhelyezett Hamupipőkébe. A gépkombináció legelmésebb része a Hamupipőke, egy lejtősen álló asztal, amelyben háromszögű beugrásokkal és sima lemezzel bélelt csatornák vannak. Az asztal mozgása ezen csatornákkal és a lejtéssel ellenkező irányban történik, ami által a mag rugalmassága szerint a folytonos ütődések következtében kétfelé választódik szét, a rugalmas mag a lejtőn felfelé mozog, míg kevésbbé rugalmas mag az asztal lejtésének alsó oldalán folyik ki. A kevésbbé rugalmas mag szolgáltatja a vetőmagot. A Hamupipőke munkáját tetszés szerint lehet szabályozni, mert az asztal lejtését és mozgásának gyorsaságát változtatni lehet. A gép munkájával igen meg vannak elégedve és különös előnyéül hozzák fel, hogy az ezzel előállított vetőmagból a vetőmagszükséglet kisebb. A Hamupipőke által kiselejtezett búza- vagy rozslisztkészítésre igen alkalmas. A gép napi teljesítménye 70 méter mázsa. Ezután a laboratórium, majd a tenyészkert megtekintésére indultunk. A tenyészkertben a növények általában igen buján fejlődnek, ami a jó talajon kívül annak is tulajdonítható, hogy csapadékban ezen vidék nem szenvedett hiányt. Egyébként a kert mindjárt elárulja, hogy a növénynemesítő szaktanácsadó Tschermak tanár, mert az egész anyag úgyszólván keresztezési termék. A kertben a következő vetésforgót tartják meg: trágyázott kapás, tavaszi kalászos, hüvelyes és őszi kalászos. A gabonáknál alkalmazott sortávolság 20 cm. Az anyatörzseket nem parcellákban, hanem egymás melletti sorokban, szegélynövénnyel elválasztva egymástól vetik. Foglalkoznak őszi és tavaszi búza-, rozs-, két- és négysoros őszi árpa, tavaszi árpa-, lucerna-, borsó-, bab- és paradicsomnemesítéssel. Tschermak szerint a négysoros őszi árpa általában bőtermőbb, mint a kétsoros. Ezen utóbbi előnye csupán abban van, hogy olyan években és oly talajon, hol a négysoros meghűl, ez nem hal meg. Az árpából van egy sima toklászó változatuk, melynek előnye a takarmányozásnál jelentkezik. A borsó keresztezéseknél általános cél, hogy az minél alacsonyabb legyen, ne nyurguljon fel, illetve ne rogyjon meg, hogy minél könnyebben lehessen kaszálni. Érdekes tapasztalata van Tschermaknak a paradicsom keresztezésekről. Az első generáció általában 5 kg.-mal nagyobb termést ad tövenkint, mint a rendes magból származó paradicsom, ami az idegen beporzás által előidézett vérfelfrissítésnek tulajdonítható. Ezen tapasztalatnak igen nagy fontossága van, tekintve, hogy egy keresztezésből igen sok tövet nyerünk és érdemes lehet termésnövelés céljából mindig keresztezésekből származó vetőmagot használni. A tenyészkert után a majort és istállókat tekintettük meg. A gazdaság szép és jó karban levő épületekkel rendelkezik. Az istállókba belépve, szalmahiány tűnt fel, mindenütt tőzeggel almoznak. Egy fényképfelvétel után ismét kocsira szálltunk és a gazdaság megtekintésére indultunk. A gazdaság határa igen szép, a növények szépen, buján fejlődnek. A növények fejlettségre nézve általában előbbre vannak, mint pl. nálunk Veszprém megyében. Feltűnt a majdnem teljesfokú gyommentesség. Élesen meglátszott a határ a részvénytársaság és a szomszédos gazdák földjei között. Amíg azok teljesen gazmentesek és fajtiszták, addig az utóbbiakat nagy számban nyomja a gyom és a búzából és őszi árpából erősen kimagaslik a rozs. A gazdaság nemcsak megfelelő mennyiségű istállótrágyát, hanem kiterjedt mértékben műtrágyát is használ. Mezőlak: Eosenberg Viktor növénynemesítő intéző. KÖZTELEK, 1923. JULIUS HÓ 12. 54. SZÁM. 33-IK ÉVFOLYAM. magnemesitő telepén TERMELTEI EPTIM Magtermelő R.-T. Puszta-söregi b 1 Budapest fajtiszta konyhakerti magvakat Központi irodái: IV., Váci-utca 27-29. sz. félemelet Távirati cim SELECTAS Budapest sess Kísérleti, tenyész- és tisztítótelep: SfilfijpilSZtil, u. p. Tápidszefe Különleges magtisztító üzemében gazdaságok részére magtisztitást