Köztelek – 1923. 51-101. szám

1923-07-01 / 51. szám

646 kinyüvés előtt a növényeket meglocsolják, hogy a mag ne peregjen. Okvetlenül szükségesnek véli, hogy a megfigye­léseket az üzemvezető maga végezze. Megfigye­léseit azonnal vezesse be a naplóba, honnan idő­közönkint a törzskönyvbe írja őket. A tenyész­kerti anyagot hetenkint legalább egyszer meg kell figyelni, a nagyobb táblákat pedig a tenyészidő alatt legalább kétszer át kell járni. A rozsnál 600 anyatörzzsel dolgozik és helytelennek tartja, külö­nösen a kölcsönös beporzással szaporodó növények­nél, ha a tenyésztörzsek száma kevés, mert a nemesi é­tőnek leginkább akkor van kilátása jó eredményre, ha nagy anyaggal dolgozik. Az anyag feldolgozásához szükséges egy nagy anyatőválogatóasztal. Ez nála 12 méter hosszú és 2x/a m. széles. Ezt úgy éri el, hogy kisebb asztalokból rakja össze és takaró­val lefedi. A kis cséplőgépeket nem tartja jóknak, mert ezekkel mindig könnyebben történik kevere­dés, mint a kézicséplésnél. Hibáztatja, ha fejlettebb nemesítő üzemben az üzemvezető maga foglalkozik még aprólékosabb munkákkal. Az üzemvezető foglalkozzék a szor­gosabb felügyelettel. Okvetlenül szükséges azonban megbízható felügyelő személyzet. Igen nagy veszedelem rejlik abban, ha egy major­ban több nemesített fajtát szaporítanak; ezért min­den major lehetőleg csak egy fajtát termesszen s mindegyiknek legyen különös cséplőgépje faj­tájának tiszta cséplésére. A szomszédos földek az eredményes nemesítési munkálatokat gyakran igen megnehezítik. Áll ez különösen a kölcsönös bepor­zással szaporodó növényeknél. A szomszédokkal keresni kell a megegyezést, saját nemesítési anya­got esetleg olcsón át kell engedni nekik. Felemlít egy esetet, mikor a rozsvetéseket megvette és virágzás előtt lekaszálta őket. A gyomirtás a nemesítő egyik legfontosabb fel­adata. A gyommentesség elérésére áldozatoktól sem szabad visszariadni. Lehetőleg az összes veté­seket meg kell kapálni, a kézigyomlálást keresz­tül kell vinni, mely alkalommal nemcsak a gazt, hanem az esetleg belekevert idegen fajtákat is ki kell szedni. Nagy veszedelem forog fenn az elő­vetemény részéről is, ezért a növények egymás­utáni sorrendjére nagy gondot kell fordítani. A magtári kezelésnek természetesen kifogástalan­nak kell lenni s a vetőmag tisztogatására igen nagy súlyt kell helyezni. Ismerteti a melegvizes csávázási eljárást és figyelmeztet az előírás pontos betartására. A hőfok 1—2 fokkal való túllépésével az árpa már elveszíti csiraképességét. Egy esetben az igy kezelt vetőmagjából az egész táblán egy szem sem kelt ki. Ajánlja a beteg tenyésztörzsek kiselejtezését, mert minél tovább van tenyésztve valamely növény, annál érzékenyebb a betegségek iránt. Szükséges­nek tartja, hogy a nemesítő gazdaság megfelelő pajtákkal és tágas magtárakkal rendelkezzék. A mag­tárt minden évben meszelni és pácolni kell. A fel­állításokon való részvétel a nemesítő érdeke, de igen költséges. Nagyon helyes, ha kiállítási célokra folyton gyűjt anyagot. A kereskedelmi adminisz­trációra és reklámra nagy súly helyezendő. A vető­magvásárlókkal a legelőzékenyebben kell bánni s a felvetett kérdésekre minél rövidebb időn belül kell válaszolni. A hirdetés időpontjául legalkal­masabbnak tartja a vetést megelőző 3—4 hetet, mert az előbb közreadott hirdetések nem szoktak kellő eredménnyel járni. A nagy tetszéssel fogadott előadás után F. Freudi tanár tartott tudományos előadást: „Die Ertrags­messung in der Pflanzenzüchtung" címen. A késő délutáni órákban Tschermak tanár bemutatta nekünk a főiskola növénynemesítő tele­pét. Igen érdekes és tanulságos magyarázatait még a közbejött eső és zivatar közepette is a legnagyobb érdeklődéssel hallgattuk. Alkalmunk volt a legkülönbözőbb növényfajtákat és keresz­tezési termékeket megtekinteni. A búzakereszte­zéseknél fontos szülőnövény a bánáti búza. A ma­gyarországi rozsdaellenálló búzák a bécsi főiskolai tenyészkertben erősen rozsdásoknak bizonyultak, ezeket keresztezésekkel iparkodik Tschermak ellen­állókká tenni. Érdekes megfigyelése Tschermak-nak, hogy minél koraibb valamely búza, rendszerint annál érzékenyebb a rozsda iránt, ha ezeket ke­resztezéssel néhány nappal későbben érővé fej­lesztjük ki, akkor rozsdaellenálló képességük fo­kozódik. A magyarországi viszonyokra azonban kérdéses, hogy mi nagyobb veszedelem: a rozsda iránti érzé­kenység, vagy a késői érés ? Érdekes megfigyelése továbbá, hogy rozsda iránt érzékeny búzák még nem rozsdás években is jellegzetes pontokat mu­tatnak fel a levélzeten, melyek napnak fordítva áttetszőknek látszanak. Az öröklődés terén a rendestől eltérő maga­tartást tanúsított az Aegilops ovata és búzake­resztezés, hol mindjárt az első generáció teljes kiegyenlítettséget mutat, s ezen kiegyenlítettséget meg is tartja. Ezután a növénynemesítő tanszék kalász- és magmintagyűjteményét tekintettük meg. Ezen alkalommal Tschermak egy babmintát mutatott be, mely keresztül kasul volt fúrva egy kártevőtől. Ezen eddig ismeretlen kártevő Wienbe az amerikai szeretetadományokkal került. Wien környéke már el van árasztva ezen babelleneség­gel, szinte lehetetlenné teszi a bab termesztését. Az óvintézkedésekre történt felszólítások teljesen eredménytelenek maradtak. Minket, magyarokat tehát már a közeli szomszédságból fenyeget a vesze­delem, nagyon ajánlatos volna, ha mindent meg­tennénk ezen kártevő behurcolásának meggátlására. Másnap a társaság nagy része az enzensdorfi tanulmánykiránduláson vett részt. Az Aktienge­sollschaft für landwirtschaftliche Betriebe ezen ke­rülete a misterbach-grusbachei vonalon fekszik, Alsó-Ausztria északi részén, vonaton Bécstől mint­egy 2 és 71 órányira. A gazdaság kiterjedése 329 hektár. Ezen kisgazdaság is igen szétszórtan fek­szik. A felülete erősen hullámos, de talaja igen jó. Elsősorban a gazdaság magtisztító berendezését, a „Freya"-gépet néztük meg. Ez a gép a magtárba van beépítve és tulajdonképpen négy részből áll: a szelelőből, sikszitából, trierből és a hamupipő­kének nevezett kiválasztóasztalból. A tisztítatlan terményt az elevátor először a szelelőbe viszi, innen mindjárt a sikszitába jut, majd egy alsóbb emeleten elhelyezett trierbe, míg végül a még lejebb elhelyezett Hamupipőkébe. A gépkombináció legelmésebb része a Hamupipőke, egy lejtősen álló asztal, amelyben háromszögű be­ugrásokkal és sima lemezzel bélelt csatornák van­nak. Az asztal mozgása ezen csatornákkal és a lejtéssel ellenkező irányban történik, ami által a mag rugalmassága szerint a folytonos ütődések következtében kétfelé választódik szét, a rugalmas mag a lejtőn felfelé mozog, míg kevésbbé rugalmas mag az asztal lejtésének alsó oldalán folyik ki. A kevésbbé rugalmas mag szolgáltatja a vetőmagot. A Hamupipőke munkáját tetszés szerint lehet szabá­lyozni, mert az asztal lejtését és mozgásának gyor­saságát változtatni lehet. A gép munkájával igen meg vannak elégedve és különös előnyéül hozzák fel, hogy az ezzel előállított vetőmagból a vető­magszükséglet kisebb. A Hamupipőke által ki­selejtezett búza- vagy rozslisztkészítésre igen al­kalmas. A gép napi teljesítménye 70 méter mázsa. Ezután a laboratórium, majd a tenyészkert meg­tekintésére indultunk. A tenyészkertben a növények általában igen buján fejlődnek, ami a jó talajon kívül annak is tulajdonítható, hogy csapadékban ezen vidék nem szenvedett hiányt. Egyébként a kert mindjárt elárulja, hogy a növénynemesítő szaktanácsadó Tschermak tanár, mert az egész anyag úgyszólván keresztezési termék. A kertben a következő vetésforgót tartják meg: trágyázott kapás, tavaszi kalászos, hüvelyes és őszi kalászos. A gabonáknál alkalmazott sortávolság 20 cm. Az anyatörzseket nem parcellákban, hanem egymás melletti sorokban, szegélynövénnyel elválasztva egymástól vetik. Foglalkoznak őszi és tavaszi búza-, rozs-, két- és négysoros őszi árpa, tavaszi árpa-, lucerna-, borsó-, bab- és paradicsom­nemesítéssel. Tschermak szerint a négysoros őszi árpa általá­ban bőtermőbb, mint a kétsoros. Ezen utóbbi előnye csupán abban van, hogy olyan években és oly talajon, hol a négysoros meghűl, ez nem hal meg. Az árpából van egy sima toklászó változa­tuk, melynek előnye a takarmányozásnál jelent­kezik. A borsó keresztezéseknél általános cél, hogy az minél alacsonyabb legyen, ne nyurguljon fel, illetve ne rogyjon meg, hogy minél könnyebben lehessen kaszálni. Érdekes tapasztalata van Tscher­maknak a paradicsom keresztezésekről. Az első gene­ráció általában 5 kg.-mal nagyobb termést ad töven­kint, mint a rendes magból származó paradicsom, ami az idegen beporzás által előidézett vérfelfrissí­tésnek tulaj­donítható. Ezen tapasztalatnak igen nagy fontossága van, tekintve, hogy egy keresztezésből igen sok tövet nyerünk és érdemes lehet termés­növelés céljából mindig keresztezésekből származó vetőmagot használni. A tenyészkert után a majort és istállókat tekin­tettük meg. A gazdaság szép és jó karban levő épületekkel rendelkezik. Az istállókba belépve, szalmahiány tűnt fel, mindenütt tőzeggel almoz­nak. Egy fényképfelvétel után ismét kocsira száll­tunk és a gazdaság megtekintésére indultunk. A gazdaság határa igen szép, a növények szépen, buján fejlődnek. A növények fejlettségre nézve általában előbbre vannak, mint pl. nálunk Vesz­prém megyében. Feltűnt a majdnem teljesfokú gyommentesség. Élesen meglátszott a határ a rész­vénytársaság és a szomszédos gazdák földjei között. Amíg azok teljesen gazmentesek és fajtiszták, addig az utóbbiakat nagy számban nyomja a gyom és a búzából és őszi árpából erősen kimagaslik a rozs. A gazdaság nemcsak megfelelő mennyiségű istálló­trágyát, hanem kiterjedt mértékben műtrágyát is használ. Mezőlak: Eosenberg Viktor növénynemesítő intéző. KÖZTELEK, 1923. JULIUS HÓ 12. 54. SZÁM. 33-IK ÉVFOLYAM. m­agnemesitő telepén TERMEL­TEI EPTIM Magtermelő R.-T. Puszta-söregi b 1 Budapest fajtiszta konyhakerti magvakat Központi irodái: IV., Váci-utca 27-29. sz.­ félemelet Távirati cim­­ SELECTAS Budapest sess Kísérleti, tenyész- és tisztítótelep: SfilfijpilSZtil, u. p. Tápidszefe Különleges magtisztító üzemében gazdaságok részére magtisztitást

Next