Köztelek – 1924. 1-50. szám
1924-04-26 / rendkívüli szám
XXXIV. évfolyam. Budapest, 1924. április 26. földbirtokosok, bérlők és uradalmak holdig ezen felül Részvénytársaságok, szövetkezetek, vállalatok 10 buza egyenértéke áprilisi fizetésnél Egyéb tagok részére évi tagdij buza egyenértéke buza egyenértéke . 300.000 K 10.000 „ 1924-APR- 2d ÁÍVfdel Rendkívüli szám. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként hétszer, csütörtökön és vasárnap. OMGE évi tagsági dij: 200 500 1000 2000 3000 Az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona Az egyesületi tanács felügyelete alatt kiadásért felelős : Szilassy Zoltán, az OMGE igazgatója. Felelős szerkesztő : Buday Barna. Társszerkesztő: Rothmeyer Imre. Szerkesztőség: Budapest, IX., Köztelek u. 8. Telefon: József 51—05. Ideiglenes előfizetési ár az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával április—június negyedévre* OMGE-tagoknak a tagsági dijon kívül ... 25.000 „ Előfizetőknek negyedévre 50.000 „ Egyes szám ára 3.000 „ Külföldre a fenti árak kétszerese Előfizetést csak naptári negyedév szerint fogadunk el Kiadóhivatal, Budapest, IX., Ülői út 25. Telefon: József 99—32. Felhívás a magyar gazdatársadalomhoz a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésére. A Magyar Nemzeti Bank felállítására vonatkozó törvényjavaslatot a nemzetgyűlés, elfogadta és az idevonatkozó törvény, mint 1924. évi V. törvénycikk f. hó 27-én életbe lép. Az uj magyar jegybank részvénytőkéje 30 millió aranykorona lesz, amely 300.000 darab, egyenként 100 aranykorona névértékű részvényre oszlik. A teljes részvények 25—25 aranykorona névértékű negyedrészvényekre is oszthatók. A Magyar Nemzti Banknak a róla szóló eéltől, vagyis folyó hó 27-étől záros hónapon belül kell megalakulni. A megalakulás előfeltétele, hogy addig valamennyi részvénye jegyeztessék s ezek névértékének fele befizettessék. Az alakuló közgyűlést legkésőbb a törvény életbelépésétől számított 30 napon belül, vagyis május hó 27-ig kell megtartani. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés előtt legalább 10 nappal az egész részvénytőke 50%-ának, vagyis 15 millió aranykoronának be kell fizetve lennie, hogy a közgyűlés szabályszerűen összehívható legyen: a részvények jegyzésére és a jegyzett részvények fél névértékének befizetésére csak nagyon rövid idő fog rendelkezésre állani, mégpedig az április hó 28-ika és május hó 7-ike közé eső időszak. A jegyzési helyeknek a jegyzéshez szükséges nyomtatványokat a Pénzintézeti Központ már szétküldötte. A részvénytőke második felét a megalakulást követő két hónapon belül, tehát legkésőbb július hó 20-ika tájáig kell befizetni. A részvényjegyzés és a részvénytőke befizetése a Magyar Királyi Állami Jegyintézet fő-és fiókintézeteinél, valamint a pénzügyminiszter által kijelölendő és közhírré teendő egyéb jegyzési helyeken történhetik. Az alaptőkét kizárólag aranyérmékben vagy nemes valutában kell befizetni, papírkorona befizetést nem fogadnak el. Az aranyértékben történő befizetést a törvényes érmeparitás szerint, a dollárokban történő befizetést a dollár és az aranykorona, egyéb nemes valutákban (angol font, svájci frank, hollandi forint, svéd korona) történő befizetést pedig ezeknek és az aranykoronának dolláralapon meghatározandó árfolyama szerint fogják aranykoronára átszámítani. Tehát 100 aranykorona 120 dollárral és 261 centtel, vagy e dollárösszegnek a fenti nemes valuták valamelyikében a befizetéskor megfelelő és hivatalosan megállapított egyenértékével. A Magyar Nemzeti Bank évi mérlegét aranykoronában fogja megállapítani s a bank évi nyereségéből a nyugdíjalap és a tartalékalap javadalmazása után osztalék fejében 8(nyolc)°/a kamat arányban a részvényeseket illeti meg. Ez a 8%-os aranyosztalék a jegybank kedvező jövedelmezősége esetén emelkedhetik is. A részvénytulajdonos gazda tehát a jegybankrészvények jegyzésével teljes aranyértékű és idén kedvező arany kamatozású értékpapírokhoz, a legjobb és legbiztosabb befektetéshez jut. Ismételten kifejtettük már, mily nagy érdeke fűződik a gazdatársadalomnak ahhoz, hogy a felállítandó Magyar Nemzeti Bank részvényeinek minél nagyobb hányadát jegyezze. Itt nemcsak nagyon kedvező tőkebefektetésről van szó, hanem arról is, hogy a létesítendő jegybankkal szemben oly gyakran hangoztatott jogos kívánságainkat annál hathatósabban tudjuk majd képviselni, minél nagyobb arányban vesz részt a gazdaközönség a részvényjegyzésben. A jegybank közgyűlésén egy-egy szavazatot 25 darab egész részvény jegyzése biztosít. Egyes részvények tulajdonosai, akiknek tulajdonában együttvéve 25 részvény van, közös meghatalmazott útján gyakorolhatják szavazati jogukat. Ezek, valamint a közgyűlésen való megjelenésben esetleg akadályozott más részvényesek a gazdaérdekek együttes és hathatós védelmének biztosítására jól teszik, ha már a jegyzés alkalmával — vagy a jegyzési hely útján — más, szavazati joggal bíró gazdarészvényest bíznak meg képviseletükkel. Minthogy az új jegybank részvényeinek a fent jelzett rövid határidőn belül való jegyzése a gazdának igen nagy nehézséget okoz, különösen azért, mert a jegyzett részvénytőke befizetése kizárólag csak nemes valutában történhetik, a mezőgazdasági érdekképviseletek hosszabb idő óta tárgyalásokat folytattak az illetékes tényezőkkel oly irányban, hogy a fenforgó nehézségek ellenére is lehetővé váljék a gazdatársadalomra nézve a részvényjegyzésben minél nagyobb arányban való részvétel. E tárgyalások alapján a következő módon biztosíthatjuk a valutával nem rendelkező, vagy nemes valutát maguknak a jegyzés idejéig egyébként szerezni nem tudó gazdák részére a részvényjegyzést. Az ilyen gazda a következő intézeteknél u. m.: Magyar Földhitelintézet, Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége (Altruista Bank), Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, az 1898. évi XXIII. t.-c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet. „Kéve" Mezőgazdasági Iparfejlesztési és Hitelintézet R.-T., Hangya Termelő- Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség szövetkezeti központja, Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, „Futura" a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi R.-T. „Avena" Mezőgazdasági Termény- és Állatértékesítő r.t. közvetítésével az általa jegyezni kívánt jegybankrészvények névértékének május hó 7-ig befizetendő 50%-a, tehát az általa jegyzett részvénytőkének első (fele) részlete erejéig aranykoronában hitelt vehet igénybe. Az igénybe vett aranykoronahitelről s annak alább felsorolt járulékairól a gazda a hitelt közvetítő fenti intézetek egyikének fedezeti váltót ad. A hitel 5 (öt) hónapon belül, vagyis a fentiek szerint legkésőbb folyó évi október hó 7-ig fizetendő vissza. A hitel után az azt igénybevevő gazda évi 12%, vagyis havi 1% kamatot s a hitelezés egész tartamára Va% váltóbélyegilletéket és V26-ot összes költség és jutalék címén tartozik fizetni. A fedezeti váltó a jegyzés céljaira igénybe vett kölcsöntőkéről s annak most említett járulékairól fog egy összegben kiállíttatni. Természetesen, ha a kölcsönösszeg egészben, vagy részben annak lejárata előtt fizettetik vissza, a havi 1 %-os kamatot csakis a tényleges igénybevétel minden megkezdett hónapja után fogják a gazda terhére számítani. Mindaddig, míg az igénybe vett valutahitel teljesen le nem törlesztetik, a részvényt jegyző gazda nevére szóló ideiglenes elismervény, illetve a részvény, kézi zálog gyanánt letétben marad s az intézetek részéről a jegyintézetnél, illetve az új jegybanknál helyeztetik el. Azonban a gazda az általa jegyzett részvényeken