Köztelek – 1926. 1-51. szám
1926-01-01 / 01. szám
tKTI. évfolyam. Budapest, 1926. január 1.. (3041.) szám. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint kétszer, csütörtökön és vasárnap. OHGE évi tagsági díj: buza egyenértéke Földbirtokosok, bér-Ifik és uradalmak Részvénytársaságok, vállalatok _ 1 . buza egyenértéke decemberi fizetésnél _ Egyéb tagok részére éri tagdíj _ 4 aranykorona 100,000 K. buza egyenértéke 350,000 K. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona Az egyesületi tanács felügyelete alatt Kiadásért felelős: Szilassy Zoltán az OMGE igazgatója Felelős szerkesztő : Buday Bainn Társszerkesztő: Rothmeyer Imre Szerkesztőség: Budapest, IX., Köztelek II. 8. Telefon: József 51-05 Előfizetési árak 1926. OHOE-tagoásak Negyedévre 6 pengő 75,000 K. Félévre áll „ 137,500,, Egész évre 20 „ 250,000 „ évi Január hó 1-től : Előfizetőknek: Negyedévre 10 pengő 125,000 K. félévre _ 18 „ 225,000 „ Egészévre 32 „ 400,000 „ KÜlföldre a fenti árak kétszerese Előfizetést csak naptári negyedévekre fogadunk el Kiadóhivatal , Budapest, IX.,Üllői-út 21.Telef.: József99-32 TARTALOM: A bajorok koronázatlan királya. (Bernát István.) Szabad forgalom és mezőgazdaság. A magas Tátrában. Tárca. (Barthos Tivadar.) A szójabab oltása és nemesítése. (Legány Ödön.) A meddőség és magtalanság okai. (Schandl József dr.) Beilleszthető-e a husmerina az Alföld gazdasági rendszerébe? (Pohl Henrik.) Műtrágyázás! kísérleti telep. (Döry Frigyes.) Új rendeletek. A mezőgazdaság jövedelmezősége a mai árviszonyok mellett. (Rege Károly dr.) Egy el nem mondott beszéd. (alsóeöri Farkas Géza.) Válasz Farkas Géza beszédére. (Buday Barna.) Árviz veszedelem. Jules Méline ! (M. E. dr.) Vegyes közlemények. gsAUitás. Ti?*»¡!•*, kereskedelem. Szerkésztől V í 6 - re. Uj évszámot írunk lapunkra a mai naptól kezdve. Egyénileg könnyű szívvel bucsuzunk el az óévtől, pedig bármilyen rossz volt is az, számunkra mégis csak az élet legnagyobb vagyonát, az időt jelentette, amelynek fogytával mulandó életünk mértéke egyre rövidül. Számunkra az ami elmúlt, már vissza nem jöhet. Hanem a nemzetek életének hosszú időmértékében egy esztendő nem sokat számít. A nemzetnek van módja arra, hogy éveket és évtizedeket a veszteség rovatában könyveljen el, anélkül, hogy kifogyna az időből, mert a nemzet az évezredek jegyese s amit az egyik nemzedék elvesztett, azt a másik visszaszerezheti. Most a mi boldogtalan nemzedékünk a vesztes. És a mi szemünkben azért olyan sötét a nemzet tragédiája, mert ez életünk tartalmát tökéletesen megrontotta. Bennünket már semmi sem kárpótolhat a bánatokban és gondokban kiélt időkért, de hazánkat még felemelhetik a történelem kerekének fordulatai. A kerék folyton mozog s aki győzi idővel, az bírja is a jobb jövő reményeit. Amit mi tehetünk s amit megtennünk kötelesség, ez az, hogy egész erőnket befogjuk a munka hámjába , a haladás kerekét gyorsabb mozgásra bírjuk. Erős lelket és kitartó akaratot kérünk a Mindenhatótól, hogy a magyar földön ránk váró feladatokat becsülettel szolgálhassuk, fokozhassuk a föld termékenységét, leküzdhessük az elemek haragját, az emberek közömbösségét, kishitüségét, irigységét s a békés munka sikereivel megalapozzuk a boldogabb újévet és a jobb magyar jövőt ! A bajorok koronázatlan királya. Irta: Bernát István. Ebben a pillanatban, mikor a magyar gazdák és fogyasztók jóformán kivétel nélkül panaszkodnak a szükségleti cikkek árának túlzott volta miatt, amikor hivatott és kevésbbé hivatott ajkakról minduntalan felhangzik az, hogy ezen csak az értékesítés szervezésével, a termelők és fogyasztók, nem pedig a közvetítők érdekeinek figyelembevételével lehet segíteni, nincs időszerűbb feladat, mint vázolni azt a munkát, melyet Heim György, Bajorország koronázatlan királya, több mint 25 éven át ebben az irányban sikerrel folytatott. Azok a dátumok, melyek működésének egyes fordulatait jelzik, szinte csodálatos következtetésekre kényszerítenek bennünket. 1893-ban az akkori súlyos idők által kényszerítve indulnak meg az első szervezkedések a bajor drazdák között is. 1898-ban Ingolstedtben egyesülnek, országosan megalakítják a Bajor Paraszt Egyesületet, amely fokozatosan erősödve, ma már 150.000 taszot számlál. UgyanezeEbben az években Magyarországon is nagy események történtek. A kilencvenes évek elején indul meg az agrármozgalom és tiipen 1898-ban létesül az Országos Központi Hitelszövetkezet, majd a Hangya. Ezeket megelőzőleg a Magyar Gazdaszövetség. A viszonyok nyomása nálunk éppúgy, mint Németországban, a szervezkedést, a magunkra támaszkodást, a saját erőnkben való bizakodás érzetét erősíti vagy kelti fel. Be kell azonban vallani, hogy bármennyire méltányoljuk is azokat az eredményeket, melyeket itthon elérhettünk, bármilyen büszkék vagyunk is ezekre, az, ami Bajorországban, főképp Heim erélye, kitartása és hazafias lelkülete révén elérhető volt, meghaladja azt, amire mi hivatkozhatunk, épp ezért, különösen a mai időkben, amidőn a szervezkedésnek szükségét minden valamire való magyar annyira érzi, rá kell mutatnunk Heim munkájának nehézségeire, de az eredményekre is, amelyeket elért és amelyek Németországban is sok tekintetben egyedülállók. Ifjú korában mint szerény középiskolai tanár kezdett érdeklődni a földbirtokosság sorsa iránt Ez osztály Bajorországban csaknem kizárólag parasztgazdákból áll. E rétegnek hazafias, vallásos érzületére, haladni vágyására és munkaszeretetére fektette Heim kezdeményezésének sikerét. Egyedül, illetőleg csak felesége által segítve indíta meg a munkát és folytatta éveken keresztül az áttörést, a lelkek előkészítését a szervezkedésre. Társadalmilag és gazdaságilag akarta egyesíteni a gazdákat azért, hogy ezen a réren politikailag is magasabb színvonalra emelje őket. Mindkettő sikerült. A kettős mozgalom egymást támogatva folyton erősült és dús sikerekkel jutalmazta a kezdeményező fáradságát. Míg nálunk az üzleti téren működő alakulások elváltak a kezdeményező egyesületektől, az OMGE-től és a Magyar Gazdaszövetségtől, Heim az ellenkező utat követte és míg egyrészről nagy súlyt vetett a társadalmi és politikai szervezkedés erősítésére, másrészt megalakította a mezőgazdasági központi szövetkezetet, mely bevásárlással és eladással foglalkozik. Emellett fennáll az úgynevezett Zentralstelle a szervezkedés és agitáció érdekében, amely jogi tanácsokat is ad és végzi az egyesületeknek biztosítási ügyeit. Csak 1911-ben szervezték az ellenőri köteléket, mely a regensburgi központhoz csatlakozott szövetkezeteket tartja kezében. Ennek a központnak tevékenysége jóformán mindazoknak a cikkeknek szállítására kiterjedt, melyek a gazdaság viteléhez szükségesek. Vetőmagvak, műtrágya, gépek, szén, takarmány, építőszerekre stb., ellentétben azonban a mi szövetkezeteinkkel, a háztartáshoz szükséges cikkeket nem szállítják. E sokfelé ágazó tevékenység minden ágában nagy eredményeket ért el és lehetővé tette azt a nagyarányú emberbaráti és társadalmi tevékenységet, melyre a bajorok mint olyanra hivatkoznak, amelyhez hasonlót egyetlen ország sem tud felmutatni. Fokozatosan, de szünetet nem ismerve, létesítettek intézményeket a falusi ifjúság értelmi és gyakorlati fejlesztésére. Továbbosszexo 131 tar községi jegyek , mm 'vámosat ilizenkivül kikepezte ok részére irava.xl a lakozókat a hentesmesterségben, a tejkezelésben, sőt ne feledkeztek el még a falusi orgonisták kiképzéséről sem. Működésüknek nem kevésbbé jelentékeny része az, amit a nők érdekében kifejtettek. így keletkeztek a falusi háztartási iskolák teljesen gyakorlati alapon és a falusi leányok, asszonyok igényeit szem előtt tartva, berendeztek és fenntartanak nyári tanfolyamokat, varró-, szabászati- és vasalókurzusokat, emellett alkalmaznak még vándortanítókat is, annak az elvnek megvalósítására, hogyha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy fog elmenni Mohamedhez. A vándortanítók még a főzésre, gyümölcs-és főzelékértékesítésre is igyekeznek tanítani a falusi nép asszonyait és leányait. Másik nagyon áldásos irányú működése a Heim által vezetett Zentralstellének az árvák felkarolása, a nyomorultak ellátása, a betegekről való gondoskodás és jóformán minden, ami gyógyítást és emberi szeretetet érdemel. Regensburgban működik a paraszt főiskola, feltűnően nagy sikerrel oktatja a kisgazdák fiait mindabban, ami gazdasági és politikai nevelésükhöz szükséges. A regensburgi központ épületei, Bajorország egyes vidékein felállított iskolái és emberbaráti intézményei bámulatosan beváltak. Huszonöt év alatt 13.000 parasztfiút és leányt képeztek ki és jótékony célokra két és félmillió aranymárkát adtak. Ha ehhez a többi adományokat is hozzávesszük, az így hasznosított pénz meghaladja a három és félmilliót és ez mind a saját erőfeszítésének gyümölcse, állami segítség nincs benne semmi. A mezőgazdasági termékek értékesítése körül korszakot alkot annak a közraktári hálózatnak megteremtése és fenntartása, mely a regensburgi központ felügyelete alatt áll. Mi most törjük azon fejünket, hogy ezt saját körünkben megcsináljuk. Szebb példát ebben a tekintetben nem találhatunk, mint azt, mit Heim élete munkájával létesített. Évek óta érintkezésben vagyunk vele és nagyrabecsüljük nyílt, egyenes, őszinte egyéniségét. Három évvel ezelőtt alkalmunk volt őt itt is üdvözölhetni feleségével együtt, aki 10, vagy 11 gyermek anyja és Csakis s z O T e t k e z e t l i n l s b i a E o m á x i y f t Sesztésiiallalása. Kőbányán teszi lehetővé az állandó jövedelmező hizlalást. Tájékoztató iratokat, ismertető füzetet és bejelentési lapokat szívesen küld a Magyar MEZŐGAZDÁK Szövetkezete Budapest , V . , Alkotmánya utca 29 . _____ Telepünk, X., Szállás utca 6. és 20—82. szám alatt. Telefon: József 92—14 Mai számunk 24 oldal. Ennek a számnak ára 5000 K.