Köztelek – 1926. 1-51. szám
1926-03-28 / 25. szám
454 tenyészállatvásárjait és azokat kiállításokká fejlesztette. Elsősorban az ő érdeme az, hogy az évente rendezett tenyészállatvásárok és kiállítások ma már mezőgazdasági életünk igen jelentékeny tényezői. Konkoly Thege Sándor szakirodalmi téren kifejtett munkásságáról a „Köztelek" lap egymagában is fényes tanúságot tesz. A Köztelek hasábjain — amelynek 10 éven át segéd-, illetve társszerkesztője volt — megjelent értékes és feltűnést keltő szakközleményein kívül több önálló tanulmánya és dolgozata könyvalakban is megjelent, Írásait az abszolút szakszerűség és az a gyakorlati érzék jellemzi, amely mindig fején találja a szeget; imponáló készültsége egyik büszke hivatkozási pontunk. Az OMGE új főtitkárának munkásságát nemcsak a gazdatársadalom ismeri el, hanem a kormány illetékes tényezői és a tudományos világ is méltányolta. A kormányzó 1920-ban a mező- és közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréseül a m. kir. gazdasági tanácsosi címmel tüntette ki. Az állatorvosi főiskola tanári karának javaslatára a földművelésügyi miniszter 1919-ben megbizta az állatorvosi főiskolán az „Állattenyésztési politika" c. tárgy előadásával 1925-ben az állatorvosi főiskolán magántanárrá habilitálták. Ugyanezt a tárgyat 1923/24. tanévtől kezdve a közgazdasági egyetemen is előadja. Konkoly Thege Sándor megszemélyesítője az ernyedetlen szorgalomnak s a hivatás mélységes szeretetének, mert a gondozására bízott ügyek érdekének tökéletesen alárendeli magát jó katona módjára, aki előtt a világon semmi sem lehet fontosabb, mint az, hogy megállja a pozícióját s aki a maga helytállásában nem is puszta kötelességet, hanem hazafias eszmét lát. Őszinte szívvel s szeretettel üdvözöljük előléptetése alkalmából s kívánjuk, hogy kipróbált képességeit továbbra is sikerrel értékesítse annak az eszmének a javára, amelynek mindeddig tántorithatlanul hű és fáradhatatlanul lelkes bajnoka volt. NÖVÉNYTERMESZTÉS MŰTRÁGYÍZIS. Rovatvezető: Gyárfás József. A műtrágyázási kísérleti telep s a hazai műtrágyafogyasztás fokozása. A Köztelek 1925. évi 92. számában Sugár Jenő azt az eszmét vetette fel, hogy termésátlagaink fokozása érdekében Budapesthez közel és könnyen megközelíthetően műtrágyázási kísérleti telep létesüljön, amely szakszerű műveléssel, istállótrágyával és öntözéssel kapcsolatosan az azt meglátogató gazdákat szemléltető módon meggyőzné a műtrágyák termésfokozó és jövedelmező hatásáról és őket a műtrágyák használatának megnyerné. E közleményhez annyi hozzászólás érkezett be, hogy a szerkesztőség folyó évi 17. számában kénytelen volt a vitát berekeszteni. Ezt megtehette azért is, mert a leközölt hozzászólások a kérdés minden oldalát megvilágították. E sok hozzászólás egyébként szép bizonyítéka, hogy gazdaközönségünk is érzi, hogy egyrészt a műtrágyák szélesebb körű okszerű felhasználása érdekében már valamit tenni kellene, másrészt, hogy a háború kitörésével véget ért gyakorlati kísérletezést újra fel kellene karolni. Ettől indíttatva a „Köztelek" szerkesztősége felkért arra, hogy a vita berekesztéseként egyrészt annak anyagát röviden összefoglaljam, másrészt az e kérdésben elfoglalt saját álláspontomat leszögezzem, végül elmondjam nézetemet arról is, hogy miképpen gondolnám hazánkban a műtrágyafogyasztást még a leghathatósabban emelhetőnek. E felszólításnak ezennel eleget teszek. Kezdem mindjárt a műtrágyázási kísérleti telep létesítésének kérdésével. Sugár Jenő ismerve az állam mai súlyos pénzügyi helyzetét, a kísérleti telep felállítását és fenntartását a műtrágyagyárosoktól várja. Ezzel szemben Kovácsy Béla (Köztelek 1925. 97. szám) semmi különös hasznát nem látja Budapest környékén egy kísérleti telep felállításának, hanem inkább a földművesiskoláknál szeretne a Sugár Jenő által javasolt tervezettel 10—20 holdas kísérleti telepeket létesíteni. Burger Sándor („Köztelek" 1925. 98-99. szám) ellene van, hogy a kísérletezés kísérleti telepen összpontosíttassék, mert az ott nyert eredmények más gazdaságokra az eltérő éghajlati, talaj- és egyéb viszonyok miatt nem lehetnek irányadók. A kísérleteknek gazdaságonkint, sőt táblánkint való decentralizálásának híve. Torbágyi Tibor („Köztelek" 1925. 100. szám) híve a kísérleti telepek felállításának. Dvorák Károly (Köztelek" 1925. évi 101. szám) nézetét a kísérleti telepekről így foglalja egybe: „Nagyobb arányú összpontosított kísérleti gazdaság létesítése szerény véleményem szerint céltalan volna. Ha még oly lelkiismeretesen működne is, az eredményekből csak közismert, egészen általános érvényű igazságokat lehetne a köz javára leszűrni." Hivatkozik kísérletügyi intézményeinkre, amelyek működésénél valamely igazságnak kísérleti úton való kiderítésénél a főelv éppen ellenkezően „a decentralizálás, egy-egy kísérlet kiterjesztése magángazdaságokban az ország minél több tájára" volt. Dőry Frigyes („Köztelek" 1926. 1. szám) osztva Kovácsy Béla nézetét, elveti a külön kísérleti telep felállítását és célszerűbbnek tartja, „ha mint a múltban is volt, az Orsz. M. Kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás végeztetne nagyobb számú összehasonlító kísérletet megbízható és jól kezelt gazdaságokkal. Ezek a különböző viszonyok között végzett kísérletek, ha szakszerűen vannak keresztülvive, mindenesetre nagyobb értékkel bírnak, mint egy kísérleti telep adatai". Helyesnek tartja továbbá, ha ebbe a kísérletezésbe a földművesiskolák és az akadémiai gazdaságok is belevonatnának. Kovács János („Köztelek" 1926. 4. szám) a műtrágyázási kísérleti telep eszméjét teljesen elveti, szerinte a járási gazdasági felügyelők belevonásával a kisgazdákat a műtrágyák hasznára figyelmeztetni és a műtrágyázásra kioktatni kellene, szerinte nem kell telep, hanem: „Csináljon ki-ki magamagának műtrágyázási kísérleteket". Varga Béla („Köztelek" 1926. 5. szám) ugyancsak nem látja a kísérleti telep felállítását célravezetőnek. Szerinte az azon tervezett kísérleteket a Közgazdasági Egyetemnek és a gazdasági akadémiáknak kellene beállítaniuk. Másrészt a kisgazdáknál egyszerű tervezettel szemléltető kísérletek végzését tartaná jónak, amihez a műtrágyagyárak adnák a műtrágyát. Az ilyen kísérletek jóval kevesebb költséggel járnának, mégis jobban terjesztenék a műtrágyázást, mint a javasolt kísérleti telep. A „Köztelek"-nek ugyanabban a számában Páll Béla a Budapest melletti kísérleti telepnek nem sok látogatót jósol, szerinte az inkább a főváros tanuló ifjúságának szolgálhatna tapasztalatforrásul. Véleménye szerint állandó műtrágyázási telepek felállítását birtokkal rendelkező gazdasági akadémiáknak, földművesiskoláknak stb. kellene vállalniok a műtrágyagyárak által átengedett műtrágyával. Lichtschein László dr. („Köztelek" 1926. 8. szám) kisebb kísérleti telepeknek felállítását és azonkívül úgynevezett bemutató, vagy szemléltető (demonstráló) kísérleteknek elsősorban kisgazdáknál való végzését javasolja, végül ajánlja a kísérleti körzeteknek hazánkban való megvalósítását is.*) A „Köztelek" 1926. 15. számában Ondruss Cyrill állást foglal a kísérleti telepek létesítése mellett az állam részéről anyagi támogatással. Rosenberg Viktor („Köztelek" 1926. 17. szám) a kísérleti telepeknek különös jelentőséget nem tulajdonít, szerinte: „Műtrágyázási, fajta és esetleg öntözési kísérleteket minden gazdaságnak magának kell beállítani." *) A kísérleti körzetek kérdéséről külön közleményben lesz majd szó. Qy. J. A „Köztelek"-nek ugyanebben a számában saját tapasztalatai alapján nagyon meggyőzően bizonyítja Kolbai Károly, hogy nem kísérleti telepek hatnak a kisgazdára, hanem: „Üdves újításokat a kisgazda csak úgy vesz be, a műtrágyák használatára is csak úgy vehető rá, hogyha azok hatásosságát szakavatott emberek saját földjén, vagy valamelyik szomszédos kisgazda földjén megfelelő kísérlet útján bemutatják." Mindezekre mi a véleményem? Először is tisztáznunk kell, hogy a felvetett vitának tulajdonképpen mi volt az alapgondolata. Az, hogy miképpen lehetne hazánkban a terméseket elsősorban a műtrágyafosztás emelésével fokozni. Ezt a célt akarta Sugár Jenő a Budapest környékén felállítandó kísérleti teleppel szolgálni. Hogy miképpen gondolta Sugár Jenő ezt a kísérleti telepet felállítani, különösen milyen tervezet szerint, ahhoz nem kívánok részletesen hozzászólni. Tervezetének túlságos komplikáltságára a „Köztelek" szerkesztőségén (1925. 1470. old.) kívül több hozzászóló különben is rámutatott. Az ellen, hogy a műtrágyagyárosok állítsanak és tartsanak fenn ilyen telepet, nagyon helyesen észrevételezte Torbágyi Tibor a „Köztelek" 1925. 1613. oldalán, hogy ezzel az eredménnyel sok gazda szemében gyanússá válnának. Akár kísérleti telepen végzett, akár elszórtan végrehajtott kísérletekről van szó, azok értéke és használhatósága iránt gazdaközönségünk csak akkor lesz megnyugtatva, ha azok oly állami vagy társadalmi szervek részéről végeztetnek, amelyek tárgyilagosságához szó nem férhet. De mindezekre, szóval magára a kísérleti tér szervezésére és tervezetére kiterjeszkedni azért sem szándékom, mert nyíltan kimondom, hogy — az általuk már említett okoknál fogva is — ama felszólalók pártján vagyok, akik a tervezett kísérleti telepeket elvetik. A kísérleti telepeknek megvan a maguk különleges rendeltetése, főként a tudományos kutatás és és a szakoktatás terén. Ott nem is nélkülözhetők, de a gyakorlat számára propaganda-eszköznek a kísérleti telepek vajmi keveset érnek s épp oly kevéssé válnának be, mint annak idején a mintagazdaságok. Ilyen propaganda kísérleti telep szükségességéről vagy hasznosságáról lehet ugyan vitatkozni, de azt egész határozottsággal állíthatom, hogy minden vitán felül áll, hogy az ilyen telepek beállításával és kezelésével, a kísérletezéssel, a sok kísérleti parcella külön-külön való megművelésével és kezelésével, de különösen aratásával és cséplésével stb. járó sok költség és fáradság semmi esetre sincsen arányban az elért eredménnyel, amely többé-kevésbé csak helyi érdekű, legfeljebb az ottani viszonyokra némiképpen irányadó lehet, de egy, vagy akár tíz, az országban szétszórt ilyen kísérleti telepnek a közre vajmi kevés lesz a gyakorlati haszna és a műtrágyafogyasztás emelkedésére alig lesz hatással. Saját gyakorlatomból állíthatom, hogy gyakorlati kísérleteket sohasem jó egy kísérleti térre összpontosítani már csak azért sem, mert a kísérleti tér fészke szokott lenni a fertőzésnek. Ha valamely baj vagy állati ellenség a kísérleti téren befészkelte magát, alig lehet tőle megszabadulni. A kísérleti telep már csak vetésforgója miatt is merev tervezethez köt, megművelése parcelláinak kicsisége és sokfélesége miatt körülményes, költséges és sokszor tökéletlen. Ha pedig a kísérleti parcellákat nagyra vesszük, mint az a jövedelmezőség megállapítása szempontjából kívánatos, aligha lesz a kísérleti tér egész terjedelmében a talaj egynemű. A kísérleti tér továbbá nem nyújtja mindig az illető kísérleti növénynek a legjobb helyet stb. Sokkal jobb a kísérleteket még egy és ugyanabban a gazdaságban is decentralizálni egyes táblákra, amikor az illető kísérletnek kiválogathatjuk a legjobb helyet és a kísérlet a talaj minősége, előkészítettsége és trágyázottsága szerint jóval megfelelőbb elhelyezést talál, mint kísérleti téren. Eleget dolgoztam annak idején, még a háború KÖZTELEK, 1926. MÁRCIUS 23. 25. SZÁM 36-IK ÉVFOLYAM. TEIVGERI többtermelés előfeltétele a tökéletes vetőmag! Ajánlom az .A Lamcaribaból a „Fank Brosers" tenyésztéséből importált koránéPő 90 és 110 napos nemesített 'tmm Mmmmmmm lófogú tengerivetőmagvat 100% csiraképessége felülvizsgálva és bizonylattal ellátva az Egyesült Államok Földmivelésügyi vetésosztálya által. Eredeti amerikai csomagolásban szállítom. // Ugyancsak ajánlom az általam képviselt ^.a MCHIV DKERB" amerikai gyártmányú tenije**, nélfyzetbe viltető gépeket, továbbá a tengerikapáló gépeket. 495 SZŰCS ZSIGMOND Budapest, VI., Teréz körút 26. szám.