Köztelek – 1928. 1-51. szám
1928-06-24 / 51. szám
46—47. SZÁM 38-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1928. JÚNIUS 10. Létszámot. A tehenészet alapját 1906-ban beszerzett, főként bonyhádi tehenek képezték, amelyekre azóta állandóan telivér szimmentáli bikákat használtak. A tejelőjelleg a megtekintett üszőknél is kifejezésre jutott. A francia irányú fésüsgyapjas anyák még a testtömeg tekintetében hagynak kivánni valót, nyirási átlaguk 4-5 kg. A majorban megtekintett három éves importált szimmentált bika erős csontalapú és nagytestű állat.. Nagy tetszéssel találkoztak a hét hónapja beállított fiatal hízott tarka tinók, amelyek elsőrangú svájci árut szolgáltatnak, de sajnos, ez a kiváló minőség az 124 pengős eladási árban nem jut kifejezésre. A régebbi épületek között megemlítést érdemelnek a magtárak, amelyek földszintjén istállók vannak. A kirándulókat Kokasdpusztán az uradalom villásreggelivel vendégelte meg. Kookardpuszta megtekintése után Ménesmajorba indult a társaság. Az út mindenütt igen szép termést igérő vetések között vezetett, különösen szépek voltak a búzák, amelyek mind nemesített fajták (eszterházi, hatvani, Székács-féle stb.) Útközben jól fejlett magyar tinókat lehetett látni, majd Ménesmajorban az anyakancák és a csikóévjáratok kerültek bemutatásra. Az országos hírnévnek örvendő és keménységéről és erős csontozatáról ismert magasvérű angol tenyészet jelenleg, 45 anyakancából áll. A ménes alapja könnyebb angol félvér lóanyag volt, amelyre az utóbbi időben többször Furioso, és North-Star méneket hasznnáltak, amelyel a testet tömegesebbé és a csontot erősebbé tették, ez különösen a csikóknál tapasztalható. A kiscsikós kancák ménesben vannak, ahol a nagyobb testű kancák mellett még néhány könnyebb félvértípusú is található. Különösen nagy tetszéssel és érdeklődéssel találkoztak a két és hároméves kancacsikók, amelyeket díszbe öltözött csikósok vágtában hajtottak elő és ezzel nagyon előnyösen mutatták be. Az erős csontozatú, jól fejlett csikók az edzett felnevelés jeleit viselték magukon és úgy külem, mint mozgás, valamint származás tekintetében is kiváló egyedek voltak. A tenyésztésben használt kiváló mének a csikóménesben meglepő kiegyenlítettséget eredményeztek. Különösen kiváltak a Furioso és Filou csikók. A ménes megtekintése után az uradalom két törzsméne került bemutatásra. A Furioso 28 igen erős csontozata és tömeges teste nagyon tetszett, a saját nevelésből származó Előszállás igen nemes és arányos testű mén, de sokkal finomabb és könnyebb, ami a mai gazdasági kívánalmaknak már kevésbbé felel meg. Ménesmajorban ezután még a törzskönyvelt mangalica törzsanyagot tekintették meg a kirándulók, akik a választott malacokat, valamint az anyakocákat nagy tetszéssel szemlélték. Ez alkalommal is meggyőződhettünk róla, hogy a Rácz-féle fülgombok nagyon jól beválnak a gyakorlatban, amennyiben kihullások egyáltalán nem fordultak elő. A mangalicatenyészetben a múlt években Nemestóthy-Szabó-féle, újabban pedig ifj. Wenckheim Ferenc gróf tenyészetéből származó kanokat használtak. Ménesmajor megtekintése után Gulyamajorba indult a társaság. Az útközben megtekintett tömeges testű magyar tehénállomány mellett különösen nagy tetszéssel találkoztak a legelőn látott, igen jól kinőtt, erős magyar ökrök. Az út további része egy 60 holdas halastó mellett vitt el, amely az uradalomnak szintén fontos jövedelmi forrása. Ezen a nagy halastavon kívül az uradalom még több kisebb tóval is rendelkezik, amelyek az előbbivel együtt körülbelül 120 kat. holdat tesznek ki. Az előszállási kerület külső majorjában még hizott tinók és hizott sertések kerültek bemutatásra (az uradalom évente két részletben körülbelül 3000 sertést hizlal). Ugyancsak itt tekintették meg a kirándulók a méncsikókat is, amelyek a kancaméneshez hasonlóan szintén tetszést érdemeltek ki. Elismeréssel találkoztak az uradalom félig sülyesztett beton trágyatelepei, amelyekben az istállótrágyát nagy gonddal kezelik. Ebédre az uradalom látta szívesen vendégül a társaságot Előszálláson. Az első pohárköszöntőt Mesterházy Ernő dr. szakosztályi elnök mondotta, aki meleg szavakkal köszönte meg a szíves magyaros vendéglátást. Örömmel állapította meg, hogy míg a múltban a cisztercita tanítórend csak az ifjúságon keresztül nevelte a nemzetet, addig ma a mezőgazdasági téren elért igen szép eredményekkel a felnőtt gazdáknak is hasznos és tanulságos látnivalókat nyújt. Javaslatára a társaság sürgönyileg üdvözölte Werner Adolf dr. zirci apátot és éltette a rend tagjait. Konkoly Thege Sándor dr., az OMGE főtitkára szólalt fel ezután és méltatta az előszállási uradalomban elért szép eredményeket, amelyeket annál inkább meg tud állapítani, mert 23 évvel ezelőtt mint gyakornok itt kezdte meg gazdasági pályafutását. Nagyrabecsülését és elismerését fejezte ki az uradalom jelenlegi kiváló jószágkormányzója H. Kovács Gyula iránt, aki kiváló üzleti érzékkel vezeti az uradalmat és meleg hangon nyilatkozott az uradalom jeles és ügybuzgó tisztikaráról. Havranek József dr. alispán a távollevő Károlyi József gróf elnök helyett a Fejérmegyei Gazdasági Egyesület nevében üdvözölte a vándorgyűlés résztvevőit és az OMGE megtisztelő látogatásáért a vármegye részéről is köszönetet mondott. H. Kovács Gyula jószágkormányzó a kitüntető látogatásért és a meleg üdvözlésekért mondott köszönetet, rámutatva arra, hogy a cisztercita-rend eredetileg földművelőrend volt és csak később tért át a kulturális munkára. Ebéd után azonnal útnak indult a társaság a róbertvölgyi gazdaságba. Útközben a teljes pompájában lévő szántóföldi kultúra gyönyörködtette a gazdák szemét. A róbertvölgyi gazdaságban nagy érdeklődéssel szemlélték a kirándulók a teljesen szimmentált jelleget mutató tehénállomány, amelynek jó terelékenysége tömeges testtel párosult. Ugyancsak a legelőn kerültek bemutatásra a kiegyenlített képet nyújtó üszők és az egy hónapja befogott mangalicahizók is, majd az importált tenyészbikát tekintette meg a társaság, amely az eredeti svájci bikákra jellemző erős csontozatot mutatott. Róbertvölgyből a nagykarácsonyi gazdaságba vitt az út, ahol anyajuhok, foklyó anyák, ürük, bárányok, továbbá hizó sertések és süldők kerültek bemutatásra. Ebben a majorban nagyarányú új építkezések hirdetik a cisztercita-rend áldozatkészségét. Ezután Selyemmajorba érkeztek a kirándulók, ahol a legelőn tekintették meg a pirostarka növendékbikákat, melyeknek nemes jellege és jó küleme általános tetszéssel találkozott. Ugyancsak teljes elismerést érdemelt a selyemmajori tehenészet is, amely különösen jól tejelő jellegével és kiegyenlítettségével tünt ki. A selyemmajori tenyészet nemes és erőscsontú import szimmentált bikája a tenyészet fejlesztését bizonyára hasznosan fogja szolgálni. Megemlítést érdemelnek a selyemmajori üszők is, amelyek fejlettség tekintetében is kitűntek. Az előszállási uradalom szemléje során H. Kovács Gyula jószágkormányzó, Hegedűs Walter számvevő, Göttmann Andor, Grobmann Károly, Rónay József és Simig Lajos kasznárok, Farkas Sándor, vitéz Gállasy Lajos, Perneszy Dezső, Zalay Kálmán, Török Miklós és Vukits József intézők, Eglesz Mihály uradalmi állatorvos, továbbá Kégl István, Móczár Béla, Rhédey Zoltán és Várkonyi Attila segédtisztek kalauzolták nagy előzékenységgel a társaságot és adtak minden irányban készséggel felvilágosítást. Eszterházy László gróf sárosdi uradalmának megtekintése. Junius hó 16-án a tanulmányi szemle Sárosdon kezdődött, ahol a társaság ifj. Eszterházy László gróf uradalmát tekintette meg. A vendégeket a földesúr személyesen fogadta és villásreggelivel vendégelte meg, amelynek elköltése után édesatyja, Eszterházy László gróf és apósa Széchenyi Viktor gróf társaságában készséges előzékenységgel vezette őket az uradalom megtekintésénél. A mintaszerűen berendezett sárosdi major a célszerű rendnek és tisztaságnak jeleit viselte magán. Itt először a gazdaság lótenyésztését mutatták be. A túlnyomórészt hideg vért is tartalmazó kancákra 1920 óta állandóan Nonius méneket használnak. A jelenlegi Nonius törzsmén arányos testalkata általános tetszéssel találkozott. Az erős, jócsontú igás kancák a gazdasági célnak nagyon jól megfelelnek, van közöttük néhány jól sikerült hidegvérű és Nonius keresztezéséből származó kanca. Az uradalom montafóni tenyészete, amely még a nyolcvanas évekre vezethető vissza, jelenleg csak 20 darab jól tejelő tehénből áll, helyét a pirostarka lefelőtehenészet foglalta el. Különösen nagy tetszéssel találkozott az az eredeti gondolat, hogy az uradalom 26 magyar ökörfogatát négyesekbe összeakasztva hajtották el a kiránduló társaság előtt. Az igen előnyösen bemutatott, jól ápolt, nagytestű és jó kondícióban lévő magyar ökrökről teljes elismeréssel emlékezhetünk meg. A kiránduló gazdák nagy érdeklődéssel szemlélték a legújabb rendszerben épített modern tengerigórét, amely betonalapokon nyugszik és oldalait kettős drótháló képezi, ami a madarak kártételét teljesen kizárja Ez az új rendszerű tengerigóré természetesen jóval nagyobb tartósságú, mint a rendes faléces góz-, de ennek megfelelően körülbelül kétszer annyiba kerül. Hátrányára írhatjuk, hogy a tengeri gyorsabb száradásával kapcsolatban a pergési veszteség is fokozódik. Sárosdról a megyei gazdák által rendelkezésre bocsátott autókon mentek át a kirándulók Darumajorba, ahol a magyar gulya került bemutatásra. A magyar tehenek, de különösen a jól fejlett magyar üszők általános tetszéssel találkoztak. A magyar gulya alapját sarkadi és pölöskei tehenek képezték. Jelenleg az idei tenyészállatkiállításon I. a. díjat nyert és Jankovich-Bésán József gróf tenyészetéből származó Flótás bikát és egy mezőhegyesi származású idősebb bikát használnak a tenyésztésben, amelyek bizonyára kedvezően fogják befolyásolni a gulya további fejlődését. A magyar tinók megtekintése után Tükrösmajorba érkezett a kiránduló társaság, ahol a 76 darab tehénből álló pirostarka tehenészetet tekintette meg. A tehenészet 13 literes fejési állaga általános elismerést váltott ki. A major feltűnő szép épületei és a mintaszerű trágyatelepe a tulajdonos áldozatkészségét hirdetik. Megemlítést érdemel a tejházban tapasztalt példás tejkezelés, amit nagymértékben elősegít az újonan beszerzett Rota-féle ammóniákos tejhűtő, amelynek munkáját nagy érdeklődéssel szemlélték. Az állatállomány megtekintése után a kirándulók körutat tettek az 5500 magyar hold kiterjedésű uradalomban, ahol mindenütt a legnagyobb rend és a gondos talaj előkészítésnek és a fejlett növénytermesztésnek nyolmai voltak láthatók. Búcsúzáskor a szíves vendéglátásért Mesterházy Ernő elnök mondott köszönetet és elismerését fejezte ki a földesúr lelkes és szakszerű munkájáért. A házigazdán kivül az uradalom megtekintésénél még Giergl Andor intéző kalauzolta készséggel a vendégeket. Tripolszky Pál barátlakáspusztai, Tripolszky Mátyás vastaghalmi magyar gulyásnak és Perkáta község népies szarvasmarhaállományának megtekintése. A sárosdi uradalomból továbbmenve, Tripolszky Mátyás halompusztai gazdaságába érkeztek a kirándulók, ahol a magyar gulyát, a növendék magyar bikákat és a Nonius lótenyésztést tekintették meg. Az 50 tehénből álló magyar gulya alapját zsombolyai tehenek vetették meg, amelyekre későbben és jelenleg is mezőhegyesi bikákat használtak. A tenyészet bikái a tavaszi tenyészállatkiállításokon már több éven át igen szépen szerepeltek és hírnevet szereztek a gulyának, amelynek tömeges testű tehenei és erőscsontú növendékbikái meg is feleltek a várakozásnak. Tripolszky Pál barátlakáspusztai magyar gulyájából az idei évben a nagydíjas Páva bika került ki. A jól kiegyenlített, nagytestű tehénállománytól és a mezőhegyesi ménesbirtok egykori törzsbikájától, a Rákóczitól még további szép eredményeket várhatunk, kivált, ha a gyakran látható zöld szarvakat kiküszöbölni sikerül. A magyar gulyák megtekintése után Perkáta község népies szarvasmarhaállományát tekintették meg a kirándulók. Bár az állomány jó tejelékenysége ismeretes és ez a tejelőjellegben is kifejezésre jut, kiegyenlítettség és külöm tekintetében még sok kívánnivalót hagy hátra. Általában megállapítható, hogy Fejér megye népies szarvasmarhatenyésztése még nincs azon a fokon, amit Budapest közelsége és a fejlett szarvasmarhatenyésztéssel bíró megyék szomszédsága révén várni lehetne. Perkáta községből a kiránduló vendégek autókon mentek tovább ifj. Pajzs Gyula ujgalambosi gazdaságába és már előre is nagy érdeklődéssel tekintettek a hírneves szimmentáli tenyészet megismerése elé. ifj. Pajzs Gyula ujgalambosi gazdaságának megtekintése. Az Ujgalambosra érkező kirándulókat ebédre ifj. Pajzs Gyula látta vendégül. Mesterházy Ernő dr. elismeréssel emlékezett meg Pajzs Gyula dr. kiváló tenyésztői érdemeiről és annak a reményének adott kifejezést, hogy a tenyészet ifj. Pajzs Gyula szakavatott vezetése mellett tovább fog fejlődni. Pavlicsek Adorján előzetes tájékoztatásul ismertette az újgalambosi telivér szimmentáli tenyészet történetét és az elért termelési és tenyésztési eredményeket. A tehenészet kiváló termelőképességét a legjobban bizonyítja, hogy az elmúlt három és fél év alatt 31 drb 6000 kg-ot meghaladó tejhozamú tehene volt, amelyek közül az Aranka 47. 365 nap alatt 9299 kg tejet termelt. A tejelő elit törzskönyvbe eddig 5 drb, a telivér elit törzskönyvbe pedig 18 drb tehene került be. A tehenészetnek 1926/27 évi tehenenkénti átlagos évi tejhozama 4113 kg volt. Az OMGE tenyészállatkiállításain a tenyészet eddig összesen 91 díjat nyert. Majd röviden ismertette a gazdaság yorkshire-tenyésztését is, amelynek alapjául részben Szabolcs Bálinttól vásárolt kocák szolgáltak. Ebéd után a hatalmas testű és csontozatú, de emellett nemes jellegű Flórián bika és az idei tenyészállatkiállításon I. A. díjat nyert gyönyörű felsővonalú Bujár bika kerültek bemutatásra, amelyek jelenleg a tenyészet törzsbikái. A Flórián bika hatalmas kereteinek jellemzésére közöljük, hogy az övmérete 248 cm., a szármérete pedig 26 cm. A gazdaság tehénállományát és a növendékmarhákat egy festőien szép völgyben elterülő buja legelőn szemlélték meg a kiránduló gazdák. A tenyészet ezidőszerint 90 darab tehénből, 15 darab előhasi üszőből, 20 darab növendéküszőből, 23 darab bikaborjúból és 25 darab szopósborjúból áll. A legelőn megtekintett tehenek és növendékek a tenyészállatkiállításon elért eredményeken és az országos hírnéven nyugvó várakozásnak teljesen megfeleltek. Különösen igen nagy tetszéssel találkozott az állomány kiegyenlítettsége és az egyedek nemes tejelő, szimmentált jellege. A teheneknél a tejelő jelleget kísérő finomság nagyon szerencsésen párosul a test dongosságával és mélységével, valamint a jó csontozattal és az egészséges szervezettel. Feltűnést keltettek az országos elittörzskönyvbe felvett tehenek, amelyeket az elitbélyegzésről már messziről meg lehetett ismerni. Ugyancsak nagy érdeklődéssel nézegették és bírálgatták a vendégek a növendéküszőket és bikákat is és nehéz lenne eldönteni, hogy mi tetszett jobban. A tenyészet ismerői szerint azonban az idei év bikaborjai talán minden eddigi évjáratot felülmúlnak és igen szép reményekre jogosítanak. A legelőn való edzett felnevelés következtében az állomány egészsége és ezzel további fejlődése is biztosítva van. Tavasszal és nyáron már a kéthetes kisborjú is az anyja mellett van a legelőn. A gazdaság yorkshire-tenyészete jelenleg 80 kocából áll, amelyek nagyon kiegyenlített képet nyújtanak. A tavasszal fellépett pestis következtében a vemhes kocák igen erős részen estek keresztül, amelynek káros következményei különösen a malacozásnál jelentkeztek. A modern berendezésű malacoztató istállók, valamint a homokos és minden egyes malacos koca részére elkülönített kifutók nagy tetszéssel találkoztak. Az újgalambosi gazdaság megtekintésénél ifj. Pajzs Gyula és Pajzs Miklós házigazdák kalauzolták szíves előzékenységgel a kiránduló társaságot. Az állattenyésztési vándorgyűlés. A vándorgyűlés június hó 17-én, vasárnap délelőtt 10 órakor vette kezdetét a székesfehérvári vármegyeháza nagytermében. A vándorgyűlés iránt a megyei földbirtokosok és gazdatisztek köréből, valamint a vármegyei és a városi hatóságok részéről is meleg érdeklődés nyilvánult meg, különösen örömmel tapasztalhattuk a székesfehérvári kisbirtokosoknak szép számban való megjelenését. A vándorgyűlésen résztvevő gazdák és érdeklődők számát közel 150-re becsülhetjük. Károlyi József gróf, a Fejér megyei Gazdasági Egyesület elnöke üdvözölte először a földművelésügyi minisztérium és a hatóságok megjelent képviselőit, az OMGE elnökségét és tisztikarát és a vándorgyűlés résztvevőit. Őszinte örömének adott kifejezést afelett, hogy Somssich László gróf, az OMGE elnöke és a magyar gazdák hivatott vezére személyes megjelenésével tisztelte meg a székesfehérvári vándorgyűlést. Mesterházy Ernő dr., az állattenyésztési szakosztálynak elnöke, az OMGE részéről is melegen üdvözölte a földművelésügyi minisztérium kiküldöttét, a vármegye alispánját, Székesfehérvár polgármesterét és a vándorgyűlés résztvevőit. Megemlékezve a tanulmányi szemlékről, teljes elismerését fejezte ki a vármegye fejlett mezőgazdasági színvonala és az állattenyésztés szép eredményei felett. Meleg szavakban mondott köszönetet a meglátogatott uradalmak és gazdaságok szíves előzékenységéért, a Fejér megyei Gazdasági Egyesület értékes közreműködéséért, valamint az autótulajdonosoknak azért a készséges támogatásáért, hogy az autók rendelkezésre bocsátásával a sok látnivaló kényelmes megtekintését "tették lehetővé. Havranek József dr. alispán szólalt fel ezután, aki kitüntetésnek minősítette a vándorgyűlésnek Székesfehérvárott való megtartását. A megye nevében örömmel üdvözölte Somssich László grófot és kiemelte a vármegyei törvényhatóság és a gazdaközönség között meglévő megértés és kapcsolat fontosságát. Zavaros Aladár dr. polgármester tartott utána beszédet, amelyben rámutatott arra, hogy az erkölcsi és hitélet kimélyítésén kívül hazánkban a gazdasági jólétet kell megteremteni. A földben rejlő anyagi erőknek a kihasználását és ezzel a nemzet boldogulásának biztosítását a gazdaközönség közérdekű munkásságától várja. Kovács Imre, a Székesfehérvári Gazdakör elnöke, a megye kisbirtokosai nevében üdvözölte lelkes szavakkal a vándorgyűlést. Somssich László gróf megköszönve az üdvözléseket, rámutatott arra, hogy a magyar mezőgazdaság és a magyar föld művelőse most éli legsúlyosabb napjait, amit a földbirtokosok, földbérlők és a mezőgazdasági munkások is egyaránt éreznek, amint a jövedelmező termelés előnyeiben is közösen részesülnek. A mezőgazdasági válságot előidéző okok között első helyen áll a trianoni békeparancs. Magyarországon a mezőgazdasági termelés és a fogyasztás teljes egyensúlyban volt és mezőgazdasági terményeink a közös vámterületen állandó és biztos piacot találtak. Trianon, fogyasztó területeink elszakításával a termelés és fogyasztás között igen nagy eltolódást idézett elő, a közös vámterület elvesztése következtében pedig a világpiac szabja meg mezőgazdasági terményeink árát és ezzel mezőgazdaságunk a világversenynek van kiszolgáltatva. Különösen a szomszédos államok elzárkózó vámpolitikája, a súlyos vámok, a kivitel és értékesítés nehézségei hatnak bénítólag mezőgazdasági termelésünkre. A válságos helyzetnek meg- 1001