Köztelek – 1934. 1-52. szám

1934-04-01 / 27-28. szám

31-32. SZÁM 44-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1934 ÁPRILIS 15. jól megszervezett, szakszerű csoportositású kutya­kiállításban gyönyörködhetett a látogató közönség. Elhunytáról a m. kir. állatorvosi főiskola tanári kara gyászjelentést adott ki. Halálozás. Seebach Károly báró, Vas vármegye törvényhatóságának örökös tagja, a nemeskoltai ág. h. egyházközség felügyelője, számos közintézmény és egyesület tagja, folyó évi március hó 5-én, életének 60. évében, hosszas szenvedés után meghalt. A meg­boldogultat a rábahidvégi családi sírboltban helyez­ték örök nyugalomra. Vantsó Gyula dr. az agrársajtó-szindikátus elnöke. Az agrársajtó-szindikátus legutóbbi közgyűlésén Vantsó Gyula dr.-t, a Magyar Gazdaszövetség nyu­galmazott igazgatóját, lapunk kiváló munkatársát választotta meg elnökévé. Vantsó Gyula több év­tizedet töltött gazda érdekképviseleti munkásságban és közbecsülésben álló személye igen alkalmas arra, hogy a szindikátust, amelynek irányítását most elvállalta, a magyar gazdatársadalom érdeké­ben érdemes munkásságra vezérelje. A „Köztelek" társasvacsorája. Az országos mező­gazdasági kiállítás ünnepélyes megnyitásának nap­ján, folyó hó 23-án számosan jelentek meg a vezető agrárférfiak és a kiállítás alkalmával a Budapesten tartózkodó gazdák soraiból a Köztelek szerkesztő­ségének vacsoráján a Pannónia-szálloda külön ter­mében. A kellemes hangulatot jelentékenyen fokozta a kiállítás szép sikere. A résztvevők sorából a követ­kezők neveit sikerült feljegyezni: Baranyovits Rezső, Bartha Lajos, Beliczey Géza, Batta Pál, Czeglédy Ákos, Dávid Géza, Elek István dr., Éber Ernő dr., Fáber György, Fabricius Endre, Farkas Elemér, Hajdú Géza, Halász Miklós dr., Hertelendy Miklós, Holly Sándor, Simler Miklós, Jókai Ihász Miklós, Jeszenszky Pál, Kertész Ferenc, Kesztyűs Lajos dr., Koch Gyula, Kon­koly Thege Sándor dr., Koós Mihály dr., Kovách Béla, Kornfeld Ernő, Kovács-Sebestény Endre dr., Kullman László, Kuszka István dr., Legány Ödön, Leopold Lajos, Malcomes Gyula báró, Manninger Adolf, Matta Árpád dr., Mesterházy Ernő, Minarik János dr., Mutschenbacher Emil dr., felsőeőri Nagy Pál, Nagy Elemér, Ormándy János dr., Paikert Alajos, Pohl Henrik, Rege Károly dr., Reichenbach Béla dr., Reit­hoffer Ödön, Rothmeyer Imre, Rudas József, Schandl József dr., Simay László, Surányi János dr., Schrecker János, Szalay Gyula, Székács Elemér, Szeleczky Iván, Sztankovits János, Teleki Mihály gróf, Tuka Géza, Weegman Erik, Wellmann Oszkár dr., Witthen Béla és Wuksits Béla. A Magyar Földbérlők Országos Szövetsége a föld­bérlők két érdekképviseleti szerve fúziójából alakult meg. Március 24-i első közgyűlésén megjelent Kállay Miklós földművelésügyi miniszter, az OMGE és a mezőgazdasági kamarák képviselői. A szövetség egyhangúan megválasztott elnöke, Eszenyi Jenő beszédében kiemelte Sztranyavszky Sándornak a fúzió létrejötte körüli érdemeit, majd kifejtette a szövetség programját, amelynek lényegesebb része a bérbeadók és bérlők közötti vitás kérdések rende­zésére életre hívandó, választott bírósági intézmény. Koós Mihály dr., az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója rámutatott a földbérlőknek arra a szere­pére, hogy az üzemi veszteséggel dolgozó birtokosok csak a bérbeadás révén tudták birtokaikat megmen­teni és hogy a föld bérbeadása tulajdonképen a leg­egészségesebb földreformfolyamatot jelenti, mert így a nagybirtokok túlnyomórészt közép- és kisbérlők kezére jutnak. Pátkai Béla dr. és Szávozd Richárd helyettes elnökök kiemelték a fúzió jelentőségét. Glaser Géza ügyvezető-igazgató kifejtette, hogy igye­kezni kell a bérbeadók blokkjával a vitás kérdések­ben megegyezésre jutni és hogy szükséges, miszerint a szövetség állandó összeköttetést tartson fönn tag­jaival. Puliusz kisbérlő a kecskeméti kisbérlők tart­hatatlan helyzetét vázolta. A közgyűlés Sztranyavszky Sándort sürgönyileg üdvözölte. Az OMGE örömmel látja, hogy a haszonbérlő gazdák egységes frontja kialakult s a megválasztott elnök személyében kellő biztosítékot látunk arra, hogy a bérlőtársadalom egy­séges szervezete az OMGE-vel való harmonikus együtt­működésre fog törekedni. Az Állandó Felülbirálótanács rendes tagjai. A m. kir. földmüvelésügyi miniszter a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895 : XLVI. t.-c. végrehajtása tárgyában ki­adott 1896. évi 38.286. F. M. számú rendelet 16. §-a napján szervezett Állandó Felülbirálótanács rendes agjává az 1936. év végéig Mágócsy-Dietz Sándor dr. adományegyetemi nyugalmazott nyilvános rendes­anárt,­­Sigmond Elek dr. műegyetemi nyilvános ren­des tanárt, Vuk Mihály dr. műegyetemi nyilvános endes tanárt, Darányi Gyula dr. tudományegyetemi nyilvános rendes tanárt, Steinecker Ferenc dr. tudo­mányegyetemi közgazdaságtudományi kari nyivános­endes tanárt, Wellmann Oszkár dr. m. kir. állat­orvosi főiskolai nyilvános rendes tanárt, Zöhls Artúr dr. n. kir. mezőgazdasági kisérletügyi főigazgatót, Baán Lajos gazdasági tanácsos, m. kir. mezőgazda­ági kisérletügyi igazgatót, Fabricius Endre m. kir­­azdasági főtanácsost, az OMGE helyettes igazgató­­t, Fabritius Károly dr. miniszteri osztálytanácsost, Egry István ipariskolai tanárt, Csordás Elemér dr. m. kir. egészségügyi főtanácsost, Budapest székes­főváros tiszti főorvosát és Hunkár Béla dr.-t, Budapest székesfőváros vegyészeti és élelmiszervizsgáló intéze­tének igazgatóját nevezte ki. A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége har­madik továbbképző szövetkezeti tanfolyama a napok­ban fejeződött be ünnepélyes külsőségek között. A tanfolyam befejező ünnepségét, amelyen a magyar közgazdasági, politikai és szövetkezeti élet számos kitűnősége vett részt, Balogh Elemér dr. felsőházi tagnak, a Hangya vezérigazgatójának rendkívül érdekes és időszerű előadása nyitotta meg, amelyet „Az irányított termelés és a szövetkezetek" címen tar­tott. Előadásában bevezetőül a külföldi példák egész sorával igazolta, hogy a feladat mindenütt az értéke­sítésnek olyan szabályozása, amely a termelői árak megjavítását és a termelésnek mennyiségi és minő­ségi átállítását teszi lehetővé. Magyarországon évek óta mindenki a minőségi termelésre való áttérés szükségességét hirdeti, de amikor arról van szó, hogy az értékesítés megszervezése révén megteremtsük ennek a nélkülözhetetlen előfeltételét, akkor egy­szerre visszariadunk a konzekvenciák levonásától s a helyesnek elismert cél megvalósítását a tájékozatlan és magukra hagyott gazdákra bízzuk. Míg külföldön ebben az irányban egyik céltudatos és tervszerű intéz­kedés a másikat követi, addig nálunk e téren mind­ezideig úgyszólván semmi sem történt, miután a baletta intézménye is csupán mechanikus jellegű szabályozást jelent. A tejértékesítés volt az egyetlen, amelynek szabályozása tekintetében messzebbmenő elgondolások érvényesültek, a tapasztalat szerint teljes sikerrel. Nem véletlen, hogy a mezőgazdaság helyzetének megjavítására irányuló törekvések világ­szerte mindenütt elsősorban a szövetkezetekre támaszkodtak, mert bebizonyosodott, hogy a ter­melés irányításának egyetlen célravezető eszköze a szervezett értékesítés. Ezt bizonyítja a Hangya néhány évvel ezelőtt megindított eredményes ter­ményértékesítési akciója, amelynek során a minőségi követelmények szigorú szem előtt tartásával szer­vezte meg a tojás-, baromfi-, gyümölcs-, szőlő-, méz-, majd később a sertés- és marhabizományosság szö­vetkezeti értékesítését. Ennek az értékesítési akció­nak felbecsülhetetlenül értékes része az a tanító és nevelő munka, amelyet a Hangya a termelés helyes módszereinek és az áru szakszerű kezelésének megismer­tetése céljából végzett és kifejt. Magyarország­nak is alkalmazkodnia kell az általános fejlődés irá­nyához és élnie azokkal az eszközökkel, amelyek az adott körülmények között rendelkezésére állanak. Ahhoz azonban, hogy a termelés és értékesítés terv­szerű irányítása kiterjeszthető legyen mindazokra a terményekre, amelyeknek a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége és külkereskedelmi mérlegünk ala­kulása szempontjából egyre növekedő jelentőségük van, elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyar kormány — a bevált külföldi példák nyomán — a szövetkezetek hitelellátásának intézményes rende­zése révén megteremtse az előfeltételét annak, hogy az akcióba a kisgazdatársadalom széles rétegei is belekapcsolódhassanak. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Pártos Szilárd dr. számolt be a tanfolyam jó eredményéről, majd Puskás Sándor, a Hangya­központ tisztviselője köszönte meg a hallgatók nevé­ben a Magyarországi Szövetekezetek Szövetsége és a kötelékébe tartozó szövetkezetek áldozatkészségét. Az ünnepség Schandl Károly dr. elnök záróbeszédé­vel ért véget. Kolozsvári okleveles gazdák találkozója. Folyó hó 22-én , este a Pannónia-szálló éttermében gyűl­tek össze a Kolozsvárt 1913-ban végzett okleveles gazdák, volt tanáraikkal együtt. Jelen voltak Sztan­kovits János ny. igazgató, Stolp Ödön, Bittera Miklós dr. és Gróf Béla gazdasági akadémiai tanárok, továbbá a végzett 21 hallgató közül Benkő Gábor intéző, Kiss Gyula m. kir. gazdasági felügyelő, Rege Károly dr. OMGE titkár, K. Vajna István földművesiskolai igaz­gató és Végh Gyula földművesiskolai tanár. Kegyelet­tel emlékeztek meg elhunyt tanáraikról, néhai Szent­királyi Ákos igazgatóról és néhai L. Szabó Dömé­ről, valamint hősi halált halt gazdásztársaikról. Kimentették magukat Göllner János és Beintner Ferenc gazdasági akadémiai tanárok, valamint Krasz­nay Pál dr. oki. gazda. Az egybegyűlt tanárok és vég­zett hallgatók elhatározták, hogy jövő évtől kezdve a kolozsvári gazdasági akadémián végzett összes okleve­les gazdákat és tanáraikat egybe fogják hívni közös találkozóra a mezőgazdasági kiállítás hetében a Köz­telek lap útján. Gyümölcscsomagoló csarnokok és a gyümölcs­kivitel. A magyar racionalizálási bizottság felkéré­sére folyó hó 24-én a Magyar Mérnök- és Építész­egyletben tartott előadást Balogh István, a Heves­vármegyei Gazdasági Egyesület igazgatója, fenti cím­mel Kelemen Móric elnöklete alatt. Előadó rámutatott a gyümölcscsomagoló csarnokok építésének fontossá­gára a gyümölcskivitel fejlesztésének érdekében. A ma-­ gyar gyümölcs kelendősége és jobb értékesítése csak akkor lesz biztosítva, ha a gyümölcs csomagolására és válogatására nagy súlyt fogunk vetni. De fontos ez nem­csak a fogyasztó emelkedett ízlése és a jobbár elérése, hanem a szállításnál elkerülendő romlandóság meg­akadályozása érdekében is. Ezt a célt szolgálnák a gyümölcscsomagoló csarnokok hűtőházakkal egybe­kötve, amelyek biztosítanák a külföldi piacokon a magyar gyümölcs jó hírnevét és értékesítését. Hozzá­szóltak a kérdéshez Staub Elemér, a Külkereskedelmi Hivatal részéről Mangold Béla. A földművelésügyi minisztérium részéről Bárányos Károly dr. miniszteri titkár és az OMGE részéről Rege Károly dr. titkár. A wieni szarvasmarhavásárra szóló szállítási iga­zolványok elosztása. Az április 3-i wieni sankt­marxi vásárra magyar elosztásban a következők kaptak szállítási igazolványt: Esterházy Móric gróf, Szák 7, Erdődy Sándor gróf, Nagy­kölked 7, Szegő Miklós dr. és Társai, Enying (kiáll.) 8, Mező­gazdasági Ipar R.-T., Kaposvár (kiáll.) 8, özv. Kunffy Károlyné és Fia, Pusztafácánkert (kiáll.) 8, Bruck Imre dr., Vaspuszta 6, Magyar Cukoripar R.-T., Budapest (kiáll.) 8, Wampetich Károly, Lőrinci (kiáll.) 8, Idamajori gazdaság, Felsőalap (kiáll.) 8, Festetics Sándor gróf, Böhönye (kiáll.) 8, Biedermann Rezső báró, Szentegát (kiáll.) 8, Blaskovich Péterné, Dénesmajor 7 és Hangya kisgazdák Kerta, Kőszeg­szerdahely, Lukácsháza, Nis, Sopronkövesd, Simaság, Kőszeg­doroszló, Völcsej 24 , összesen 115 darab. Osztrák elosztásban a következők kaptak szállítási igazolványt: Szegő Miklós dr. és társai, Enying 10, Medgyesi bérgazda­ság, Medgyespuszta 10, Magyar Cukoripar R.-T., Budapest 10 és Sváb János, Vésztő-Mágor 10 ; összesen 40 darab. Cukorrépamunkások ajánlkozása. Csanád megye Nagybán­hegyes községében nagyobb számú munkáscsoport van, amely állandóan foglalkozik cukorrépamunkával. Felhívjuk a répatermelő uradalmak figyelmét, hogy amennyiben répa­munkásokat igényelnek, forduljanak Bánszky János munka­vállalkozóhoz, Nagybánhegyesre, vagy a községi elöljárósághoz. Az 1872. évben alapított Stadler Mihály-féle sodrony­gyár hasznosan áll a vevők szolgálatára, mind tekercs­hálók, mind kész kerítések gyártásában. A gyár és központi iroda : VI., Szent László­ utca 60. Eladási telep : VI., Teréz-körút 43. sz. Növényvédelmi szerek árleszállítása. Szarányi Gyula és Társa Vegyipari Vállalat R.-T., Budapest, VII., Izabella-tér 1. cég ez évben még intenzívebben kap­csolódik bele a növényvédelmi szereknek kartelen kívüli gyártásába. A nevezett cég figyelemreméltó olcsó áron hozza forgalomba pl. a répabarkó elleni védekezésnél nagyszerűen bevált Vinarzit nevű mész­arzenát készítményét, úgyszintén egyéb permetező­szereit. Az emberek élete összekapcsolódik a határtalan vágyódással egy jobb és szebb jövő iránt. Minden alkalmat fel kell tehát használnunk, amellyel magunkon segíthetünk. Ilyen alkalom most az osztálysorsjáték, amely április 14-én kezdődik. A rossz viszonyok dacára önmagunk és családunk érdekében cselekszünk, ha veszünk egy sorsjegyet akármelyik hivatalos főárusítónál, mert ezáltal megszereztük a reménységet, hogy máról holnapra vagyonosak és boldogok lehessünk. Minden csak a szerencsétől függ ! A sorsjegyek ára : 1/8 = 3, % = 6, % = 12, (i/1) = 24 pengő. Mindenkinek és minden egyes sors­jegynek egyenlő a nyerési esélye ! Lapunk mai számához mellékeljük Margittai Sza­niszló oki. fogorvos prospektusát, amelyre felhívjuk olvasóink szíves figyelmét. 271 NTILTTÉR. (• raratbu folUlUktrt cam TÍIUI folalSuigat • lurklutCitf.) OLTÓANYAG • Ter­meli és forgalomba hozza DR. PÉCSIÉ oltóanyagtermelő intézete BUDAPEST, IX., LÓNYAY-U. 12 Telefonszám: 85-5­ 63­7— Magtermelés iránt érdeklődő gazdaságok forduljanak K­ertész Erafoer magkereskedő céghez Budapest, VI, 398 Balaton­ utca 10. sz. Telefoni 21-I-51 Sürgönycím: MAGEXPORT

Next