Köztelek – 1934. 1-52. szám
1934-04-01 / 27-28. szám
31-32. SZÁM 44-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1934 ÁPRILIS 15. jól megszervezett, szakszerű csoportositású kutyakiállításban gyönyörködhetett a látogató közönség. Elhunytáról a m. kir. állatorvosi főiskola tanári kara gyászjelentést adott ki. Halálozás. Seebach Károly báró, Vas vármegye törvényhatóságának örökös tagja, a nemeskoltai ág. h. egyházközség felügyelője, számos közintézmény és egyesület tagja, folyó évi március hó 5-én, életének 60. évében, hosszas szenvedés után meghalt. A megboldogultat a rábahidvégi családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Vantsó Gyula dr. az agrársajtó-szindikátus elnöke. Az agrársajtó-szindikátus legutóbbi közgyűlésén Vantsó Gyula dr.-t, a Magyar Gazdaszövetség nyugalmazott igazgatóját, lapunk kiváló munkatársát választotta meg elnökévé. Vantsó Gyula több évtizedet töltött gazda érdekképviseleti munkásságban és közbecsülésben álló személye igen alkalmas arra, hogy a szindikátust, amelynek irányítását most elvállalta, a magyar gazdatársadalom érdekében érdemes munkásságra vezérelje. A „Köztelek" társasvacsorája. Az országos mezőgazdasági kiállítás ünnepélyes megnyitásának napján, folyó hó 23-án számosan jelentek meg a vezető agrárférfiak és a kiállítás alkalmával a Budapesten tartózkodó gazdák soraiból a Köztelek szerkesztőségének vacsoráján a Pannónia-szálloda külön termében. A kellemes hangulatot jelentékenyen fokozta a kiállítás szép sikere. A résztvevők sorából a következők neveit sikerült feljegyezni: Baranyovits Rezső, Bartha Lajos, Beliczey Géza, Batta Pál, Czeglédy Ákos, Dávid Géza, Elek István dr., Éber Ernő dr., Fáber György, Fabricius Endre, Farkas Elemér, Hajdú Géza, Halász Miklós dr., Hertelendy Miklós, Holly Sándor, Simler Miklós, Jókai Ihász Miklós, Jeszenszky Pál, Kertész Ferenc, Kesztyűs Lajos dr., Koch Gyula, Konkoly Thege Sándor dr., Koós Mihály dr., Kovách Béla, Kornfeld Ernő, Kovács-Sebestény Endre dr., Kullman László, Kuszka István dr., Legány Ödön, Leopold Lajos, Malcomes Gyula báró, Manninger Adolf, Matta Árpád dr., Mesterházy Ernő, Minarik János dr., Mutschenbacher Emil dr., felsőeőri Nagy Pál, Nagy Elemér, Ormándy János dr., Paikert Alajos, Pohl Henrik, Rege Károly dr., Reichenbach Béla dr., Reithoffer Ödön, Rothmeyer Imre, Rudas József, Schandl József dr., Simay László, Surányi János dr., Schrecker János, Szalay Gyula, Székács Elemér, Szeleczky Iván, Sztankovits János, Teleki Mihály gróf, Tuka Géza, Weegman Erik, Wellmann Oszkár dr., Witthen Béla és Wuksits Béla. A Magyar Földbérlők Országos Szövetsége a földbérlők két érdekképviseleti szerve fúziójából alakult meg. Március 24-i első közgyűlésén megjelent Kállay Miklós földművelésügyi miniszter, az OMGE és a mezőgazdasági kamarák képviselői. A szövetség egyhangúan megválasztott elnöke, Eszenyi Jenő beszédében kiemelte Sztranyavszky Sándornak a fúzió létrejötte körüli érdemeit, majd kifejtette a szövetség programját, amelynek lényegesebb része a bérbeadók és bérlők közötti vitás kérdések rendezésére életre hívandó, választott bírósági intézmény. Koós Mihály dr., az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója rámutatott a földbérlőknek arra a szerepére, hogy az üzemi veszteséggel dolgozó birtokosok csak a bérbeadás révén tudták birtokaikat megmenteni és hogy a föld bérbeadása tulajdonképen a legegészségesebb földreformfolyamatot jelenti, mert így a nagybirtokok túlnyomórészt közép- és kisbérlők kezére jutnak. Pátkai Béla dr. és Szávozd Richárd helyettes elnökök kiemelték a fúzió jelentőségét. Glaser Géza ügyvezető-igazgató kifejtette, hogy igyekezni kell a bérbeadók blokkjával a vitás kérdésekben megegyezésre jutni és hogy szükséges, miszerint a szövetség állandó összeköttetést tartson fönn tagjaival. Puliusz kisbérlő a kecskeméti kisbérlők tarthatatlan helyzetét vázolta. A közgyűlés Sztranyavszky Sándort sürgönyileg üdvözölte. Az OMGE örömmel látja, hogy a haszonbérlő gazdák egységes frontja kialakult s a megválasztott elnök személyében kellő biztosítékot látunk arra, hogy a bérlőtársadalom egységes szervezete az OMGE-vel való harmonikus együttműködésre fog törekedni. Az Állandó Felülbirálótanács rendes tagjai. A m. kir. földmüvelésügyi miniszter a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895 : XLVI. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 1896. évi 38.286. F. M. számú rendelet 16. §-a napján szervezett Állandó Felülbirálótanács rendes agjává az 1936. év végéig Mágócsy-Dietz Sándor dr. adományegyetemi nyugalmazott nyilvános rendesanárt,Sigmond Elek dr. műegyetemi nyilvános rendes tanárt, Vuk Mihály dr. műegyetemi nyilvános endes tanárt, Darányi Gyula dr. tudományegyetemi nyilvános rendes tanárt, Steinecker Ferenc dr. tudományegyetemi közgazdaságtudományi kari nyivánosendes tanárt, Wellmann Oszkár dr. m. kir. állatorvosi főiskolai nyilvános rendes tanárt, Zöhls Artúr dr. n. kir. mezőgazdasági kisérletügyi főigazgatót, Baán Lajos gazdasági tanácsos, m. kir. mezőgazdaági kisérletügyi igazgatót, Fabricius Endre m. kirazdasági főtanácsost, az OMGE helyettes igazgatót, Fabritius Károly dr. miniszteri osztálytanácsost, Egry István ipariskolai tanárt, Csordás Elemér dr. m. kir. egészségügyi főtanácsost, Budapest székesfőváros tiszti főorvosát és Hunkár Béla dr.-t, Budapest székesfőváros vegyészeti és élelmiszervizsgáló intézetének igazgatóját nevezte ki. A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége harmadik továbbképző szövetkezeti tanfolyama a napokban fejeződött be ünnepélyes külsőségek között. A tanfolyam befejező ünnepségét, amelyen a magyar közgazdasági, politikai és szövetkezeti élet számos kitűnősége vett részt, Balogh Elemér dr. felsőházi tagnak, a Hangya vezérigazgatójának rendkívül érdekes és időszerű előadása nyitotta meg, amelyet „Az irányított termelés és a szövetkezetek" címen tartott. Előadásában bevezetőül a külföldi példák egész sorával igazolta, hogy a feladat mindenütt az értékesítésnek olyan szabályozása, amely a termelői árak megjavítását és a termelésnek mennyiségi és minőségi átállítását teszi lehetővé. Magyarországon évek óta mindenki a minőségi termelésre való áttérés szükségességét hirdeti, de amikor arról van szó, hogy az értékesítés megszervezése révén megteremtsük ennek a nélkülözhetetlen előfeltételét, akkor egyszerre visszariadunk a konzekvenciák levonásától s a helyesnek elismert cél megvalósítását a tájékozatlan és magukra hagyott gazdákra bízzuk. Míg külföldön ebben az irányban egyik céltudatos és tervszerű intézkedés a másikat követi, addig nálunk e téren mindezideig úgyszólván semmi sem történt, miután a baletta intézménye is csupán mechanikus jellegű szabályozást jelent. A tejértékesítés volt az egyetlen, amelynek szabályozása tekintetében messzebbmenő elgondolások érvényesültek, a tapasztalat szerint teljes sikerrel. Nem véletlen, hogy a mezőgazdaság helyzetének megjavítására irányuló törekvések világszerte mindenütt elsősorban a szövetkezetekre támaszkodtak, mert bebizonyosodott, hogy a termelés irányításának egyetlen célravezető eszköze a szervezett értékesítés. Ezt bizonyítja a Hangya néhány évvel ezelőtt megindított eredményes terményértékesítési akciója, amelynek során a minőségi követelmények szigorú szem előtt tartásával szervezte meg a tojás-, baromfi-, gyümölcs-, szőlő-, méz-, majd később a sertés- és marhabizományosság szövetkezeti értékesítését. Ennek az értékesítési akciónak felbecsülhetetlenül értékes része az a tanító és nevelő munka, amelyet a Hangya a termelés helyes módszereinek és az áru szakszerű kezelésének megismertetése céljából végzett és kifejt. Magyarországnak is alkalmazkodnia kell az általános fejlődés irányához és élnie azokkal az eszközökkel, amelyek az adott körülmények között rendelkezésére állanak. Ahhoz azonban, hogy a termelés és értékesítés tervszerű irányítása kiterjeszthető legyen mindazokra a terményekre, amelyeknek a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége és külkereskedelmi mérlegünk alakulása szempontjából egyre növekedő jelentőségük van, elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyar kormány — a bevált külföldi példák nyomán — a szövetkezetek hitelellátásának intézményes rendezése révén megteremtse az előfeltételét annak, hogy az akcióba a kisgazdatársadalom széles rétegei is belekapcsolódhassanak. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Pártos Szilárd dr. számolt be a tanfolyam jó eredményéről, majd Puskás Sándor, a Hangyaközpont tisztviselője köszönte meg a hallgatók nevében a Magyarországi Szövetekezetek Szövetsége és a kötelékébe tartozó szövetkezetek áldozatkészségét. Az ünnepség Schandl Károly dr. elnök záróbeszédével ért véget. Kolozsvári okleveles gazdák találkozója. Folyó hó 22-én , este a Pannónia-szálló éttermében gyűltek össze a Kolozsvárt 1913-ban végzett okleveles gazdák, volt tanáraikkal együtt. Jelen voltak Sztankovits János ny. igazgató, Stolp Ödön, Bittera Miklós dr. és Gróf Béla gazdasági akadémiai tanárok, továbbá a végzett 21 hallgató közül Benkő Gábor intéző, Kiss Gyula m. kir. gazdasági felügyelő, Rege Károly dr. OMGE titkár, K. Vajna István földművesiskolai igazgató és Végh Gyula földművesiskolai tanár. Kegyelettel emlékeztek meg elhunyt tanáraikról, néhai Szentkirályi Ákos igazgatóról és néhai L. Szabó Döméről, valamint hősi halált halt gazdásztársaikról. Kimentették magukat Göllner János és Beintner Ferenc gazdasági akadémiai tanárok, valamint Krasznay Pál dr. oki. gazda. Az egybegyűlt tanárok és végzett hallgatók elhatározták, hogy jövő évtől kezdve a kolozsvári gazdasági akadémián végzett összes okleveles gazdákat és tanáraikat egybe fogják hívni közös találkozóra a mezőgazdasági kiállítás hetében a Köztelek lap útján. Gyümölcscsomagoló csarnokok és a gyümölcskivitel. A magyar racionalizálási bizottság felkérésére folyó hó 24-én a Magyar Mérnök- és Építészegyletben tartott előadást Balogh István, a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatója, fenti címmel Kelemen Móric elnöklete alatt. Előadó rámutatott a gyümölcscsomagoló csarnokok építésének fontosságára a gyümölcskivitel fejlesztésének érdekében. A ma- gyar gyümölcs kelendősége és jobb értékesítése csak akkor lesz biztosítva, ha a gyümölcs csomagolására és válogatására nagy súlyt fogunk vetni. De fontos ez nemcsak a fogyasztó emelkedett ízlése és a jobbár elérése, hanem a szállításnál elkerülendő romlandóság megakadályozása érdekében is. Ezt a célt szolgálnák a gyümölcscsomagoló csarnokok hűtőházakkal egybekötve, amelyek biztosítanák a külföldi piacokon a magyar gyümölcs jó hírnevét és értékesítését. Hozzászóltak a kérdéshez Staub Elemér, a Külkereskedelmi Hivatal részéről Mangold Béla. A földművelésügyi minisztérium részéről Bárányos Károly dr. miniszteri titkár és az OMGE részéről Rege Károly dr. titkár. A wieni szarvasmarhavásárra szóló szállítási igazolványok elosztása. Az április 3-i wieni sanktmarxi vásárra magyar elosztásban a következők kaptak szállítási igazolványt: Esterházy Móric gróf, Szák 7, Erdődy Sándor gróf, Nagykölked 7, Szegő Miklós dr. és Társai, Enying (kiáll.) 8, Mezőgazdasági Ipar R.-T., Kaposvár (kiáll.) 8, özv. Kunffy Károlyné és Fia, Pusztafácánkert (kiáll.) 8, Bruck Imre dr., Vaspuszta 6, Magyar Cukoripar R.-T., Budapest (kiáll.) 8, Wampetich Károly, Lőrinci (kiáll.) 8, Idamajori gazdaság, Felsőalap (kiáll.) 8, Festetics Sándor gróf, Böhönye (kiáll.) 8, Biedermann Rezső báró, Szentegát (kiáll.) 8, Blaskovich Péterné, Dénesmajor 7 és Hangya kisgazdák Kerta, Kőszegszerdahely, Lukácsháza, Nis, Sopronkövesd, Simaság, Kőszegdoroszló, Völcsej 24 , összesen 115 darab. Osztrák elosztásban a következők kaptak szállítási igazolványt: Szegő Miklós dr. és társai, Enying 10, Medgyesi bérgazdaság, Medgyespuszta 10, Magyar Cukoripar R.-T., Budapest 10 és Sváb János, Vésztő-Mágor 10 ; összesen 40 darab. Cukorrépamunkások ajánlkozása. Csanád megye Nagybánhegyes községében nagyobb számú munkáscsoport van, amely állandóan foglalkozik cukorrépamunkával. Felhívjuk a répatermelő uradalmak figyelmét, hogy amennyiben répamunkásokat igényelnek, forduljanak Bánszky János munkavállalkozóhoz, Nagybánhegyesre, vagy a községi elöljárósághoz. Az 1872. évben alapított Stadler Mihály-féle sodronygyár hasznosan áll a vevők szolgálatára, mind tekercshálók, mind kész kerítések gyártásában. A gyár és központi iroda : VI., Szent László utca 60. Eladási telep : VI., Teréz-körút 43. sz. Növényvédelmi szerek árleszállítása. Szarányi Gyula és Társa Vegyipari Vállalat R.-T., Budapest, VII., Izabella-tér 1. cég ez évben még intenzívebben kapcsolódik bele a növényvédelmi szereknek kartelen kívüli gyártásába. A nevezett cég figyelemreméltó olcsó áron hozza forgalomba pl. a répabarkó elleni védekezésnél nagyszerűen bevált Vinarzit nevű mészarzenát készítményét, úgyszintén egyéb permetezőszereit. Az emberek élete összekapcsolódik a határtalan vágyódással egy jobb és szebb jövő iránt. Minden alkalmat fel kell tehát használnunk, amellyel magunkon segíthetünk. Ilyen alkalom most az osztálysorsjáték, amely április 14-én kezdődik. A rossz viszonyok dacára önmagunk és családunk érdekében cselekszünk, ha veszünk egy sorsjegyet akármelyik hivatalos főárusítónál, mert ezáltal megszereztük a reménységet, hogy máról holnapra vagyonosak és boldogok lehessünk. Minden csak a szerencsétől függ ! A sorsjegyek ára : 1/8 = 3, % = 6, % = 12, (i/1) = 24 pengő. Mindenkinek és minden egyes sorsjegynek egyenlő a nyerési esélye ! Lapunk mai számához mellékeljük Margittai Szaniszló oki. fogorvos prospektusát, amelyre felhívjuk olvasóink szíves figyelmét. 271 NTILTTÉR. (• raratbu folUlUktrt cam TÍIUI folalSuigat • lurklutCitf.) OLTÓANYAG • Termeli és forgalomba hozza DR. PÉCSIÉ oltóanyagtermelő intézete BUDAPEST, IX., LÓNYAY-U. 12 Telefonszám: 85-5 637— Magtermelés iránt érdeklődő gazdaságok forduljanak Kertész Erafoer magkereskedő céghez Budapest, VI, 398 Balaton utca 10. sz. Telefoni 21-I-51 Sürgönycím: MAGEXPORT