Köztelek – 1935. 1-54. szám

1935-06-23 / 51-52. szám

530 nyelben nem tudnak megfelelő arányban részt venni. Ezt a hátrányt azzal lehetne áthidalni, ha a fontosabb vidéki sertéshizlalási központokban gazdaszövetkezetek sertésvágó és zsírfeldolgozó üzemeket létesítenének. Az OMGE előter­jesztését kéri aziránt, hogy a kormány ilyen vidéki vágó-és zsírfeldolgozó üzemek létesítésére megfelelő támogatást nyújtson. Mesterházy Ernő dr. elnök a vándorgyűlés nevében Mutschenbacher Emil dr.-nak és Wellmann Oszkár dr.-nak nagyérdekű előadásukért őszinte köszönetet mond. A vándor­gyűlés nevében határozatképpen kimondja, hogy a katasz­teri tisztajövedelem revíziója, a MÁV fuvardíjainak mérsék­lése, a Körös folyók szabályozása és vidéki zsírfeldolgozás ügyében az OMGE a kormányhoz ez alkalomból is fel­terjesztést fog intézni. Más tárgy nem lévén, az elnök a gyűlést berekeszti. Látogatás a békési uradalomban és a dobozi ménesben. A kiránduló társaság első utja Wenckheim László gróf békési uradalmába vezetett, ahol Wenckheim László gróf sze­mélyesen fogadta és kalauzolta a vendégeket. A 8389 kat. hold kiterjedésű és kitűnően berendezett uradalom igen sok értékes látnivalót nyújtott. Az 5843 kat. holdas szántóterületen magas színvonalon álló növénytermelés folyik. Különösen nagy el­ismeréssel kell megemlékezni a kitűnő talaj­művelésről és növényápolásról, ami az igen jó termésátlagban is kifejezésre jut. Az utolsó tíz év termésátlaga búzából 13­6 q, tavaszi árpá­ból 13 53 g, cukorrépából 172 q, expresz borsóból 12 q stb. Az uradalom az állattenyésztést is nagy gonddal karolja fel. A bemutatott angol félvér csikók nagy tetszéssel találkoztak, különösen sok dicséretet kapott az uradalom hírneves magyar gulyája és a mezőgazdasági kiállításon mindig szépen szerepelt nagytestű fésüsgyapjas juhászata. A magyar gulya tehénállo­mánya 73 darabból áll, a tehenek nemes fajtajellege, kiegyen­lítettsége és edzett, erőteljes szervezete szembetűnő. A több évtizedes tenyésztői munka jeleit mutató juhászat létszáma 3243 darab. A törzsnyájban 170 anyabirka van. Az anyákat rendszeresen fejik és tejük gomolya és sajt alakjában értékesül. Elismeréssel tanulmányozták a kirándulók az uradalom sertés­tenyészetét is. A mangalica sertésállomány 4409 darab, amely­ből 494 darab az anyakoca. A kocák két évben háromszor elle­nek. Az uradalomnak yorkshirei tenyészete is van, jelenleg 26 darab anyakocával. Az uradalomnak mezőgazdasági szeszgyára, műmalma, kendertirolója, olajütője, darálómalma, 30 km-es gazdasági vasútja, saját villanytelepe és ártézi kútja is van. Ezenkívül jól felszerelt gépműhellyel is rendelkezik. A kiváló karban tartott épületek és tetszetős majorok a kirándulók meleg el­ismerésével találkoztak. Az uradalom megtekintése során az illusztris házigazdán kivül Barényi Gyula és Kány Andor uradalmi főintézők, Kirchner László dr., Marton Jenő, Kondor Endre és Hesz István uradalmi intézők kalauzolták a kiránduló társaságot, amelyet Wenckheim László gróf magyaros vendégszeretettel uzsonnára is vendégül látott. A békési uradalom megtekntése után a kiránduló társaság megtekintette Wenckheim Lajos gróf híres dobozi angol telivér ménesét, ahol Wenckheim Lajos gróf személyesen volt szives a vendégeket kalauzolni. A ménesnek ezidőszerint 25 angol telivér anyakancája van, amelyek mind kitűnő származású egyedek. A ménes törzsménje a 15 éves kitűnő származású „Balbinus" amely annak idején két királydijat és egy osztrák derbyt nyert meg. A bemutatásra került csikók, amelyek szép reményekre jogosítanak, nagy tetszéssel találkoztak. Tanulmányi szemle a pósteleki uradalomban. Széchenyi Antalné grófné pósteleki uradalmába érkező ven­dégeket Széchenyi Károly gróf fogadta és kalauzolta szives előzékenységgel, Govrik István uradalmi főintézővel, Bokros Elemér dr. számtartóval és Hoffner Ottó segédtiszttel együtt. Az uradalom területe 2500 kat. hold és abból 1750 kat. hold a szántóföld, 525 kat. hold az erdő és 225 kat. hold legelő. A szántóföldi területnek feltűnően nagy részén, közel 50%-án lucernát termelnek. A lucernaszénának egy jó része eladásra kerül, ezenkívül az uradalom kiterjedten foglalkozik lucerna­magtermeléssel és lucernalisztelőállítással is. A tanulmányi szemle során a mintaszerűen berendezett és vezetett uradalom a kiránduló társaság legteljesebb elismerését érdemelte ki. Nagyon tetszett a telivér szimmentált szarvasmarhatenyészet és mangalica sertéstenyészet. A telivér szimmentált teheneknél a jó kiegyenlítettség, az erős csontalap és a tömeges törzs érde­mel megemlítést. A tenyészet fejlődését a növendékállatok kiváló minőségében örömmel lehetett megállapítani. A nagyon jól megválasztott svájci törzsbika is sok dicséretben részesült. A hírneves mangalica tenyészetben szembetűnő a kocák hosszú törzsalakulása és ezenkívül értékes belső tulajdonságaik, a jó szaporaság és a jó malacnevelő képesség. Az uradalom sokoldalú üzeme felöleli a baromfitenyésztést is. A meglátogatott baromfitelepen mintegy 800 darab tyúk és kb. 120 tojópulyka van. A keltetés egy 9600 darab tojást befogadó amerikai rendszerű keltetőgépen történik. A legelő jó kihasználása és a rovarok irtásának előmozdítása céljából hordozható baromfiólak is állanak rendelkezésre. Az értékes látnivalókat a 112 kat. hold kiterjedésű gyümölcsös és a kitűnően gondozott erdők egészítették ki. A szarvasi gazdasági tanintézet megtekintése. A kiránduló társaság június hó 15-én Szarvason megláto­gatta a Tessedik Sámuelről elnevezett m. kir. középfokú gaz­dasági tanintézetet, ahol az érkező vendégeket Czvetkovits Ferenc dr. miniszteri tanácsos nevében Csiky László m. kir. gazdasági tanár, továbbá Csabay Kálmán, a tanintézet igaz­gatója, Gábos Dénes dr. és Vadányi Miklós m. kir. gazdasági tanárok és Cserei Lajos m. kir. kertészeti felügyelő fogadták és kalauzolták szíves előzékenységgel a tanintézet és a tangazdaság megtekintésénél. A tanintézet a földművelésügyi miniszter fennhatósága alatt áll, célja, hogy a négy középiskolát végzett gazdaifjakat az általános műveltség nyújtása mellett saját gazdaságuk önálló kezelésére megtanítsa. A tanulmányi szemle során örömmel lehetett megállapítani, hogy a tanintézet hivatása magaslatán áll és a szakoktatás terén, de azon túlmenően a mezőgazdasági kultúrának az iskolán kívül való népszerűsítése tekintetében is igen értékes szolgálatokat teljesít. A tanintézet berendezése és felszerelése a legmesszebb­menő igényeket is kielégíti. A tanintézetet végzett képesített gazdák korlátozás nélkül felvétetnek a m­. kir. gazdasági aka­démiákra és a magyar kir. József Nádor Tudományegyetem mezőgazdasági osztályára. Sok érdekes látnivalóval szolgált az intézet 300 holdas tangazdasága, ahol különösen nagy elismeréssel találkoztak a sziklavitás terén meszezéssel és digózással elért kitűnő gya­korlati eredmények A tanintézet nagy gonddal és szeretettel karolja fel az állattenyésztést is. A 30 tehénből álló magyar pirostarka tehenészete tej­hozam tekintetében vezető helyen szerepel, sőt az 1932—33. évben az ország legjobban tejelő tehenészete volt. A tehenészet legjobb évi átlagos tejhozama 6627 kg 3­8% tejzsírral. A mangalicatenyészet is nagy telje­sítményével tünt ki. Az átlagos ellés 7­4 db malac, amit man­galicáknál igen jónak kell minősíteni. Az átlagos választási malac-súly 18 kg. Nagy érdeklődéssel szemlélték a kirándulók a közös elletőt, ahol 4—5 koca együtt malacozik és a szopta­tások közötti időben felfüggesztett ketrecben elhelyezett malacokat közösen nevelik fel. Ezzel az eljárással a malacok kiegyenlítettségét lényegesen sikerült megjavítani. Nagyon tetszettek a bemutatott Nonius kancák, amelyeknek erős csontozata és tömeges teste nemességgel és jó mozgással tár­sult. A mintaszerűen berendezett major is teljesen megfelel az oktató célkitűzéseknek. A tangazdaság megtekintése után a tanintézet vezetősége tízóraira látta vendégül a kiránduló társaságot. Tanulmányi szemle Szarvas községben. A kiránduló társaság szarvasi látogatása alkalmából a tanintézet és Szarvas nagyközség vezetősége a békéscsabai méntelep parancsnokságának szíves közreműködése mellett a fedeztetési állomáson lóbemutatót rendezett, amelyen a szarvasi gazdák közel 100 darab lovat vezettek elő. A bemuta­tott Nonius kancák kiváló minősége minden várakozást felül­múlt. Különösen elismerést érdemel a kancák jó csontalapja, a törzs nagy mélysége és dongássága, a jó felső vonal, az erő­teljes szervezete az általában jól tűzött és elég hosszú nyak és a nemes fajtajelleg. A lótenyésztést nagy szeretettel felkaroló és szép eredményeket felmutató szarvasi gazdákat a kirán­dulók meleg elismerésben részesítették. Hasonlóképpen nagy tetszést arattak az elővezetett csikók is, amelyek a gondos takarmányozás jeleit mutatják. Ezután bemutatásra került a szarvasi fedeztetési állomás 18 darab állami ménje is, amelyek­ről örömmel lehetett megállapítani, hogy kiváló minőségük nagyon megfelel a kancaanyag színvonalának. A szarvasi lóbemutatóra érkező vendégeket Szarvas köz­ség nevében vitéz Béky Nagy Imre főjegyző üdvözölte meleg szavakkal, Kovács János méneskari alhadnagy pedig szakszerű tájékoztatást nyújtott az elővezetett lovakról. Látogatás a csorvási uradalomban és a kismajori gazdaságban. A Csorvási Uradalom Rt. 1800 kat. hold kiterjedésű ura­dalmában Mándy Tibor és Mándy Pál földbirtokosok, Wagner Ferenc uradalmi főintéző és Gyerfi Sándor uradalmi segéd­tiszt fogadták és kalauzolták a kiránduló vendégeket. Az ura­dalom területéből 1586 kat. hold a szántóföld, amelyen a gabona, lucerna, cukorrépa, kukorica és különféle takarmányok mellett a magtermelést is nagy gonddal karolták fel. Az ura­dalom állattenyésztése igen magas színvonalon áll. A 60 darab tehénből álló telivér szimmentáli és szimmentáli tehenészet igen kedvező képet nyújtott. A teheneket a nagyon jó kiegyen­lítettség, az erős csont, mély törzs és a kitűnő kondíció jellemzi előnyösen. A tenyészet „Flórián" törzsbikája 1933-ban a bu­dapesti tenyészállatkiállításon a nagydíjat nyerte. A Svájcból múlt évben behozott másik törzsbika a kívánatos gazdasági típusnak igen jó képviselője. A növendékállatok felnevelése nagy gonddal történik. A borjukat mesterségesen nevelik fel. A bikaborjuk 4 hónapos korig, az üszőborjuk pedig 5 hetes korig teljes tejet, majd fokozatos átmenettel lefölözött tejet kapnak. Az értékes angol félvér kancaállományra Furioso mént használnak. A jól fejlett, erős csontú nemes megjelenésű csikók dicséretet érdemelnek. A mangalicatenyészet alapja a híres székudvari tenyészetből került ki. Az erőscsontú, jólábú mangalicakanok a budapesti tenyészállatkiállításokon is köz­ismertek és nagyon keresettek. Az uradalom saját villanyteleppel rendelkezik és ott van elhelyezve egy „Heid" gyártmányú darálógép, amely lucerna­liszt készítésére is szolgál. A lucernaliszt etetését a tehené­szetben és a sertéstenyésztésben is bevezették és takarmányo­zásánál kedvező tapasztalatokat szereztek. A kifejlődött ser­tések az abrak 50 %-át, a növendéksertések pedig az abrak 30 %-át kapják lucernalisztben. A sok értékes tapasztalatot nyújtó szemle után az urada­lom a kiránduló társaságot uzsonnával vendégelte meg. Csáky Árpádné grófné, szül. Wenckheim Mária grófnő csor­vás-kismajori gazdaságában az illusztris tulajdonos szemé­lyesen fogadta a vendégeket és Boltn­ár Miklós dr. intézővel együtt szíves előzékenységgel kalauzolták a gazdaság megte­kintésénél. A 20 darabból álló telivér szimmentáli tehenészet­ben szembetűnő a tehenek nagy nemessége és jó tejelő jel­lege. A mangalicatenyészet alapja a szom­szédos csorvási ura­dalomból származik. Az angol félvér lótenyészetből évenkint remonták is kerülnek eladásra. A gazdaság kiterjedten foglal­kozik különféle magvak termelésével is. Kirándulás az orosházi tanyákra. Az orosházi határba érkező kiránduló Vendégeket a gaz­dáknak egy népes csoportja, élén Bulla Sándor főjegyző és Reichhardt Béla m. kir. gazd. felügyelő fogadták a monori csárdánál, ahol elővezették a környékbeli tanyák szarvas­marhaanyagát. Az Alföld népies szarvasmarhatenyésztésében Orosháza már régebben vezető helyen szerepel, aminek min­den évben bizonyságát adja az országos mezőgazdasági ki­állításon. Szarvasmarhatenyésztésük fejlesztése érdekében az orosházi gazdák sok áldozatot hoztak svájci tehenek és ér­tékes svájci bikák vásárlásával. Ezenkívül nagy lelkesedéssel karolták fel a törzskönyvelést és nagy megértéssel fogadják a szarvasmarhatenyésztő egyesület irányítását. Ezen az úton haladva sikerült gyorsütemű fejlődést belevinni Orosháza és környéke szarvasmarhatenyésztésébe, ami a m­onori csár­dánál bemutatott tehenek és növendékállatok minőségében is kifejezésre jutott. A kiránduló társaság Somssich László gróf vezetésével azután meglátogatta S­orváth Imre, Gulyás Péter, Jankó József, Pusztai István, Jankó Mihály és Kovács Lajos tanyá­ját, ahol az OMGE látogatását mindenütt nagy lelkesedéssel és vendégszeretettel fogadták. A kirándulók el voltak ragad­tatva az orosházi tanyákon folyó gazdálkodás magas szín­vonalától és az ott látott fejlett állattenyésztéstől. A szarvas­marhatenyésztés mellett a lótenyésztés terén is szép ered­ményeket értek el, amit különösen Kovács Lajos gazdaságá­ban lehetett megállapítani, akinek nagytestű, nemes külemü és jó mozgású angol félvér kancái minden dicséretet meg­érdemelnek. A tanyai lakóházak magasabb kultúrigényt is kielégítenének, több helyen fürdőszobát is lehetett találni. Az orosházi határnak egy részén sajnálattal látták a kirán­dulók a jégverésnek nagy pusztításait. Minthogy 1500 kat. hold területen a jég teljesen elverte a vetést, úgyhogy a gabonát mindenütt ki kellett szántani. Orosháza lótenyésztése Orosházán került bemutatásra, lóbemutató keretében, amelyen kancákat és csikókat na­gyobb számban vezettek elő. A kancák általában az angol félvér kancacsoportba tartoznak, de a tenyészkerületek meg­állapításakor Orosháza a Nonius-körzetbe került, így a csikók már Nonius-ménektől származnak. A tanulmányi kirándulások kapcsán a kirándulók meg­tekintették Gyopáros-fürdőt is, ami nagyon megnyerte tet­szésüket. Az orosházi vándorgyűlésről az ország különböző részeiről oda utazott gazdák sok értékes tapasztalattal és azzal a meggyőződéssel tértek haza, hogy az OMGE-nak­ ez a látogatása hasznosan szolgálta a gazdaösszetartás ápolását. Bp. KÖZTELEK, 1935 JUNIUS 23. 51—52. SZÁM 45-IK ÉVFOLYAM. AZ OMGE KÖZLEMÉNYEI. Az üzemi és számtartási szakosztály és a dohánytermelő bizottság együttes gyűlése. (1935 junius 17.) Jelen voltak : Székács Elemér szakosztályi elnök elnöklete alatt Fattinger Sándor dr. miniszteri tanácsos, az Országos Dohányjövedék központi igazgatója, továbbá Bodor Antal dr., Csipka Pál dr., Engel Ernő, Fellner Kálmán dr., Fluck Jenő dr., Grábner Emil, Gruner Leopold, Heimwatter Tibor, Kokovay József, Kovács Gyula, László Lajos, Lichtschein Sámuel, Mérey Ernő, Mille Géza, Prack László dr., Schwendtner Ede, Szabó Miklós, Tóth Gyula, Véghelyi Ernő dr., Záhonyi Géza, szakosz­tályi, illetve bizottsági tagok, és vendégek. Az OMGE tiszti­kara részéről Fabricius Endre h. igazgató, Rege Károly dr. főtitkár szakosztályi előadó, Herodek Sándor dr., Toldy Miklós titkárok, Witthen Béla s.­titkár és Mike János főpénztáros, továbbá Puskás Károly gazdasági akadémiai tanár mint elő­adó. Távolmaradásukat kimentették: Beliczey Géza, a do­hánytermelési bizottság elnöke, továbbá Dessewffy Aurél gróf, Elek Ferenc, Elek István dr., gesztelyi Nagy László dr., Halács Ágoston dr., Hartstein Sándor, Kempfner Ernő, Pap-Szász Tamás dr., Pó­M Henrik és Tölgyes István dr. szakosztályi, illetve bizottsági tagok. Székács Elemér elnök üdvözli a megjelenteket, ismerteti a gyűlés tárgyát, amely úgy a dohánytermelők szempontjá­ból, mint általános közgazdasági szempontból rendkívül nagy érdeklődésre tarthat számot. Köszönetet mond Fattinger Sándor dr. miniszteri tanácsosnak, a Dohányjövedék köz­ponti igazgatójának megjelenéséért. Felkéri Puskás Károly gazdasági akadémiai tanárt előadásának megtartására. 1. Doh­ánykertészeink kereseti viszonyai. Puskás Károly mindenekelőtt megemlíti, hogy előadása anyagát a dohánytermesztés üzemi kérdéseivel és a dohány­kertészek kereseti viszonyaival foglalkozó közel­jövőben meg­jelenő tanulmányából merítette. Hangsúlyozza, hogy a do­hánykertészek sorsa, boldogulása azért érdemel különös figyel­met, mert a dohánytermesztés eredményességével a legszoro­sabb összefüggésben áll és mezőgazdasági termelésünk nagy­jelentőségű ágazatának felvirágozása a dohánykertészek ne­héz helyzetének jobbrafordulása nélkül alig remélhető. A do­hánytermő területek levélfajok szerinti megoszlásának rövid ismertetése után, a dohánykertészek kereseti viszonyait be­folyásoló tényezőket tárgyalja. Ezeket a termelt dohányfajok szerint külön-külön is ecsetelve megállapítja, hogy hazánk nagytermelő (4 kat. holdon felüli) dohányterületeinek 97-6 %-án dohánykertészek dolgoznak és csupán a terület 2­4 %-án folyik a dohánytermesztés házi műveléssel. A dohánykertész csalá­dok száma 8094, összesen 42.359 családtaggal. A kertészcsa­ládok országos átlagban 5­23 tagot számlálnak és a dohány­ban rendszeresen dolgozó kertészcsaládtagok átlagszáma 314. A kertészcsaládonkint, illetve dolgozó családtagonkint átla­gosan megművelt dohányterület 1932-ben 4­74, illetve 151 kat. holdat, 1933-ban a termőterületek redukciója után 3­55, illetve 113 kat. holdat tett ki. A kertészek részesedése a be­váltási árból általában a 40—50% között mozog és országos átlagban 44 89%. A kertész dohányból eredő bevétele, amely a dohány holdankénti pénzhozamának, a részesedés mértéké­nek és a megművelt dohányterület nagyságának függvénye, 1931-ben átlag 1040­24 pengő, 1932-ben 845­23 pengő, 1933-ban pedig 43115 pengő volt. A dohányból eredő bevétel 1934-ben már megközelítően sem mutat ilyen erős mértékű további csökkenést, mert a dohányért holdanként átlagosan fizetett 210-85 % az utólagos segélyképpen kiutalt, átlag 25 %-os ki­egészítéssel alig marad alatta az előző, 1933. évi holdankénti országos átlag nyers pénzhozamnak. (270-55­0.) A dohányból származó bevételhez egyrészt hozzá kell adni a kertész ter­mészetbeni járandóságát és egyéb kereseti forrásából szár­mazó hasznát, másrészt le kell abból vonni a dohánytermesz­téssel kapcsolatos más szerződéses kiadásait, hogy megkap­hassák a kertész egész évi összes keresetét. A legapróbb rész­letekre is kiterjedő számítások szerint a kertészcsaládnak a dohányon kívüli bevételei országos átlagban 415­02 pengőt, a szerződéses kiadásai pedig 17142 pengőt tettek ki. Ezen az alapon a kertész összkeresete az 1931. évi 1283 84 és az 1932. évi 1088­ 83 pengővel szemben 1933-ban 674 75 pengőre esett vissza. Így a dohánykertészek napi életszükségleteinek csalá­donként 1931-ben 3­52 pengő, 1932-ben 2 98 pengő és 1933-ban 1­85 pengő átlagösszegekben kellett fedezetet találnia. Az OMGE üzemstatisztikai bizottságának „Mezőgazdaságunk

Next