Közút, 1994 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1994-04-01 / 4. szám
amellett a funkciójukat is maradéktalanul ellátják. előző gondolatokhoz kapcsolódva talán nem tűnik feleslegesnek a budapesti Dunahidak történetéből néhány eseményt, adatot felidézni. Mint ez közismert, a Lánchíd volt az első állandó híd a Dunán. Hajóhidak, ideiglenes hidak már léteztek a folyón a korábbi századokban is, sőt hídalapozásra szolgáló facölöpöket is találtak Óbuda magasságában medertisztítás alkalmával. Budapest városképéhez szervesen hozzátartozik a Lánchíd látványa, amely nélkül el sem tudnánk képzelni a Dunapartot, a Parlamentet vagy a Várnegyedet. Pedig a híd építésének előkészítése során nem volt ez természetes, és nagy viták előzték meg a végleges döntést. A két angol szakértő, Bennie Georg és Albano, akiket felkértek, a tervváltozatok kidolgozásával négy javaslatot készítettek. A négyféle híd a következő volt: háromnyílású függőhíd, kétnyílású függőhíd, ötnyílású öntöttvas ívhíd, 7 nyílású kőhíd. Javaslat készült még 60 öles nyílásokkal rendelkező ún. ívfüggőhídra, amely már megépült Herkulesfürdőn és Karánsebesen kisebb méretekkel. Ha az 1838. évi rendkívüli árvíz elmarad vagy más időpontban következik be, amely miatt elvetették a többnyílású megoldást, és más híd épül, mint a jelenlegi látványt nyújtó, talán egészen másképp alakul a városkép. A híd formálja és alakítja a környezetét, különösen egy nagy folyamhíd. A látványa és megjelenése, hangulata megszabja, hogy mi építhető meg a vonzáskörzetében. Esztétikai léptéket ad, amelyhez viszonyul minden más építmény, ami később épül. Ugyanez a gondolatmenet érvényes természetesen a többi hídra is. A Margit-híd, Erzsébet-híd vagy a Szabadság-híd a korukra jellemző ízléssel és díszítésekkel, de harmóniában egymással és környezetükkel, egybenőttek a várossal, az itt lakók számára már elképzelhetetlen volna a hiánya akár egynek is. Nagyon valószínű, hogy ha a neobarokk Margit-híd vagy a századforduló stílusát tükröző régi Erzsébet-híd helyett a korabeli pályázatokon más hídtípust választottak volna ki, azt is megszokná a szem. Az is előbb-utóbb beleolvadna a környezetébe és másképpen alakítaná a városképet és magát a várost. A budapesti hídjainkkal szerencsénk volt olyan értelemben, hogy mai megítélésünk szerint jól sikerült alkotások, a város legértékesebb építményei közé tartoznak és környezetüket is értékessé emelték. Nem tolakodó módon jelennek meg, biztonság érzetét keltik, a könnyedség érződik rajtuk. Szinte kivétel nélkül műszaki újdonságokat tartalmaztak korukban. A Lánchíd alapozása és 202,6 m-es középső nyílásmérete; a Margít-híd 30 fokos tengelytörése a szigetnél, eredetileg lapokra felfekvő ívszerkezete, nyílásonként változó mérete; az Erzsébethíd 290 m-es nyílásméretével hosszú ideig a világ legnagyobb lánchídja volt. A Vámház téri Ferenc József, illetve Szabadság-híd könnyed, karcsú rácsozásával, a Gerbercsuklós középső kialakításával, hídfőknél való rejtett lehorganyzásával e szerkezettípus kiemelkedően szép példája. Meg kell említeni még az Árpád-hidat, amely a hegesztett gerinclemezes kivitelével és nyílásméreteivel az átlagosnál jelentősebb gerendahíd. Külön érdeme, hogy nagy mérete ellenére egyszerű eleganciájával szinte észrevétlenül simul a környezetébe. A többi Duna-híd is tartalmaz műszaki érdekességeket, újdonságokat, a vasúti hidak is, azonban itt nincs lehetőség ezek említésére. Яz a folyamat, amely jellemzi a budapesti hidak építését, történetét, kötelezettséget ró azokra a döntési helyzetben lévő szakemberekre, akik részt vállalnak a további hidak építésének előkészítésében, megvalósításában. Jelenleg is épül Dunahíd és a közeljövőben is, nemcsak Budapest területén. Nem gyakori eset az utóbbi években ilyen nagyszabású, a város képét, forgalmát, tehát a lakosok életét a legközvetlenebbül érintő nagyberuházás véghezvitele. A tervek kiválasztásánál nyilván azzal a felelősséggel fogják a végleges döntést hozni, hogy igen hosszú időre megszabják azt az irányt, amely felé az érintett városrész fejlődhet. Ezen túlmenően jelentős műszaki újdonságokat is elvárhatunk. Amint erre már történt utalás, a világban valósággal divattá vált a ferdekábeles, egy vagy többpilonos hídtípus, ebben a nyílástartományban. Sajnos több esetben ott is alkalmazták, ahol nem volt nyilvánvaló az előnye az adott helyen, de mindenképpen újdonságot akartak. ezünkben a műszaki fejlődési láncba a ferdekábeles híd illeszkedik legjobban, amelynek bonyolult építése sem okozhat kiviteli nehézséget. Látható, hogy a hidak sokkal többet jelentenek, mint két partot összekötő mérnöki műtárgyat, közlekedési létesítményt. Környezetünkbe beépülve formálják, alakítják életünket, mindennapi életünk részévé válnak. A hidak nem egyszerűen csak hidak. KÖZÚT 25