Közút, 1996 (5. évfolyam, 1-7. szám)
1996 / 7. szám
BÚCSÚZUNK A MILLECENTENÁRIUMTÓL 1100 éves útügyi naptár 896 a honfoglalás korából krónikáink révátkelőket örökítettek meg 1055 a tihanyi alapítólevél 58 magyar szava közül öt a Fehérvárra menő hadi útra utal. 1148-89 Győr-Fehérvár-Tolna útvonalon haladnak a keresztes hadak 1241 a tatárjárás során szomorú nevezetességű a Muhi melletti Sajó-híd. Ebben az időben már szó van hídőrökről pl. a Rábán. Számos település hídról nyeri nevét ebben az időben Apahida, Berhida, Kőhida stb. 1300-tól a hidak építésére vonatkozó szokásjogot királyaink szabályozzák, a hídvám a 13. század elején az uralkodót illette 1559 XXX te az utak kijavítását rendelte el 1597 és újabb törvények írták elő egyes utak szé 1599-ben lesítését, javítását 1602 XV te “az utak és hidak kellő módon való javítását” rendelte el 1723 III. Károly utak hidak építésével és fenntartásával foglalkozó műszaki bizottmányt szervezett 1772 Mária Terézia előírta, hogy a vármegyékben útfelügyelő mérnököket kell alkalmazni 1782 az Institutum Geometricum mérnököket kezd képezni 1783 II. József pénzügyi alapot teremtett az utak kiépítésére a só árának felemelésével 1788 Országos Vízügyi Főigazgatóság kezdte meg működését, mely később Országos Építésügyi Főigazgatósággá alakult 1825 a reform országgyűlés 13 fontos út kiépítését javasolta 1832 rendelet írta elő a közutak összeírását (több megye levéltáraiban megtalálható, de előtte is készült már összeírás) 1848 megalakult a Közmunka és Kereskedelmi Minisztérium, vezetője Széchenyi István, aki kidolgozza az első közlekedési koncepciót. Az egész országra kiterjedő nyilvántartás készül (Az UKIG-nak is megvan) 1850 rendelet szabályozza, hogy a közutak átkelési szakaszának fenntartása a községek kötelessége 1867 az Útügyi Igazgatás a Közmunka és Közlekedési Minisztérium hatáskörébe kerül 1868 öt középítészeti felügyelőt neveznek ki és 46 helyen királyi építészeti hivatalokat szerveznek 1877 a XXIV tc. a vármegyei mérnök teendőit az Államépítészeti Hivataloknak adta át (1887- ben adják ki a szolgálati szabályzatot) 1890 elfogadták az I. tc-t, mely az első úttörvény 1895 megjelent Budapesten az első személygépkocsi és elkészült az első forgalomszámlálás 1897 utasítás jelent meg a közutak fásításáról 1920 megalakult az Állami Útgépjavító Telep 1924 10 hónapos útmesteri oktatás indul 1928 VI. tc. a gépjárművek adóztatásából Országos Útfejlesztési Alapot képeztek 1934 4800 km-nyi “főközlekedési” úthálózatot jelöltek ki 1944 A fasiszta megszállás alatt elpusztított hídjainkról - köztük a Duna-hidakról - és heroikus újjáépítésükről kiemelten fogunk ismételten megemlékezni (A. szerk.) 1945 után átmenetileg 35 ÁÉH kezelte a közutakat 1948 Állami kezelésben a törvényhatósági közutak 1950 a közúti fenntartási munkák vállalati úton történő elvégzését rendelik el Az ÁEH-k megszüntetésével 18 Útfenntartó Vállalat alakul. A megyei tanácsok feladata lett az utak, hidak fenntartása, fejlesztése 1954 ismét a KPM irányítja az útügyeket, 12 Közúti Kirendeltség alakult 1958 megalakult 12 Közúti Igazgatóság 1962 megjelent az Úttörvény 1968 az Országgyűlés elfogadta az új magyar Közlekedéspolitikai Koncepciót 1970 már minden megyében Közúti Igazgatóság működött 1973 Autópálya Főmérnökség és az ÚTINFORM megkezdi működését 1983 megváltozott jogkörrel 9 Közúti Igazgatóságot szerveztek, a hatósági feladatokat a Közlekedési Felügyelet vette át 1989 létrehozták az országos Útalapot,Országos Közúti Főigazgatóságot és önálló Autópálya Igazgatóságot szerveztek 1991 ismét 19 Közúti Igazgatóság működik, kezdetét vette a privatizáció 1996 a Közúti Igazgatóságok Közhasznú társaságokká alakulnak 38 dr. T. E. KÖZÚT