Közút, 1999 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1999-05-01 / 4. szám
Közút, 1999. május Üzemmérnökség Bemutatkozik a Bajai Üzemmérnökség Bács-Kiskun megyében öt üzemmérnökség található: Kecskeméten, Solton, Kiskörösön, Kiskunhalason és Baján. Az utóbbi abban bizonyára egyedülálló az országban, hogy munkaterülete két megyét érint, tekintve, hogy a Mohácsi-sziget odatartozásával Baranya megye is képviselve van. A bácsbokodi 5501-es jelű út mentén található a Bajai Üzemmérnökség. A pontos cím is eszerint való: Bokodi út 62. Valójában nem régen van ez így, hat éve lett ez a környék belterület, addig a posta Baja-tanya IV. ker. 20/A alá kézbesítette az üzemmérnökségnek szánt leveleket. Annak előtte pedig a városban volt egy rissz-rossz épületben az útmesterség, a Budai Nagy Antal utcában, nem messzire a Duna-hídtól. A mostani valamikor a 60- as, 70-es évek fordulóján épült, és 1971- ben költözött bele az útmesterség. Az üzemmérnökség vezetője, Sibalin Mátyás még ugyanabban az évben, néhány hónappal később került Bajára útépítő technikusnak. A nagy átszervezés 1973-ban volt, többnyire akkor jöttek létre országszerte az üzemmérnökségek. Baján attól kezdve egészen 1980-ig Dobosi Tivadar volt az üzemmérnökség vezetője, a helyettese pedig Sibalin Mátyás. Bács-Kiskun megyében — s ezt a kiterjedt távolságok is indokolták — a kezdetektől nagyfokú volt az üzemmérnökségek önállósága. Ez az önállóság sok mindenre kiterjedt, még a létszám- és bérgazdálkodásra is. Ha egy üzemmérnökség mondjuk 60 emberrel megoldott egy feladatot, amire az igazgatósági előírások magasabb létszámot szabtak meg, a különbséggel szabadon gazdálkodhatott. Közvetlenül a vezető vette fel az embereket, s a menetlevelet is az üzemmérnökségen dolgozták fel. Volt is csodálkozás, amikor az igazgatóságok összevonásával új központhoz kerültek. Az új gazda igencsak rácsodálkozott, hogy lám, így is csinálhatók a dolgok. A régiek még emlékeznek rá, akkoriban volt a bajaiaknak aszfaltkeverőjük is, C-25-ös, 15—16 ezer tonna teljesítménye volt évente, komoly bevételre tett szert belőle a kecskeméti, később a szegedi igazgatóság. Mikor 1990-ben megint önálló lett Kecskemét, profiltisztítás címén megszabadultak a C-25-östől. Mondják a bajai kárvallottak, hogy addig külső megrendelőknek, illetve saját úthálózatra dolgozott a keverőtelep, amely a tulajdonuk révén, önköltségi áron állította elő az aszfaltot. A gazdaságosságot persze a mindenkori mennyiség meghatározza, de — mondják — ezzel nem volt baj, a C-25-ösnek volt munkája bőven. Csaknem 120 kilométernyire van a Bajai Üzemmérnökség a központtól, a legtávolabb tehát mind közül. Ez is erősíti az önállóságot. S tekintve, hogy a helyi lap szerkesztősége is hasonló távolságra van a megyeszékhelytől, gyakorta igazgatónak titulálják az üzemmérnökség vezetőjét. Az üzemmérnökség 400 kilométeres úthálózatot felügyel, gondoz. A legrangosabb utak errefelé másodrendű főutak, belőlük H6 kilométer van, a többi összekötő- és bekötőút. Összesen 21 híd van itt, köztük a bajai Duna-híd, amely egy felsőpályás ártéri, illetve egy alsópályás Duna-hídból áll. A második legnagyobb műtárgyuk a Ferenc-csatorna fölötti nagybaracskai, 38 méter fesztávolságú híd. Két határátkelő is tartozik ide, az 51. számú út mentén, Hercegszántónál, illetve az 5312. jelű bácsalmási, amely csak nappal tart nyitva. Ezt az 1990-es pápa- A géppark egyik korszerű darabja Sibalin Mátyás, a Bajai Üzemmérnökség vezetője