Krassó-Szörényi Lapok, 1928. január-március (50. évfolyam, 1-26. szám)

1928-01-01 / 1. szám

2 Jogot az élethez! Irta: I. V. Magda. Ha visszagondolunk a tizennyolcadik századra és megfigyeljük a mai modern huszadik századot, feltűnik a gondolkodó elme előtt a nagy hasonlatosság. Ha figyelemmel szemléljük az akkori és a mostani emberek helyzetét, szinte önkéntelenül eredményes és tanulságos összehasonlítások kínálkoznak annak megállapítására, hogy a világ lefolyásában minden ismétlődik. A francia történelemben, amikor a Bourbon dinasztia hatalmi fénykorát élte, a nép éhezett és szenvedett és az elveszett boldog időket siratta. Az ország nemesei büszke és fényes palotájukban pazar és könnyelmű életet éltek. A szegény, éhes és agyongyötört nép sorsával senki sem törődött. Amikor a francia előkelőség között az erkölcsök elzüllése, a mulatság vágya, a bőségben való tobzódás, a mérték nélküli pazarlás határt nem ismert, amikor a nép jogáért, szabadságáért és a létért való kiáltással felzúdult a fényesen kivilágított paloták ellen, a nemesek hűbéresei ágyúgolyókkal kergették szét az éhező tömeget. A nép éhezett és a külvárosokban már forradalomról beszélt. Senki sem törődött a szegények negyedével, lerongyolódva, nehéz testi munkától agyongyötörve az elkeseredés és elégedetlenség panaszát lehetett hallani mindenfelé, de e panaszok sehol sem találtak meghallgatásra és orvoslásra. Ha a nép feljajdult fájdalmában, azt hadsereggel verték széjjel. Meg kell látnunk az akkori és a mostani helyzet közötti hasonlatosságot. A jelen hit tükre a múltnak, a nehéz és elviselhetetlen életnek. Hiszen a boldog idők Eldorádójából mindannyiunkat a szegénység cellájába sodort az esztendőkig húzódó világháború viharja. Az egész emberélet a szenvedés kamrájává alakult át. Régóta járunk kopott és rongyosodó ruhákban, élünk a szegénység méregdrága kenyerén, nem tudunk az élet szépségeiről, annak gyönyörűségeiről, fölöslegeiről s az egykor élvezett jókról. Csak beszélhetünk arról, ami volt — de már nincs. Mi is kiáltunk a nagyokhoz, adjatok nekünk jogot, szabadságot, megélhetést. Jogot és szabadságot, mint ama francia elnyomott nép kiáltott elnyomóihoz, zsarnok nemeseihez. Semmink sincs, csak puszta szegénység, kínnal és szenvedéssel telítve. Ez tagadhatatlan, a megmásíthatatlan nincs szó környez bennünket, követ egy évtized óta. Csakhogy a mi égbekiáltó szavunkra nem nyílik ki előttünk s ki a jólétbe, az örömbe, a gazdagságba vezető reménység útja, mint akkoriban a nagy francia nemzetnek felszabadító nagy Napóleonja által. Mi a szegénység végtelen útján haladunk és jogosan hivatkozhatunk egynéhány tapasztalatunkra a lemondás, a nélkülözés terén. Szinte különös visszapillantani abba a boldog időbe, amikor még a boldogság, a megelégedettség teljes és szabad útján haladtunk. Boldogok és megelégedettek vagyunk-e ? Részvétlenek voltunk-e a nyomorgók és a szenvedéstől sújtottak iránt ? Nem kínáltunk-e kenyeret, szalonnát jeszű kalácsot a halál küzdőterére menő katonáknak ? Nem ajándékoztunk-e párnát, takarót a betegeknek, sebesülteknek ? Nem küldtünk-e meleg ruhát cigarettát, erősítőt a haza oltalmára kiküldött nép gyermekének ? Mi megtettük kötelességünket és bátran követelhetünk egy jobb jövőt és több jogot az élethez. Gazdagok és boldogok voltunk egykor anyagi és lelki jóságokban, de nem tudtunk gazdagságunkról! Gazdagságunkat testvériesek, élveztük és boldogan éltünk társainkkal, testvéreinkkel. Szegények vagyunk ma s ebben a szegénységben van elvetve jövendő gazdagságunk, jólétünk, amely soha sem akar visszatérni. Mi a teljes valóságban megismertük a szegénységnek minden keserűségét, nélkülözését, minden harcot megvívtunk, minden vihart átküzdöttünk. Lehetetlen, hogy hasznunkra ne fordítsuk ezt a megismerést. Csak kitartás a tűrésben, az emberi kötelességeink teljesítésében, kitartás a józan munkás életben, a végletekig vitt takarékosságban s az emberi kötelezettség mellett elsősorban az Isten, ember és a haza iránti szeretet vezessen bennünket. Ezek az érzések vezéreljenek és akkor barátságtalan és nyomasztó életünket egy jobb, kellemesebb és szebb élet fogja felváltani. A majdan megérkező jónak és egyetértésnek vágásában erősödjünk meg. Seneca, a lángeszű sztoikus mondta : „Ahhoz, hogy boldogok legyünk és elégedettek, nem kell bőséges szerencse, mert mindazt, ami az élethez szükséges, akkor is feltaláljuk, ha haragszik reánk az élet.“ Egy magyar közmondás egyszerűbben mondja el ezt a bölcsességet: „Majd csak lesz valahogy, mert sehogysem még soha sem volt.“ És ha majd a valahogynál meg lesz a jobb, abban lesz a mi erős kitartásunknak jutalma az élethez. Amitié-rendszer Husvéth és HoffernéL REPARATOR Ismét kapható a Kriegner-féle hülés, csuz, köszvény elleni szer, minden gyógyszertárban. Ára 65 lej. 342 Ahol nem kapható, oda 3 üveget 210 lej utánvéttel küld a főraktár FARMACIA FLOHR, CLUJ. Krassó(Szerémi lapok A karánsebesi Szociális Missziótársulat. Karánsebes városának élénk kulturéletében előkelő helyet foglal el a karánsebesi Szociális Missziótársulat, mely Schwab Károlyné, a bánáti német lapokban megjelent költeményeiről előnyösen ismert írónő vezetése alatt mind erősebb lendületet nyer. E társulat amellett, hogy úgy tagjait, mint a karánsebesi értelmiséget nívós előadásokkal szórakoztatja, a jótékonyság erényét is gyakorolja. Rövid fennállása alatt sok-sok ezrekre menő adományokat osztott szét a szűkölködők között. A földhözragadt nyomor enyhítése vallás- és nemzetiségre való tekintet nélkül s az ehhez szükséges tiz és százezrek előteremtése fáradhatatlan propaganda utján, az elismerés belső erejével odavezetett, hogy Karánsebesen e lelki közeledés valósult meg jelentős mértékben s a nemzetiségi és vallási ellentéteknek az a forró hőfoka, mely más városokban észlelhető, hiányzik. E nagyjelentőségű akcióban Schwab Károlyné tevékeny segitőtársa Zápori Viktorné, ki mint a Missziótársulat kebelébe tartozó kath. leányklub vezetője, előadások, felolvasások, hangversenyek rendezésével igyekszik a nemes ügy iránt hangulatot kelteni. Hogy mily élénk a Missziótársulat működése, kiderül abból, hogy december folyamán háromizben látta falai közt a karánsebesi közönséget. December 11 én a leányklub tartott karácsonyi vásárral egybekötött gazdag programú előadást. A műsorból megemlítendő a Bánság legifjabb zeneszerzőjének, a 14 éves Horváth Mihály V. oszt. líceumi tanulónak első nyilvános fellépte, ki Godard „Aumatin“ és Mendelssohn „Rondo“ című zongora darabjainak magas technikájú eljátszásával egyenesen bámulatra ragadta a közönséget. A Missziótársulat néhány éves működése alatt saját hangversenytermet épített, azt bebútorozta, zongorával látta el. A gyakorlati jótékonyság e terén felmutatott munkássága pedig ritkítja párját a délvidéken. figyelő! Egy kis szemrehányást tett nekünk a „Temesvári Hírlap“ dec. 29-ik számában egy Lugosról keltezett cikk. Azt írja a kitűnő riporter, hogy társadalmunk megfeledkezett városunk egyik legkiválóbb polgárának, Wasching Konrád Pálnak születése 100-ik évfordulójáról. Be kell ismernünk, tényleg megfeledkeztünk egy szimpatikus és a népoktatás és zene terén kétségtelenül érdemes volt polgártársunk születésnapjáról, de megjegyeztük legalább, hogy ezt nem Waschingnak, mint ahogy a cikküt a következetesen tízszer így írta, hanem Waschingnak hívták. Azt nem tudtuk, hogy Wusching-ot Eötvös Károly báró miniszterelnök Németországba küldötte. Viszont tudjuk, hogy Eötvös Károly báró nevű miniszterelnöke Magyarországnak sohasem volt. Az a bizonyos Eötvös báró, aki Wusching-ot kiküldhette József volt, a nagy kultuszminiszter, az Eötvös Károly nevét pedig az a magyar politikus és író viselte, aki „Nagyokról és Kicsinyekről“ című művében pontosabban írta ki még a kicsinyek nevét is, mint a mi kedves riporterünk az általa nagyoknak tartottakét. Táviratok. — Saját tudósítónktól. — Budapest. A nagy hófúvások miatt néhány vasútállomás megközelíthetetlen. A vonatok izgalmas küzdelmet folytatnak a hótorlaszokkal. A hókotrók munkája hiábavaló, mert a lezúduló hótömegek újra eltorlaszolnak mindent. A havazás európai jellegű. London és Párizs között a telefonvonalat tette tönkre a hóvihar, úgyszintén London-Zürich és London-Basel között. Japánban az óriási hóviharok mérhetetlen károkat okoztak. Pozsonyban ekrazittal robbantják a Dunán a jeget, de kevés eredménnyel, mert a nagy tömegekben lezúduló jég az uszályokat erősen veszélyezteti. Amsterdam: Megbízható hír szerint Vilmos excsászár színházat szervez Doornban, ahol klasszikus előadásokat fognak tartani. Elsősorban Reinhardtot hívják meg vendégszereplésre. Rewyork: Egy hatalmas gazolin robbanás Hobokenben a Hudson partján két városrészt lángba borított és elpusztította a kétszáz méteres rakodóhidat, egy nagy személygőzöst és nyolc csatornahajót. Az oltásra Newyork valamennyi tűzoltófecskendője kivonult. Budapestre utazó olvasóinknak páratlan kedvezményt nyújt a Keleti-pályaudvarral szemben levő elsőrangú Park szálloda, amennyiben a szobák árából 20°/0, az éttermi árakból pedig 10°/o engedményt ad a legutóbbi előfizetési nyugta felmutatása ellenében. Egyben felhívjuk a Park szállodának lapunk más helyén olvasható hirdetésre szíves figyelmét. Rádiókészülékek Dreichlingernél. Schubert centennárium a színházban Szinfónikus zenekar és a helybeli dalárdák közreműködésével Pénteken Szombaton Három a kislány Médi 1927 HÍREK. ## Ötven A fascizmus ötéves fennállása alkalmából rendezett Olaszországban nagy ünnepségeket. Csehszlovákia és Jugoszlávia tízéves létüket jubilálják. A Temesvári Hírlap huszonötéves életét deklarálta jubileummá. Nem szerénytelenség tehát tőlünk, amikor 50-ik évfolyamunkra hívjuk fel mai első számával olvasóink figyelmét, ötven év az emberi életben, sőt újabban az államok életében is, nagy határidő, mennyivel inkább az egy olyan állandóan exponált vidéken működő vidéki lap életében, mint aminő a mi lapunk is. Jubileumi ötvenedik évünk alkalmából érdemes erre pár sort szentelni. A Krassó-Szörényi Lapok, mely 1878. karácsonya előtt Wenczely János nyomdatulajdonos kiadásában és Türr Lajos tanár szerkesztésében indult meg, negyven éven át mint kormány támogató lap szolgálta ebben a vegyes lakosságú vármegyében a magyar nyelv ügyét. Hiszen abban az időben, különösen vegyes ajkú lakosság között, a magyar ügy támogatása egyértelmű volt a kormánytámogatással. A lap szelleme ma sem változott, ma is a kisebbségi sorsra jutott magyarság ügyének szerény keretei között működő bátor előharcosa, bár ma ellenzéki lap lett belőle. De reméljük, hogy eme 10 éves ellenzéki álláspontra is felvirrad még a várvavárt hajnal. Reméljük, hogy jönni fog, talán nemsokára olyan idő, amikor a román kormány engedve eddigi merev álláspontjából honorálni fogja a magyar kisebbség összes alkotmányos jogon alapuló kívánságait s akkor mint kormánytámogató lap folytathatjuk munkásságunkat az ország konszolidálásának kiépítésére s fajtestvéreink kulturális fejlődésének ápolására. Szófizetőinknek, olvasóinknak és összes jóakaróinknak boldog új évet kívánunk. A KRESSÓ-SZÖRÉnyi KBPOK szerb, és kiadóhivatala. Dr. Brediceanu Saius elfogadta a braziliai követség megbízatását. Amint jól beavatott helyről értesülünk, dr. Brediceanu Caius mégis elfogadta — Maniu Gyula rábeszélésére — a brazíliai követségi megbízatást és március elején el is utazik mint Románia meghatalmazott minisztere Rio de Janeiroba. A választói törvény értelmében képviselői helyet Popescu Grigore tart, tüzérkapitány, a szörénymegyei nemzeti parasztpárt alelnöke, fogja elfoglalni. A darázsfészek c. újdonságot szerdán mindenki nézze meg, mert a legszebb lugosi lányok lépnek fel ebben a szenzációs darabban Szilágyi Erzsébettel az élén !