Krassó-Szörényi Lapok, 1928. április-június (50. évfolyam, 27-52. szám)

1928-04-01 / 27. szám

2 A kultusztörvény tervezete máris a legszen­vedélyesebb tiltakozások ke­reszttüzében van. Ez a ké­szülő törvény ugyanis nem egyéb, mint egy újabb dühös merénylet ez ország­­minden értéke ellen, ami nem kimondottan román, merénylet a lelki élet ellen, amelybe pedig legtapintatla­nabb dolog erőszakos módon belenyúlni. A mi kormányunk termé­szetesen mit sem törődve ezzel, mint ahogy 10 esz­tendőn keresztül minden békeszerződés mellőzésével a legféktelenebb harcot folytatja nyelvünk és iskoláink ellen, ahogy a magasan kulturált kisebbségeit legdurvább mó­don igyekszik máról holnapra átgyúrni a maga képére, úgy most még attól sem riad vissza, hogy egy gyor­san talpalandó törvénnyel béklyóba kösse hit és lelki életünket is. Háromszáz esztendő óta, a vallásháborúk vérzivataros ideje óta vallás- és gondo­latszabadság volt Európában. Az új kultusztörvény terve­zet most a vallásszabadság­nak a modern, közszabad­sági államokban elfogadott fogalmával tesz ellentétes intézkedéseket. Hiányzik be­lőle a vallásszabadság leg­első kritériuma, hogy senki se köteles más vallás szer­tartásaiban résztvenni. Ellentétben áll az egyen­lőséggel is. Ez a hiba az alkotmányban is benne ma­radt, mert az alkotmány is államegyházat, ortodox gö­rög keleti, görög katholikus román és kisebbségi, illetve más felekezeteket ismer. A rangsor már megvolt s ez a rangsor most még kiütkö­­zőbb a kultusztörvény javas­latban. Emiatt az egyházfők törvényhozói jellegét is az egyenlőség elvének megsér­tésével állapítja meg, amikor kimondja, hogy a gör. kath. román egyház püspökei és a bukaresti róm. kath. érsek a szenátus tagjai. Köztudo­mású pedig, hogy előbbiből legalább 6 van, az utóbbiból pedig 1. Az egy tehát egyenlő a hattal. Kritikussá teszi aztán a javaslat az egyházak jogi személyiségét, illetve az egyházak szervei­nek ad csak jogi személyi­séget. Hogy ez mit jelent, nem is kell bővebben ma­gyaráznunk. De beleszól a szigorúan vett hitéletbe is, amikor az egyházfők körle­veleit az állam cenzúrájának veti alá. Kiköti, hogy az egyházi körmenet nem za­varhatja a közrendet. Istenem, mikor zavarta és hogy zavarhatja? Viszont fordítva egész biztosan zavarok fog­nak beállani, ami szintén a vallási érzés megsértése. Kiköti még a javaslat, hogy bizonyos összegen fe­lül az adomány elfogadása csak az állam beleegyezése mellett lehetséges. Külföldi pedig sehogyse. Hát lehet állam, amely a hívőket vagy a hívőt eltiltsa attól, hogy egyházának annyi anyagit adjon, amennyit akar? Kinek van joga a jó szándékot korlátozni ? Elhomályosítja az egyházak iskolafenntartási jogát is. Megkönnyíti az áttéréseket egyik felekezetből a másikba. Hiszen csak el kell menni az anyakönyvve­zetőhöz és két tanú jelenlé­tében ki kell nyilatkoztatni ezt a szándékot és kész az áttérés. De ez semmi. Mert az áttérő magával viszi az egyházban személyét meg­illető vagyonát is. Mert ha az egyház nem jogi személy, vagyona csak az egyház tagjaié személyenként. Olyan lavinát indít meg már maga ez az egy intézkedés, hogy a kisebb egyházakat egy pár lelkiismeretlen ember egy éven belül tönkreteheti. Hogy ez a vagyonfelosztás hogy történik, arról nem szól a javaslat, tehát ebből még több félreértés támadhat. Azután az apa egyedül és korlátlanul állapítja meg gyermeke vallását. Hol van itt a modern és felvilágosult, a férfiakkal egyenjogosított nőknek a joga? De azért az állam segélyben részesíti az egyházakat bizonyos fel­tételek mellett. Úgy látszik azért, hogy kiköthesse ma­gának azt a jogát, hogy beletekinthessen az egyház vagyoni ügyeibe, nehogy az állam rendje ellen vétsen valamit az. A kultusztörvény megcso­dálni való tervei az összes úgynevezett kisebbségi egy­házak felháborodását váltot­ták ki. A minden vonalon megindult tiltakozásnak már véres áldozata is volt, mint­egy véres mementójaként annak, hogy az ember hité­hez és lelkéhez a történelem során vére árán is ragasz­kodott. Nem tudjuk hinni, hogy egy magát „liberálisának nevező kormány meg ne gondolja a dolgot és vissza ne vonná akár az utolsó órában is ezt a törvényja­vaslatot, melynél erőszako­sabb intézkedést még a középkor sokat emlegetett vallásüldöző lomtárában is nehezen találna. Megváltoztatták a tollbértörvényt. A lapunk múlt számában közölt lakbértörvény-tervezet­­ről előre jeleztük, hogy még mielőtt a parlament elé ke­rül, változtatni fognak rajta. Mint értesülünk, a kamara jogi bizottsága megváltoz­tatta a lakbér maximális kvótáját. Eszerint meghosz­­szabbítást azok a lakások kapnak, amelyekért Erdély­ben és a Bánságban 1914. április 23-án kevesebb bért fizettek évi 800 koronánál. A fővárosra nézve felemel­ték a kvótát a békebeli 1500 lejes árra. A kamara jogi bizottsága azonban fenntartotta az igaz­ságügyminiszter kívánságára a 32-szeres bérre vonatkozó rendelkezést. Krassó»Szörényi kapott BELFÖLD. A miniszterelnökségre pá­lyázók száma megszaporo­dott Iorgával, aki állítólag egy francia lapnak kijelen­tette, hogy a kormányelnök­séget vállalja egyedül, saját pártjára támaszkodva, így már van négy miniszterelnö­künk is: a tényleges Bra­­tianu, a nagy tömegek je­löltje, Maniu, az ilyen ese­tekben mindig kéznél levő Averescu és legújabban Iorga. Iorga külföldi útjáról egyéb újságot is hozott és pedig néhány tövist a Titulescu részére átadandó babérko­szorúba. Iorga a bukaresti újságírók előtt így nyilatko­zott Titulescu külföldi sze­repléséről: „Titulescu elvesz­tette a külföldi csatát és ezért tőle meg kellene vonni a bizalmat. Itt az ideje, hogy véget vessenek a ko­moly emberek a Titulescu­­mániának. A külügyminiszter idegei sok rosszat okoztak az országnak és ha külföl­dön valaki Titulescuról be­szél, rögtön nevető arcokat lát maga körül“. Titulescu természetesen védekezik s a Rador genfi tudósítója előtt leadott hosz­­szabb nyilatkozatban ma­gyarázza a genfi népszövet­ségi határozat erejét. A szenátus befejezte a kultusztörvény általános vi­táját és azt Lepadatu kultusz­miniszter záróbeszéde és Bratianu Vintila szavai után általánosságban elfogadta. A kultuszminiszter ígéretet tett a gör. katholikusoknak, hogy felkérésre róluk hajlandó külön törvényt alkotni épúgy, mint a görög keletiekről, előfeltétele is az angol­amerikai ötvenmillió fontos kölcsönnek. A Vatikán és a fascizmus. Mussolini a napokban tartott minisztertanácson olyan nyi­latkozatot tett, amellyel szem­behelyezkedik a Vatikánnak az ifjúsági nevelésre vonat­kozó nézetével. Mussolini tel­jesen fascista alapon, a val­lás-erkölcsi nevelés igény­­bevétele nélkül óhajtja meg­alkotni az olaszok nevelési szabályzatát. Oroszország jegyzéket kapott Japántól, melyben a mikádó országa arra kéri a szovjetet, hogy szüntesse be a Kínába irányuló fegyver­­szállításokat. Csicserin vá­laszolt a jegyzékre azzal, hogy az oroszok a fegyver­szállítás megszüntetésére ösz­­szehívott pekingi konferencián sem vesznek részt mindad­dig, amíg valamennyi nagy­hatalom nem ismeri el a szovjet kormányt. KÜLFÖLD, Franciaország. A francia kamarai választásokat ápri­lis 22-re tűzték ki, a má­sodik választási menetet ápri­lis 29-re rendelték el. A hivatalos lapban közölt de­krétum elrendeli, hogy 24 órával a hivatalos lapban való megjelenés után az összes választási jelöléseket nyilvánosságra kell hozni. Jugoszlávia: A London­ban fölvett új kölcsön se­gítségével a kormány a leg­rövidebb időn belül végre­hajtja a dinár stabilizálását. A dinár értéke a svájci frankhoz viszonyítva a je­lenlegi 9*13 árfolyam lesz. Ez a stabilizálás különben H­ÍREK. Házasság. Terény Edit és Csaszkócy László Budapesten házasságot kötöttek. (Minden kü­lön értesítés helyett). nagyheti r. fe. istentisztele­tek sorrendje: Virágvasárnap 9 órakor barkaszentelés, körmenet és ünnepi szt. mise Passióval, d. u. 3 órakor német keresztut és böjti szentbeszéd. Nagyszerdán d. u. 6 órakor Zsolozsma Jere­miás siralmaival, utána gyónta­tás 8 óráig. Nagycsütörtökön d. e. 9 órakor ünnepi mise és kö­zös szt. áldozás, d. u. 6 órakor Zsolozsma siralmakkal. Nagy­pénteken d. e. 8 órakor magyar keresztuti ájtatosság, 9 órakor gyászszertartás, utána német szt. beszéd és német keresztút, d. u. 3 órakor az Úr Jézus halálának órája. Elmélkedés, 5 órakor Zso­lozsma siralmakkal, utána ma­gyar szt. beszéd. Nagyszomba­ton 7 órakor tűz, husvéti gyertya, viz, keresztvíz szentelés és 7*9 órakor ünnepi mise, d. u. 5 óra­kor Zsolozsma, 6 órakor feltá­madási szertartás és processzió. Husvétvasárnap ,­7 órakor éte­lek megszentelése, 7, 8, 9, 10, V212 órakor szt. misék, V210 órakor német ünnepi beszéd és ünnepi mise, d. u. 4 órakor ün­nepi vecsernye, 6 órakor ma­gyar szt. beszéd. Húsvéthétfőn d. e. 1­210 órakor magyar szt. beszéd, d. u. 4 órakor német, 6 órakor magyar esti ájtatosság. Szörény­ megye megyei ta­nácsa április 1 én gyűlést tart a prefekturán. * Fényképészeti cikkek: gé­pek, papírok, vegyszerek csak az Oculariumban. 4 az újoncok eskütétele. Ma vasárnap délelőtt 7210 órai kez­dettel történik az újoncok eskü­tétele a Piaza Regina Maria (Iza­bella) téren, a gör. kath. temp­lom előtt, elmarad a berchtesgadeniek vendégjátéka. Csütörtök délután az Argus szinháziroda sürgönyt kapott a berchtesgadeni bajor színház igazgatóságától, hogy az előadásai elmaradnak. A meg­váltott jegyek árát visszatéríti az Argus színházi iroda, megszökött a rendőrségi foga­dóból, de újra elfogták. A Ter­­novits Ernő-féle betörés egyik elfogott tettese, Kiss Antal 20 éves cipész a napokban egyik éjjel az őrt álló rendőrőrszem szeme láttára megszökött, de más­nap reggel Sorean György rend­­őrkomiszárius már elfogta az állomáson épp akkor, amidőn a Temesvár­ felé induló vonatra akart felszállni. Kiss Antal egyéb­ként már át lett szállítva az ügyészségi fogházba. SZIDOR JÁNOS Bann­­ és Váltóüzlete LUGOJ, a Corso-kávéházzal szemben. Kölcsönöket nyújt értékpapírokra nettó 16° 10-kal Az összes banküzleti megbízások a legelőnyösebb feltételek mellett nyernek elintézést. A „BRITANIA“ angol-román bizto­si sjtó társaság képviselője 1928 SusDoti imarend az izr. temp­lomban. Április 4 én este 7 óra­kor (széder este). Április 5-én reg .18 órakor Sachris, d. e. 1210 órakor Musaf (szónoklat), d. u. 4 órakor Mincha, este 7,8 órakor Mariv. Április 6-án reg. 1/18 órakor Sachris, d. e. 10 órakor Musaf, d. u. 4 órakor Mincha, este 7 órakor Mariv. Április 10-én este 7 órakor. Ápri­lis 11 én reg. 128 órakor Sachris, d. e. 10 órakor Musaf, d. u. 4 órakor Mincha, este 7*8 órakor Mariv. Április 12 én reg. 7*8 órakor Sachris, d. e. 9 órakor Musaf (Szónoklat és Maskir), d. u. 4 órakor Mincha, a temp­lomgondnokság. Megérkeztek a tordai sör­­gyár nagyszerű sörei. Kér­jen mindenütt tordai sört, mely vezető márka az országban ! Mindenki olvassa el az Olympia e havi műsorát. A «Heidelberg! Diákélet» f. hé 8~9»iki előadásai iránt egyre fokozódik az érdeklődés a közönség részéről. Eddig az első napra az összes alsó pá­holyok és a felső páholyok, valamint a földszinti ülőhelyek nagy része már le van foglalva, de már a második napra is tör­tént több előjegyzés. Erős am­bíció fűti az összes szereplőket. Gyenge Gyula, a lugosiak ked­velt hősszerelmese nemcsak jól fog játszani, hanem mint rende­sen rendkívül elegáns is lesz, csekély ötször fog átöltözni . Hogy Szilágyi Erzsi szerepében bájos és elragadó lesz, az csak természetes és magától értető­dik! Szombati-Szabó István, a fáradhatatlan főrendező, jelenleg a csoportjeleneteket csiszolgatja, hogy azokból minél több moz­gás elevenséget és természetes­séget hozzon ki. Az énekkari részeket a megbetegedett Arató Andor helyett dr. Ábrahám Géza tanítja be nagy buzgalommal. Otter Hugó lemondott kis sze­repéről, melyet Brandstätter Pepi vett át. Meg vagyunk arról győ­ződve, hogy az előadás a kö­zönség felfokozott várakozását teljes mértékben ki fogja elégí­teni. További jegyelőjegyzéseket még néhány napig Deutsch Jenő és Szombati Szabó István urak fogadnak el, azontúl pedig az „Argus“ színháziroda.

Next