Krassó-Szörényi Lapok, 1928. április-június (50. évfolyam, 27-52. szám)
1928-04-01 / 27. szám
2 A kultusztörvény tervezete máris a legszenvedélyesebb tiltakozások kereszttüzében van. Ez a készülő törvény ugyanis nem egyéb, mint egy újabb dühös merénylet ez országminden értéke ellen, ami nem kimondottan román, merénylet a lelki élet ellen, amelybe pedig legtapintatlanabb dolog erőszakos módon belenyúlni. A mi kormányunk természetesen mit sem törődve ezzel, mint ahogy 10 esztendőn keresztül minden békeszerződés mellőzésével a legféktelenebb harcot folytatja nyelvünk és iskoláink ellen, ahogy a magasan kulturált kisebbségeit legdurvább módon igyekszik máról holnapra átgyúrni a maga képére, úgy most még attól sem riad vissza, hogy egy gyorsan talpalandó törvénnyel béklyóba kösse hit és lelki életünket is. Háromszáz esztendő óta, a vallásháborúk vérzivataros ideje óta vallás- és gondolatszabadság volt Európában. Az új kultusztörvény tervezet most a vallásszabadságnak a modern, közszabadsági államokban elfogadott fogalmával tesz ellentétes intézkedéseket. Hiányzik belőle a vallásszabadság legelső kritériuma, hogy senki se köteles más vallás szertartásaiban résztvenni. Ellentétben áll az egyenlőséggel is. Ez a hiba az alkotmányban is benne maradt, mert az alkotmány is államegyházat, ortodox görög keleti, görög katholikus román és kisebbségi, illetve más felekezeteket ismer. A rangsor már megvolt s ez a rangsor most még kiütközőbb a kultusztörvény javaslatban. Emiatt az egyházfők törvényhozói jellegét is az egyenlőség elvének megsértésével állapítja meg, amikor kimondja, hogy a gör. kath. román egyház püspökei és a bukaresti róm. kath. érsek a szenátus tagjai. Köztudomású pedig, hogy előbbiből legalább 6 van, az utóbbiból pedig 1. Az egy tehát egyenlő a hattal. Kritikussá teszi aztán a javaslat az egyházak jogi személyiségét, illetve az egyházak szerveinek ad csak jogi személyiséget. Hogy ez mit jelent, nem is kell bővebben magyaráznunk. De beleszól a szigorúan vett hitéletbe is, amikor az egyházfők körleveleit az állam cenzúrájának veti alá. Kiköti, hogy az egyházi körmenet nem zavarhatja a közrendet. Istenem, mikor zavarta és hogy zavarhatja? Viszont fordítva egész biztosan zavarok fognak beállani, ami szintén a vallási érzés megsértése. Kiköti még a javaslat, hogy bizonyos összegen felül az adomány elfogadása csak az állam beleegyezése mellett lehetséges. Külföldi pedig sehogyse. Hát lehet állam, amely a hívőket vagy a hívőt eltiltsa attól, hogy egyházának annyi anyagit adjon, amennyit akar? Kinek van joga a jó szándékot korlátozni ? Elhomályosítja az egyházak iskolafenntartási jogát is. Megkönnyíti az áttéréseket egyik felekezetből a másikba. Hiszen csak el kell menni az anyakönyvvezetőhöz és két tanú jelenlétében ki kell nyilatkoztatni ezt a szándékot és kész az áttérés. De ez semmi. Mert az áttérő magával viszi az egyházban személyét megillető vagyonát is. Mert ha az egyház nem jogi személy, vagyona csak az egyház tagjaié személyenként. Olyan lavinát indít meg már maga ez az egy intézkedés, hogy a kisebb egyházakat egy pár lelkiismeretlen ember egy éven belül tönkreteheti. Hogy ez a vagyonfelosztás hogy történik, arról nem szól a javaslat, tehát ebből még több félreértés támadhat. Azután az apa egyedül és korlátlanul állapítja meg gyermeke vallását. Hol van itt a modern és felvilágosult, a férfiakkal egyenjogosított nőknek a joga? De azért az állam segélyben részesíti az egyházakat bizonyos feltételek mellett. Úgy látszik azért, hogy kiköthesse magának azt a jogát, hogy beletekinthessen az egyház vagyoni ügyeibe, nehogy az állam rendje ellen vétsen valamit az. A kultusztörvény megcsodálni való tervei az összes úgynevezett kisebbségi egyházak felháborodását váltották ki. A minden vonalon megindult tiltakozásnak már véres áldozata is volt, mintegy véres mementójaként annak, hogy az ember hitéhez és lelkéhez a történelem során vére árán is ragaszkodott. Nem tudjuk hinni, hogy egy magát „liberálisának nevező kormány meg ne gondolja a dolgot és vissza ne vonná akár az utolsó órában is ezt a törvényjavaslatot, melynél erőszakosabb intézkedést még a középkor sokat emlegetett vallásüldöző lomtárában is nehezen találna. Megváltoztatták a tollbértörvényt. A lapunk múlt számában közölt lakbértörvény-tervezetről előre jeleztük, hogy még mielőtt a parlament elé kerül, változtatni fognak rajta. Mint értesülünk, a kamara jogi bizottsága megváltoztatta a lakbér maximális kvótáját. Eszerint meghoszszabbítást azok a lakások kapnak, amelyekért Erdélyben és a Bánságban 1914. április 23-án kevesebb bért fizettek évi 800 koronánál. A fővárosra nézve felemelték a kvótát a békebeli 1500 lejes árra. A kamara jogi bizottsága azonban fenntartotta az igazságügyminiszter kívánságára a 32-szeres bérre vonatkozó rendelkezést. Krassó»Szörényi kapott BELFÖLD. A miniszterelnökségre pályázók száma megszaporodott Iorgával, aki állítólag egy francia lapnak kijelentette, hogy a kormányelnökséget vállalja egyedül, saját pártjára támaszkodva, így már van négy miniszterelnökünk is: a tényleges Bratianu, a nagy tömegek jelöltje, Maniu, az ilyen esetekben mindig kéznél levő Averescu és legújabban Iorga. Iorga külföldi útjáról egyéb újságot is hozott és pedig néhány tövist a Titulescu részére átadandó babérkoszorúba. Iorga a bukaresti újságírók előtt így nyilatkozott Titulescu külföldi szerepléséről: „Titulescu elvesztette a külföldi csatát és ezért tőle meg kellene vonni a bizalmat. Itt az ideje, hogy véget vessenek a komoly emberek a Titulescumániának. A külügyminiszter idegei sok rosszat okoztak az országnak és ha külföldön valaki Titulescuról beszél, rögtön nevető arcokat lát maga körül“. Titulescu természetesen védekezik s a Rador genfi tudósítója előtt leadott hoszszabb nyilatkozatban magyarázza a genfi népszövetségi határozat erejét. A szenátus befejezte a kultusztörvény általános vitáját és azt Lepadatu kultuszminiszter záróbeszéde és Bratianu Vintila szavai után általánosságban elfogadta. A kultuszminiszter ígéretet tett a gör. katholikusoknak, hogy felkérésre róluk hajlandó külön törvényt alkotni épúgy, mint a görög keletiekről, előfeltétele is az angolamerikai ötvenmillió fontos kölcsönnek. A Vatikán és a fascizmus. Mussolini a napokban tartott minisztertanácson olyan nyilatkozatot tett, amellyel szembehelyezkedik a Vatikánnak az ifjúsági nevelésre vonatkozó nézetével. Mussolini teljesen fascista alapon, a vallás-erkölcsi nevelés igénybevétele nélkül óhajtja megalkotni az olaszok nevelési szabályzatát. Oroszország jegyzéket kapott Japántól, melyben a mikádó országa arra kéri a szovjetet, hogy szüntesse be a Kínába irányuló fegyverszállításokat. Csicserin válaszolt a jegyzékre azzal, hogy az oroszok a fegyverszállítás megszüntetésére öszszehívott pekingi konferencián sem vesznek részt mindaddig, amíg valamennyi nagyhatalom nem ismeri el a szovjet kormányt. KÜLFÖLD, Franciaország. A francia kamarai választásokat április 22-re tűzték ki, a második választási menetet április 29-re rendelték el. A hivatalos lapban közölt dekrétum elrendeli, hogy 24 órával a hivatalos lapban való megjelenés után az összes választási jelöléseket nyilvánosságra kell hozni. Jugoszlávia: A Londonban fölvett új kölcsön segítségével a kormány a legrövidebb időn belül végrehajtja a dinár stabilizálását. A dinár értéke a svájci frankhoz viszonyítva a jelenlegi 9*13 árfolyam lesz. Ez a stabilizálás különben HÍREK. Házasság. Terény Edit és Csaszkócy László Budapesten házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett). nagyheti r. fe. istentiszteletek sorrendje: Virágvasárnap 9 órakor barkaszentelés, körmenet és ünnepi szt. mise Passióval, d. u. 3 órakor német keresztut és böjti szentbeszéd. Nagyszerdán d. u. 6 órakor Zsolozsma Jeremiás siralmaival, utána gyóntatás 8 óráig. Nagycsütörtökön d. e. 9 órakor ünnepi mise és közös szt. áldozás, d. u. 6 órakor Zsolozsma siralmakkal. Nagypénteken d. e. 8 órakor magyar keresztuti ájtatosság, 9 órakor gyászszertartás, utána német szt. beszéd és német keresztút, d. u. 3 órakor az Úr Jézus halálának órája. Elmélkedés, 5 órakor Zsolozsma siralmakkal, utána magyar szt. beszéd. Nagyszombaton 7 órakor tűz, husvéti gyertya, viz, keresztvíz szentelés és 7*9 órakor ünnepi mise, d. u. 5 órakor Zsolozsma, 6 órakor feltámadási szertartás és processzió. Husvétvasárnap ,7 órakor ételek megszentelése, 7, 8, 9, 10, V212 órakor szt. misék, V210 órakor német ünnepi beszéd és ünnepi mise, d. u. 4 órakor ünnepi vecsernye, 6 órakor magyar szt. beszéd. Húsvéthétfőn d. e. 1210 órakor magyar szt. beszéd, d. u. 4 órakor német, 6 órakor magyar esti ájtatosság. Szörény megye megyei tanácsa április 1 én gyűlést tart a prefekturán. * Fényképészeti cikkek: gépek, papírok, vegyszerek csak az Oculariumban. 4 az újoncok eskütétele. Ma vasárnap délelőtt 7210 órai kezdettel történik az újoncok eskütétele a Piaza Regina Maria (Izabella) téren, a gör. kath. templom előtt, elmarad a berchtesgadeniek vendégjátéka. Csütörtök délután az Argus szinháziroda sürgönyt kapott a berchtesgadeni bajor színház igazgatóságától, hogy az előadásai elmaradnak. A megváltott jegyek árát visszatéríti az Argus színházi iroda, megszökött a rendőrségi fogadóból, de újra elfogták. A Ternovits Ernő-féle betörés egyik elfogott tettese, Kiss Antal 20 éves cipész a napokban egyik éjjel az őrt álló rendőrőrszem szeme láttára megszökött, de másnap reggel Sorean György rendőrkomiszárius már elfogta az állomáson épp akkor, amidőn a Temesvár felé induló vonatra akart felszállni. Kiss Antal egyébként már át lett szállítva az ügyészségi fogházba. SZIDOR JÁNOS Bann és Váltóüzlete LUGOJ, a Corso-kávéházzal szemben. Kölcsönöket nyújt értékpapírokra nettó 16° 10-kal Az összes banküzleti megbízások a legelőnyösebb feltételek mellett nyernek elintézést. A „BRITANIA“ angol-román biztosi sjtó társaság képviselője 1928 SusDoti imarend az izr. templomban. Április 4 én este 7 órakor (széder este). Április 5-én reg .18 órakor Sachris, d. e. 1210 órakor Musaf (szónoklat), d. u. 4 órakor Mincha, este 7,8 órakor Mariv. Április 6-án reg. 1/18 órakor Sachris, d. e. 10 órakor Musaf, d. u. 4 órakor Mincha, este 7 órakor Mariv. Április 10-én este 7 órakor. Április 11 én reg. 128 órakor Sachris, d. e. 10 órakor Musaf, d. u. 4 órakor Mincha, este 7*8 órakor Mariv. Április 12 én reg. 7*8 órakor Sachris, d. e. 9 órakor Musaf (Szónoklat és Maskir), d. u. 4 órakor Mincha, a templomgondnokság. Megérkeztek a tordai sörgyár nagyszerű sörei. Kérjen mindenütt tordai sört, mely vezető márka az országban ! Mindenki olvassa el az Olympia e havi műsorát. A «Heidelberg! Diákélet» f. hé 8~9»iki előadásai iránt egyre fokozódik az érdeklődés a közönség részéről. Eddig az első napra az összes alsó páholyok és a felső páholyok, valamint a földszinti ülőhelyek nagy része már le van foglalva, de már a második napra is történt több előjegyzés. Erős ambíció fűti az összes szereplőket. Gyenge Gyula, a lugosiak kedvelt hősszerelmese nemcsak jól fog játszani, hanem mint rendesen rendkívül elegáns is lesz, csekély ötször fog átöltözni . Hogy Szilágyi Erzsi szerepében bájos és elragadó lesz, az csak természetes és magától értetődik! Szombati-Szabó István, a fáradhatatlan főrendező, jelenleg a csoportjeleneteket csiszolgatja, hogy azokból minél több mozgás elevenséget és természetességet hozzon ki. Az énekkari részeket a megbetegedett Arató Andor helyett dr. Ábrahám Géza tanítja be nagy buzgalommal. Otter Hugó lemondott kis szerepéről, melyet Brandstätter Pepi vett át. Meg vagyunk arról győződve, hogy az előadás a közönség felfokozott várakozását teljes mértékben ki fogja elégíteni. További jegyelőjegyzéseket még néhány napig Deutsch Jenő és Szombati Szabó István urak fogadnak el, azontúl pedig az „Argus“ színháziroda.