Krassó-Szörényi Lapok, 1931. április-június (53. évfolyam, 27-52. szám)

1931-04-02 / 27. szám

Csütörtök, 1931 április 2. ARA 4 LEJ Lil­. évf. 27. sz­­ az CbonteTéS ŐRE: Egy évre.................... 200 lej. 1 Negyed évre...............50 lej. Pel évre....................100 lej. 1 Egy bóra.....................17 lej. Külföldre negyedévenként 100 lej. Magyarországon negyedévenként 3*25 Pengd elves szám Erb *•- ben. POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő: Arató Andor. Ilvgyeküik­ minden cifilírtörtör, és vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: K­U603 -----Regele Ferdinand I. (Bonnaz)-ucca 20. sz.------­TELEFON lél. Hiller József a tartalékos ősziek ü­gyében A kamara 1931 március 16-iki ülésén Willer József ma­gyar képviselő a tartalékos tisztek ügyében a következő beszédet mondotta : Van szerencsém a hadügyminiszter úrral közölni, hogy a tartalékos tisztek a katonai szabályok szerint minden év március havában a hadkiegészítő parancsnokságoknál jelentkezni köte­lesek századosig bezárólag 55 éves korig katonai könyvük lát­­tamozása végett. A hadkiegészítő parancsnokságok felhívást tettek közzé, hogy a jelentkezés egyenruhában, a lovas hadosztályok­hoz tartozóknál pedig tábori felszereléssel kell történjék. A hirdet­mény szerint azok a tartalékos tisztek, kiknek nincsen egyenruhájuk, a garnizon szabóműhelyeinél rendelhetik meg saját költségükre. Minden országban a tartalékos tiszti felszerelésre megfelelő­­ átalányt adnak. Nálunk ez nincs így. Az átalány nélkül pedig­­ képtelenség a mai megélhetési viszonyok mellett a saját költ­­­­ségen való beszerzésre kötelezni, hiszen az a felszerelés súlyos összegbe kerül. Ez olyan megterheltetés, melyet nem lehet elő­írni, legkevésbbé azokkal szemben, kik a román hadseregben szolgálatot nem teljesítettek. Egyébként is a legnagyobb igazság­talanság volna a világháborúban résztvett több ezer tartalékos tisztet nagy kiadásokra kényszeríteni, mikor köztudomású, hogy az impérium változása idején a katonai hatóságok házról-házra járva kardot, revolvert, tábori látcsövet, térképtáskát, ruhát, ruha­szövetet, csizmát, nyeregfelszerelést stb. Összerekviráltak azoktól is, akik a saját tulajdont, illetve a saját pénzükön való vásárlást szabályszerű iratokkal igazolták. A felszerelés és egyenruha kötelezettsége csak azokkal szemben lehet indokolt, kik a román hadseregben önkéntesek voltak, tiszti rangot ott nyertek, katonai gyakorlatokat ugyanott végeztek. De 55 éves korig uniformisokat készíttetni minden átalány nélkül, olyan teher, mely alól kivételt kell tenni. Különben is nem egészen logikus, hogy az állam törvénye az áll­­alkalmazottaknál 57 évre kényszernyugdíjazást ír elő, mint munkaképtelenekre, a két évvel fiatalabb tartó tiszt­től pedig hadnagyi egyenruhát követel. Jól tudom, hogy a sé­relmes rendelkezést a törvény írja elő. Ámde a törvény normális viszonyokat tartott szem előtt, most pedig a legnagyobb mérték­ben abnormális viszonyokat élünk. Törvény írja elő a hivatali és tiszti fizetések és nyugdíjak pontos folyósítását is, az állam mégsem képes ezt a törvényt betartani és hónapokig várakoz­tatja a szörnyen ráutaltakat, mert nem állnak rendelkezésre a szükséges összegek. Hogyan lehet ilyen súlyos viszonyok között a puszta megélhetésért küzködő polgárokat ilyen teljesen fölös­leges és teljesen időszerűtlen költekezés címén elviselhetetlen adósságokba kényszeríteni ? Kérve kérem a hadügyminiszter urat, ne erőltesse a dolgot, ne feszítse tovább az amúgy is pattanás előtt álló húrt. Füg­gessze föl legalább három esztendőre a kérdéses törvényszakasz hatályát, engedje meg a civil ruhában való jelentkezést és érte­sítse erről lehetőleg még ma táviratilag az ország összes had­kiegészítő parancsnokságait. regulázott palesztinai hiva­­talnokság bosszműve volt és a zsidó munka ellen irányult, de Mac­Donald angol mi­niszterelnök egy hónap előtt kelt levelében, melyet dr. Weizmannhoz, a zsidó vi­lágszövetség elnökéhez in­tézett, ezen „Fehér könyvet“ megsemmisítette. Ezen levél azonkívül ígéreteket és uta­sításokat tartalmaz a köz­igazgatás javítására, a zsidó bevándorlás és kolonizáció előmozdítására vonatkozó­lag. Az 1929. évi zavargá­sok a zsidók kolonizációs munkáját a legszebb fejlő­désében érték, rugóik pedig a feudalisztikus rendszert fenntartani akaró arab ef­­fendik voltak, akik mohame­dán szentélyek elpusztításá­nak meséjével fanatizáltak és a zsidók ellen hecceltek néhány primitív elemet és így akarták a zsidó terjesz­kedést megtörni. A kísérlet azonban nem sikerült. Ma már az arab nép nagy ré­sze is az ilyen effendi­ poli­­tikusok önző, egoista érde­kei ellen fordul és a zsi­dókkal karöltve keres utat és módot a békés együtt­működés és megértés ki­­mélyítésére. A harc ma már csak az újságokban létezik, zsidók és arabok közösen munkálkodnak, kölcsönösen segítik egymást. Az arab nép nyugalmat és munkát kíván, a zsidók pedig mun­kaalkalmat teremtenek az arabok részére is. A gaz­dasági helyzet Palesztinában jobb, mint máshol általában. Egész sor új telepítés léte­sült az utolsó évben, a régi telepek pedig új részekkel bővültek. Többszáz épület épült és 15.000 dinam úi föld lett narancsfákkal be­ültetve. A narancsexport na­gyon fellendült és a szőllő és mandulaszüret is kitűnő volt. A tej- és baromfigaz­daságok is nagy fejlődésnek indultak. A fejlődésben az ipar sem maradt vissza. A nagy elektromos művek az egész országra kiterjedő há­lózattal most készültek el. Most épül a haifai kikötő, a Bagdad-haifai vasútvonal, az Oil Pipe Line olajcsatorna Mosultól Haifáig. A Holt­tengeri vegyi művek is nagy erővel dolgoznak. Az utolsó tíz évben 100.000 zsidó ván­dorolt be Palesztinába. A következő tíz évben a dup­lája kell bejöjjön. Ehhez azonban pénz kell, hogy az új bevándorlók részére mun­kaalkalmakat teremthesse­nek. Ezen pénzt a világ zsi­dósága adja össze a Keren Hajessod javára történő ön­megadózásokból, melyből a lugosi zsidóság is méltó módon kiveszi a maga rég­i­szét." Palesztina­i építőmunka Dr. Helfmann M. jeruzsá­­lemi szemorvos, ki ezidő­­szerint az egyik zsidó or­­szágépítő alap - a Keren Ha­jessod - megbízásából pro­paganda körútján városunkba érkezett, múlt szerdán este a zsidó hitközség nagyter­mében ismét előadást tartott, mikor is a következő ér­dekes dolgokat mondotta: Az utóbbi évek folyamán Palesztina az egész világ politikai érdeklődésének kö­zéppontjába került, aminek külső jele az, hogy az ösz­­szes nagyhatalmak képvi­seleteket akkreditálnak ott. A közigazgatás nem min­dig működött a mandátum szerint és ezért a Népszö­vetség figyelmeztette az an­gol kormányt, hogy Angliá­nak a Népszövetséggel szem­ben vállalt kötelessége a zsidó építőmunkát aktív mó­don támogatni. A tavalyi „Fehér könyv" az igy meg­ Angol lap kritikája a romá­niai gazdasági helyzetről Amint ismeretes, az an­gol banktőke, amely Görög­országnak egymaga nagyobb kölcsönt folyósított, teljesen távol tartotta magát a ro­mán kölcsönjegyzéstől. En­nek okát megtaláljuk abban­­ a cikben, amelyet a „Times“­­ irt a romániai viszonyokkal­­ kapcsolatosan. A „Times" terjedelmes cikke foglalkozik a romá­niai gazdasági helyzettel és a közállapotokkal. A politi­kai válság - írja az angol vezető lap - demoralizáló hatása nemcsak a belföldön, de a külföldön is és aláássa Romániában a hatóságok tekintélyét, felkorbácsolja né­pének már amúgy is­ ide­ges hangulatát. A lakosság ugyanis súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, az adó­kat nem tudják fizetni, e mellett a román kormány elkövette azt a hibát, hogy elárulta a nagy kölcsönszer­­zéssel, hogy mennyire szük­ségük van a pénzre. Most itt a pénz - írja a „Times" - csak gazdálkodjanak vele helyesen és okosan! A köz­állapotok és a gazdasági helyzet felszabadításával pe­dig állítsák vissza Romá­niában a fejlődés lehetősé­gét. Anglia veszettül ismer minket. Tatsi-Papi Hon-selyem méterje Lel 150*­20 EPSTEIN-nál. Egy képrámát önnek is kell nálunk csináltatni! Nálunk jó,ízlé­ses és olcsó munkát kap. Hecker Gábor fivegő és porceslány ke­­reskedése Lugoj, Strada Prin­cipele Carol No. 3. 6 * Ez­aculoriuanban beszerez­hetők modern szemüvegek, csipte­­tők, borgnettek. 3 si boráloti vasárnapi munka­­szünete ellen foglaltak állást a közmunkaügyi miniszterhez benyújtott memorandumban a lugosi borbélyok. A memo­randumban rámutattak arra, hogy a munkaszüneti tör­vény eme rendelkezései fej­lesztik ki a kontárok műkö­dését. A regát városaiban és községeiben az egyetlen Bu­karest kivételével nincs tás­­kázó borbély, mert nem akad számukra vendég. Ha a vendég higiénikus kiszol­gálást kap vasárnap délelőtt is a rendes fodrászánál, nincs szüksége a táskázó kontárra. Ez a kényelem pedig minden munkaszüneti törvény ellenére is kijár a regáti városoknak, mert a régi királyság területén csak Bukarestben tartják be a va­sárnapi munkaszünetről szóló törvényt... A gyakorlat, ami a mun­kásmozgalom nyomása alatt hozott törvény paragrafusai ellenére a régi királyság te­rületén kialakult, fényesen beigazolta, hogy a törvény megbukott. A mi iparunk­nak, amely nem árut termel, hanem vendéget szolgál ki, nem a munkásai egész va­sárnapi munkaszü­netjéhez, hanem a vendég életkörül­ményeihez kell alkalmazkod­nia. Kinek jut eszébe, hogy pl. a munkások kulturális és egészségügyi vasárnapja mi­att minden héten egy egész napon keresztül tartsanak bezárva a vendéglők, ne működjön a telefon, táviró, vasút, posta? Senki sem gon­dol erre, mert abszurdum. És éppen ilyen lehetetlen kívánság a borbélyok és fodrászok kötelező egész vasárnapi munkaszünetre is. Fájlaljuk, hogy még a törvényt sem mérik szép hazánkban egyformán. Hogy ami szabad Ploestiben, szi­gorú pénzbírságot jelent Aradon, Brassóban, vagy Csernovicban. Mert Erdély, Bánság és Bukovina terü­letén szigorúan betartják a vasárnapi munkaszüneti tör­vényt. Legújabb moziszínész­lapok­ kaphatók Husvéth és Hotter papírkereskedésében.

Next