Krassó-Szörényi Lapok, 1931. július-szeptember (53. évfolyam, 53-78. szám)
1931-07-02 / 53. szám
Csütörtök, 1931 julius 2. 4 LEJ Lili. évf. 53. számZ rbOFIZ5TeS HKSíj Egy évre .... 200 lej. Negyed évre . . . . Fél évre............... 100 lej. $ Egy hóra . . . Kürífthírs negyadtvMikeBt SOO Sot. Magyarországon negyedévenként 3-25 Pengd egyes szárazita *♦- bes. . 50 lej. 17 lej. POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő: Arató Andor. StegjeseBift straiter niitöFiörtöb es sasírnap. Szerktíszíség és kiadóhipafdl: ti 11603 -----Regele Ferdinand 1. (Bonntaz)-ucca 20. sz.------TELEFON lör. Az egyház és a munkáskérdés A bolsevisták álláspontja, hogy az egyház a kapitalizmus uszályhordozója és ezért minden eszközzel üldöznek minden vallást. És bár az emberi tudomány (még a szovjet akadémiák tudományasem) még nem jutott el arra a fokra, hogy minden észlelhető természeti jelenségről elfogadható tudományos magyarázatot tudna adni, tagadják természetfeletti erők létezését. Ugyanígy vannak az egyház szociális munkájával is. Pedig ha egy kissé jobban ismernék, vagy azok, akik közülök ismerik, el nem tagadnák az egyház és általában a legtöbb vallás határozott szociális intézkedéseit, be kellene látniok, hogy a hiba nem a vallásban, nem az egyházban van, hanem csak egyes emberek felfogásában. Hiba nélkül pedig semmi sem létezik, amit emberek kormányoznak és attól bizonyára még az annyira tökéletesnek tartott szovjetrendszer sem mentes. A németországi szocialista vezetők már kezdenek ebben a tekintetben más álláspontra helyezkedni. A német szociáldemokrácia egyik vezető orgánuma, a „Sozialistische Monatshefte“ pl. állandóan foglalkozik a katholicizmus és szocializmus közötti problémával, mint a közeledés problémájával. Egyik cikkben így ír a katholikus szociális munka nagy felszárnyalásáról: „Nem szabad ezen emberek becsületes akarását bizalmatlansággal hátbatámadnunk“. Az egyház vezetői mindenkor hatalmasan tiltakoztak a munkások embertelen kizsákmányolása ellen. Íme pár bizonyíték XIII. Leó pápa írásából, amelyet közel ötven évvel ezelőtt adott ki: „A munkaadó legfőbb kötelességei közé tartozik, hogy munkásait ne tekintse rabszolgának, tisztelje bennök az emberi méltóságot. Csúnya és embertelen dolog az embereket a nyerészkedés merő eszközeinek nézni s őket csak annyira becsülni, amennyit nyers munkaerejük ér.“ „Hogy a munkabérnek méltányos mértéke és fokozata megállapittassék, több tényezőt kell számba venni, de általában ne feledjék el soha a tehetősebbek és a munkátadók, hogy isteni s emberi törvényt taposnak lábbal, ha a szegényeket haszonlesésből elnyomják s szerencsétlenségüket kizsákmányolják.“ Ugyanezen pápai körlevél gondoskodik a munkaidő megállapításáról és a munkanélküliek segélyezéséről is. Számtalan példát lehetne felhozni az egyház szociális gondolkodásának és munkásságának bizonyítására, de minthogy minden vallás elismeri a magántulajdon elvét, a szovjetrendszerbe sehogy sem illik be tanításuk és ezért üldözi a szovjet az egyházakat. Márpedig ha végleg sikerülne kiirtani a tömegek lelkéből a hitet, összeomolna a jóban való remény és kihalna a szeretet is és nem maradna más az emberek lelkében a gyűlöletnél, mely az állatnál is alábbvaló sorsba taszítaná az emberiséget. megállapított pótadót a közönség nem köteles fizetni. A törvény módosítása ezt a nagy hiányt akarja elsősorban is pótolni. Sajnos, hogy majdnem két év kellett ahhoz, hogy a semmitőszék ezt a határozatot meghozza, s ez alatt az idő alatt az állami autonóm útpénztár és különösen pedig a megyék óriási öszszeget inkasszáltak be útadó címén. Számításunk szerint a megyék azon pótadó címén, amelynek alkotmányellenességét a semmitőszék most megállapította, egymagukban több mint egy milliárdot inkasszáltak be. Sem a megyék, sem az állami útpénztár még eddig semmiféle számadást nem terjesztettek elő az általuk bevételezett összegek hovafordításáról. Arról a nagy összegről, amit a vasút az állami útipénztár számára beszedett, sem a vasút, sem pedig az átadóalap nem közölt elszámolást, pedig nyilvánvaló, hogy a kereskedő és iparososztályt, amelyet az állami, megyei és községi közterhek a tönk szélére juttattak el, legalább annyit elvárna, hogy számolják el azokat a milliárdokat, amelyeket tőlük az utak javítására felvesznek. Az úttörvényszerint a vasútvonalakon szállított küldemények után tonnánként 5 lej útadó fizetendő. Mentesek az útadó alól azonban azok a küldemények, amelyeknek súlya 50 kilogramot meg nem halad. Úgy értesültünk azonban, hogy vannak vasúti állomások, amelyek az 50 kilogramon aluli küldemények után is beszedik az útadót. Felhívjuk erre a kereskedő és iparos osztály figyelmét és amennyiben azt tapasztalnák, hogy a vasútnál ilyen jogtalan felszámítás történik, azonnal közöljék az Erdélyi és Bánáti Kereskedelmi Testületek Szövetségével, amely haladéktalanul intézkedni fog az anomália megszüntetése érdekében. Súlyos sérelme a most érvényben levő úttörvénynek az, hogy a városi kereskedő és iparos osztály az utak fenntartása címén háromféleképpen is meg van terhelve. A törvény módosításánál ezt a rendszert meg kell szüntetni és pedig akként, hogy a városok haladéktalanul szüntessék meg az ad valorem taxát,, továbbá az a pótadó, amit a városi lakosság fizet útadó címén, egészben a városi pénztárt illesse. Az Erdélyi és Bánáti Kereskedelmi Testületek Szövetsége érdeklődött a közlekedésügyi minisztériumban az úttörvény sorsa felől, s ott Dumitrescu igazgató helyettessel tárgyalt, akitől a következő információt kapta. Megfelel a valóságnak az, hogy a közlekedésügyi minisztérium kidolgozta a törvény módosítását, amelyen most már az utolsó simitásokat eszközük. A tervezet ezután a törvény felülvizsgáló tanácshoz kerül. A tervezet szerint meg fogják szüntetni az autonóm útpénztárt és ezt a közlekedésügyi minisztérium egyik osztályaként fogják beosztani. Azon jelenlegi rendszerről, hogy a falusi lakosság pénzben fizesse az útadót, vissza fognak térni a régi rendszerre, amely szerint a falusi lakosság természetbeni szolgáltatással fog hozzájárulni az utak fenntartásához. Tény azonban, hogy a régi rendszerre való visszatéréssel kapcsolatosan igen sok kérdést kellene még rendezni, s így ebben a tekintetben nincsen végleges döntés. Dumitrescu igazgatóhelyettes véleménye szerint: revízió tárgyává kell tenni a városi lakosság által fizetett taxákat és tervbe van véve, hogy ezt mérsékelik. Az adókulcs leszállítása tekintetében azonban eddig még döntés nem történt. Hónosítják az úttörvényt Az utóbbi évek törvényalkotásait általában a kereskedő és iparosellenes irányzat jellemezte, de ezek közül egy sem volt annyira igazságtalan, mint az úttörvény, amely elsősorban mutatott rá a törvénynek arra a nagy hiányára, hogy az adónak a maximális kulcsa nincsen megállapítva, hanem az összes ipari és kereskedelmi érdekképviseletek állandóan harcoltak a törvény méltánytalansága ellen és követelték annak revízióját. A Jorga kormány a közelmúltban közreadott nyilatkozata szerint előkészítés alatt áll az új törvény módosítása, s hír szerint azt a most megnyílt parlamenti ülésszakban elő is fogják terjeszteni. A módosításra elsősorban is azonban nem az szolgáltatott okot, hogy a kereskedő és iparos osztály terhein ezzel könnyítsenek, hanem az, hogy a semmitőszék május 7-én hozott határozatával kimondotta, hogy az új törvény alkotmányellenes, ennélfogva az abban Beavatott forrásból származó hírek szerint a Regátban érvényes Obor-törvényt az erdélyi városokban is érvénybe akarják léptetni. Ezt a rendelkezést a mi kereskedőink meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadják. Az Obor törvény lényege ugyanis az, hogy minden nagyobb városban egy e célra bekerített helyen a mezőgazdasági termények részére piacot létesítsenek, amelyet megfelelő kedvezményekkel ruháznak fel. Kétségtelen, hogy az Obor a kereskedők számára az első pillanatban kívánatosnak látszik. A vidékiek beözönlését, az idegenforgalmat a városokban elősegíti és ezzel talán az üzleteken is lendít. A kereskedők számára nem jelent konkurenciát, mert azonos a kirakodó vásárral, csak mezőgazdasági terményekre vonatkozik. Ezeknek vasúti szállítására kedvezményeket is állapít meg a törvény. A városi terménykereskedő számára még bizonyos kényelmet is jelent, mert nem lesz többé szükséges vidékre, helyszínre kiutazni, a termények közvetlenül a termelőktől az Óborokon is beszerezhetők lesznek. Ezzel szemben azonban a városi polgárság számára lényeges anyagi megterhelést jelent az Obor intézménye. Már a terület e célra való fordítása, a szükségessé váló építkezések, de mindezek fölött még az új taxák olyan áldozatokkal járnak, amelyeknek ellenértékét nem egyensúlyozzák az Obor intézményével remélhető előnyök. A Szövetség napirendre fogja tűzni az Obor problémáját és megfelelő kalkulációk alapján előkészíti azt az állásfoglalást, amelyet az Obor szisztémával szemben az erdélyi és bánáti kereskedőtársadalom érvényesíteni fog. ima Az Obor-törvény és a kereskedők Külföld, Csehszlovákia. Trapl pénzügyminiszter szükségrendeletet készít elő, amely mélyreható intézkedéseket tartalmaz. Az állami szolgálatra való felvételeket és ezzel kapcsolatban a nyugdíjazásokat egy ideig szünetelteti. A dohány és gyufa árát is emeli. A jövedelmi adót újra emelik erős progresszió alapján. Lengyelország. A legutóbbi köztisztviselői fizetéscsökkentés nem volt kielégítő, ezért a kormány elhatározta, hogy három minisztériumot teljesen leépít, sok köztisztviselőt elbocsájt és a megmaradottaknak fizetését ötven százalékkal csökkenti. Több külföldi képviseletet is megszüntetnek, hogy a költségvetés deficitjét behozzák. iiiiiiliiii A «Textilana» Sportegylet nagy keret ünnepélye július 5-én lesz megtartva. ■nwiwnw