Krassó-Szörényi Lapok, 1931. október-december (53. évfolyam, 79-103. szám)
1931-10-01 / 79. szám
Csütörtök ~»93Foktóber-l ARA 4 LEJ Lili. évf. 79. sz m az «lseFiZoTés éRJí! Egy évre . .... 200 lej. v Negyed évre Fái évre ...... !Q0“lej. ? Egy hóra . . . . Küllőidre 'e'VCdévenfcéHl JOG lej. Magyarországon negyedévenként 3-25 Pengő esve«*, szan? 4rh &gs. 50 lej. 17 lej. P O L I T »KA! LA P. Felelős szerkesztő: Arató Andor, MiteBife rotate! cs Bf 8 M 5böB és «*alá?ss*. Szerkasztáség és feladóhidasul: Hl 3 0 3 ----- Regele Ferdinand I. (Bonnaz)-ucca 20 sz. -lELEFOtf i»i. A konkurrencia A konkurrencia, ha versenyt kíván kifejezésre juttatni, ha tisztességes fegyverekkel dolgozó, jószándékú, becsületes kollegák versengése tesz erőkifejtést - különösen a mai nehéz megélhetési viszonyok ellensúlyozására, abból csak egészséges átalakulás, életstandard, olcsóbbodás áll elő. Ennek keresztülvitele ma nemcsak a tisztességes kereskedelem, hanem az államhatalom maradéknélküli kötelessége is, mert az állam elsőrendű érdeke, hogy polgárainak leromlott kereseti viszonyai dacára is minél megnyugtatóbb megélhetést biztosítson. Az államhatalom feladata, a törekvése egyesegyedül arra kell irányuljon, hogy a szabadkereskedelmet minden béklyójától megszabadítsa és a tisztességtelen versenyt drákói szigorral büntesse. Ezzel szemben ma a helyzet az, hogy a tisztességtelen verseny - az azt gátló törvények hiányosságának következtében egyrészt, másrészt pedig éppen a kormány által dédelgetett - árkialakulást irányító - kartellalakulatok garázdálkodása következtében — szinte aranykorát éli. Amint az élet mindennapi eseményei igazolják, a rágalom él. De pusztít a tisztességtelen verseny is. Pusztít becsületes törekvéseket, pusztít tisztességes üzleti elveket, pusztít puritán egzisztenciákat. Kiöli a megbízhatóság fogalmát a közönségből, elsorvasztja az ambíciót, a hajlamot, a kortársi érzületet és ad helyette silány árut, sanda bizalmatlanságot, mélységes elkeseredettséget és undort a közélettel szemben. Moratóriumot követelnek a földművesek A szatmári gazdasági egyesület igazgató választmányának legutóbbi ülésén egy ötös bizottság megbízást kapott arra, hogy a földeket terhelő adósságok mentesítése ügyében memorandumot készítsen. Ez a memorandum már el is készült és legjelentősebb kívánsága az, hogy a gazdákat mentesítsék jelzálogtartozásuk 70 százalékának megfizetése alól. Az adósságuk ezt a részét valamilyen formában az állam vegye át, mert a mezőgazdák adósságaikból nem hajlandók csak 30 százalékot visszafizetni és ezt is csak úgy, ha részükre legfeljebb évi 5 százalékos amortizációt engedélyeznek. A memorandum kifejti, hogy a szántóföldek hozamának mai értéke olyan alacsony, hogy emellett még a legkisebb kamatot és a legkisebb annuitást sem bírja el a gazda és mai helyzetéből csak úgy tud kivergődni, ha adósságát nemcsak konvertálják, hanem annak tekintélyesebb részének, hetven százaléknak kifizetésére neki a legbizonytalanabb időkig haladékot adnak. A memorandum ezenfelül tanácsot és véleményt ad az átmeneti időnek megoldására is. A memorandum szerint addig, amíg a mezőgazdasági adósságok hitelrendezése bekövetkezik, a végrehajtásokat fel kell fügeszteni, az eddig felmerült perköltségeket rendeleti uton mérsékelni kell már csak azért is, mert az erdélyi végrehajtási törvény sokkal nagyobb előnyt nyújt a hitelezőnek, mint a regáti törvény és éppen ezért jogos és méltányos az erdélyi gazdának az a kívánsága, hogy itm is vele szemben se alkalmazzanak erélyesebb behajtási eszközöket, mint amilyeneket a regáti mezőgazdákkal szemben alkalmaznak. Az adók revidiálását is követeli a memorandum és végül rámutat arra, hogy ideje lenne már annak, hogy a kormány a mezőgazdaságot is protekcionálja, mint ahogyan éveken át vámokkal és egyéb pénzügyi intézkedésekkel az ipart támogatta annak ellenére, hogy a mezőgazdák az ország lakosságának nyolcvanhat százalékát teszik ki. A kereskedők és a munkanélküliség* Megírtuk nemrégiben, hogy több erdélyi városban nagyszabású akció indult meg a munkanélküliség leküzdésére. Azzal a nyilatkozattal szemben, hogy Romániában nagyon csekély a munkanélküliek száma, azzal a ténynyel kell számolnunk, hogy az erdélyi nagyvárosokban a munkanélküliség komoly veszedelme lett a békés, társadalmi munkának. Érzik ezt a városok vezetői és dicséretes buzgalommal igyekeznek saját hatáskörükben mindent megtenni, ami csak lehetséges. Két városban folynak már akciók a munkanélküliség ügyében, de sajnos az eddigi eredmények azt mutatják, hogy egyetlen város a maga erejével nem bírja megoldani ezt a problémát, amely tulajdonképpen már az állam erejét is felülmúlja. Mindenesetre nagyon érdekesek azok a kísérletek, amelyek éppen most folynak Aradon és Temesváron. Aradon külön értekezletre jöttek össze a város kimagasló közgazdasági egyéniségei. Megállapították, hogy a munkanélküliek száma sokkal nagyobb, mint amennyit a megbízhatatlan statisztika kitüntet. Kívánatosnak tartották, hogy az iparvállalatok turnusokban foglalkoztassák a munkásokat, oly módon, hogy minél több embert juttassanak kenyérhez. Kimondották, hogy aradi üzemek elsősorban aradi munkásokat alkalmazzanak A város és a jótékony egyesületek legfeljebb 500.000 lejt tudnak e célra adományozni, holott legalább is 2.000.000 lej kellene pillanatnyi segélyre. Ezért is a közeli napokban a kereskedőkhöz és az iparosokhoz fordulnak és tőlük kérik, hogy adózzanak a munkanélküliség leküzdésére. Szóról-szóra ugyanez a helyzet Temesváron, ahol már megtörtént a jószívekhez intézett felhívás, de teljesen eredménytelenül, mert a bankok nem voltak abban a helyzetben, hogy segítsenek. Itt az ideiglenes bizottság mindenkit meg akar adóztatni, de mégis elsősorban a kereskedőket, azzal a különös indokolással, hogy a kereskedőknek legnagyobb érdekük a munkanélküliség leküzdése, mert különben a nyomorgó nép legelőször is a kirakatokat veri be. A tanulság az egész akcióból az, hogy amikor bármilyen ügyben társadalmi akcióról van szó, ahhoz a társadalmi osztályhoz fordulnak, amely a legjobban roskadozik a terhek alatt. Amikor azonban bizonyos előnyöket kell biztosítani valamelyik küzdő társadalmi réteg életharcának megkönynyítésére, a kereskedőkről A bolsevizmus ellen Divatos jelszó lett a bolsevizmus elleni harc, csakhogy harcról lévén szó, valóságos harci eszközökkel száll szembe a polgári társadalom a bolsevisták nyílt, vagy földalatti mozgalmával. Az államvédelmi szervek útján beindított védekező eljárás azonban nem elég a bolsevista eszmék romboló terjedésének meggátlására. A polgárságot kell megszervezni, hogy tisztában legyen tennivalóival. A bolsevista eszmék, mint általában minden eszme terjedését nem lehet kizárólag hatalmi eszközökkel megakadályozni. A bolsevista betegség terjedésének meggátlására meg kell szüntetni a betegség terjedésének előfeltételeit. A tömegnyomor megszüntetésére kell törekedni. Az élethez és a kenyérhez mindenkinek joga van. Bölcs tanítások és okszerűleg felépített fejtegetések számára egyáltalán nem alkalmas talaj a korgó gyomra, a rongyos, didergő, nyomorgó ember. Ne rendőri intézkedésekben nyilvánuljon meg elsősorban a bolsevizmus elleni küzdelem, sem alamizsnaosztásban, hanem az emberhez kizárólag méltó munkaalkalom nyújtásában. Erre kell szervezkednie annak a polgári társadalomnak, amely fel akarja venni a bolsevizmus elleni harcot, mert nem igaz, hogy a bolsevisták haladnak előre lépésről-lépésre, hanem a polgári társadalom veszíti el apránként a teret. az orosz kivitel csökkenése. Most tette közzé az orosz statisztikai hivatal az első félév külforgalmának mérlegét, mely szerint a kivitel 366 2 millió rubelt tett ki, 517,3 millió rubel bevétellel szemben, vagyis a mérleg 151 millió rubellel passzív. A passzivitást a világgazdasági válsággal magyarázzák és előreláthatólag a folyó év passzív szaldója 250 millió rubelre becsüli. A gabonakivitel fenntartása céljából a téli hónapokban Révaiban nagy gabonaraktárakat béreltek és a téli szezonban ott akarják felállítani az orosz exportgabona északi raktárát. // Őszre vásároljon GLÜCK-nél Amig* árukészletein még tart, ■■ 111111111 imm................................................ áron alul is olcsóbban vásárol, Str. Reg. Ferdinand 12 (a vasút közelében) Ismert több árut nem hozatok« Férfi és női szövetek, rőrösáruk, kötött és szövött áruk stb. cuna