Krassó-Szörényi Lapok, 1931. október-december (53. évfolyam, 79-103. szám)

1931-10-01 / 79. szám

Csütörtök ~»93Foktóber-l ARA 4 LEJ Lili. évf. 79. sz m az «lseFiZoTés éRJí! Egy évre . .... 200 lej. v Negyed évre Fái évre ...... !Q0“lej. ? Egy hóra . . . . Küllőidre 'e'VCdévenfcéHl JOG lej. Magyarországon negyedévenként 3-25 Pengő esve«*, szan? 4rh &gs. 50 lej. 17 lej. P O L I T »KA! LA P. Felelős szerkesztő: Arató Andor, MiteBife rotate! cs Bf 8 M 5böB és «*alá?ss*. Szerkasztáség és feladóhidasul: Hl 3 0 3 ----- Regele Ferdinand I. (Bonnaz)-ucca 20 sz. -lELEFOtf i»i. A konkurrencia A konkurrencia, ha versenyt kíván kifejezésre juttatni, ha tisztességes fegyverekkel dol­gozó, jószándékú, becsületes kollegák versengése tesz erőkifejtést - különösen a mai nehéz megélhetési vi­szonyok ellensúlyozására, ab­ból csak egészséges átala­kulás, életstandard, olcsób­bodás áll elő. Ennek keresz­tülvitele ma nemcsak a tisz­tességes kereskedelem, ha­nem az államhatalom mara­­déknélküli kötelessége is, mert az állam elsőrendű ér­deke, hogy polgárainak le­romlott kereseti viszonyai dacára is minél megnyugta­tóbb megélhetést biztosítson. Az államhatalom feladata, a törekvése egyesegyedül arra kell irányuljon, hogy a szabadkereskedelmet minden béklyójától megszabadítsa és a tisztességtelen versenyt drákói szigorral büntesse. Ezzel szemben ma a helyzet az, hogy a tisztességtelen verseny - az azt gátló tör­vények hiányosságának kö­vetkeztében egyrészt, más­részt pedig éppen a kormány által dédelgetett - árkiala­kulást irányító - kartellala­­kulatok garázdálkodása kö­vetkeztében — szinte arany­korát éli. Amint az élet mindennapi eseményei igazolják, a rá­galom él. De pusztít a tisz­tességtelen verseny is. Pusz­tít becsületes törekvéseket, pusztít tisztességes üzleti el­veket, pusztít puritán egzisz­tenciákat. Kiöli a megbízha­tóság fogalmát a közönség­ből, elsorvasztja az ambíciót, a hajlamot, a kortársi érzü­letet és ad helyette silány árut, sanda bizalmatlanságot, mélységes elkeseredettséget és undort a közélettel szem­ben. Moratóriumot követelnek a földművesek A szatmári gazdasági egyesület igazgató választ­mányának legutóbbi ülésén egy ötös bizottság megbí­zást kapott arra, hogy a földeket terhelő adósságok mentesítése ügyében memo­randumot készítsen. Ez a memorandum már el is ké­szült és legjelentősebb kí­vánsága az, hogy a gazdá­kat mentesítsék jelzálogtar­tozásuk 70 százalékának megfizetése alól. Az adósságuk ezt a ré­szét valamilyen formában az állam vegye át, mert a mezőgazdák adósságaikból nem hajlandók csak 30 szá­zalékot visszafizetni és ezt is csak úgy, ha részükre legfeljebb évi 5 százalékos amortizációt engedélyeznek. A memorandum kifejti, hogy a szántóföldek hoza­mának mai értéke olyan ala­csony, hogy emellett még a legkisebb kamatot és a­­ legkisebb annuitást sem bírja­­ el a gazda és mai helyze­téből csak úgy tud kiver­­­­gődni, ha adósságát nem­­­­csak konvertálják, hanem annak tekintélyesebb részé­nek, hetven százaléknak ki­fizetésére neki a legbizony­talanabb időkig haladékot adnak. A memorandum ezenfelül tanácsot és véleményt ad az átmeneti időnek megol­­­­dására is. A memorandum szerint addig, amíg a me­zőgazdasági adósságok hi­telrendezése bekövetkezik, a végrehajtásokat fel kell füg­­­­­eszteni, az eddig felmerült­­ perköltségeket rendeleti uton mérsékelni kell már csak azért is, mert az erdélyi végrehajtási törvény sokkal nagyobb előnyt nyújt a hi­telezőnek, mint a regáti tör­vény és éppen ezért jogos és méltányos az erdélyi gaz­dának az a kívánsága, hogy itm is vele szemben se alkalmaz­zanak erélyesebb behajtási eszközöket, mint amilyene­ket a regáti mezőgazdákkal szemben alkalmaznak. Az adók revidiálását is követeli a memorandum és végül rámutat arra, hogy ideje lenne már annak, hogy a kormány a mezőgazda­ságot is protekcionálja, mint ahogyan éveken át vámok­kal és egyéb pénzügyi in­tézkedésekkel az ipart tá­mogatta annak ellenére, hogy a mezőgazdák az ország lakosságának nyolcvanhat százalékát teszik ki. A kereskedők és a munkanélküliség* Megírtuk nemrégiben, hogy­­ több erdélyi városban nagy­szabású akció indult meg a­­ munkanélküliség leküzdésére. Azzal a nyilatkozattal szem­ben, hogy Romániában na­gyon csekély a munkanél­küliek száma, azzal a tény­nyel kell számolnunk, hogy az erdélyi nagy­városokban a munkanélküliség komoly veszedelme lett a békés, tár­sadalmi munkának. Érzik ezt a városok vezetői és di­cséretes buzgalommal igye­keznek saját hatáskörükben mindent megtenni, ami csak lehetséges. Két városban folynak már akciók a munkanélküliség ügyében, de sajnos az ed­digi eredmények azt mutat­ják, hogy egyetlen város a maga erejével nem bírja megoldani ezt a problémát, amely tulajdonképpen már az állam erejét is felülmúlja. Mindenesetre nagyon érde­kesek azok a kísérletek, amelyek éppen most folynak Aradon és Temesváron. Ara­don külön értekezletre jöttek össze a város kimagasló közgazdasági egyéniségei. Megállapították, hogy a mun­kanélküliek száma sokkal nagyobb, mint amennyit a megbízhatatlan statisztika ki­tüntet. Kívánatosnak tartották, hogy az iparvállalatok tur­nusokban foglalkoztassák a munkásokat, oly módon, hogy minél több embert juttassa­nak kenyérhez. Kimondották, hogy aradi üzemek elsősor­ban aradi munkásokat alkal­mazzanak A város és a jó­tékony egyesületek legfeljebb 500.000 lejt tudnak e célra adományozni, holott legalább is 2.000.000 lej kellene pil­lanatnyi segélyre. Ezért is a közeli napokban a kereske­dőkhöz és az iparosokhoz fordulnak és tőlük kérik, hogy adózzanak a munka­­nélküliség leküzdésére. Szóról-szóra ugyanez a helyzet Temesváron, ahol már megtörtént a jószívek­hez intézett felhívás, de tel­jesen eredménytelenül, mert a bankok nem voltak abban a helyzetben, hogy segítse­nek.­­ Itt az ideiglenes bi­zottság mindenkit meg akar adóztatni, de mégis elsősor­ban a kereskedőket, azzal a különös indokolással, hogy a kereskedőknek legnagyobb érdekük a munkanélküliség leküzdése, mert különben a nyomorgó nép legelőször is a kirakatokat veri be. A tanulság az egész ak­cióból az, hogy amikor bár­milyen ügyben társadalmi akcióról van szó, ahhoz a társadalmi osztályhoz for­dulnak, amely a legjobban roskadozik a terhek alatt.­­ Amikor azonban bizonyos előnyöket kell biztosítani va­lamelyik küzdő társadalmi réteg életharcának megköny­­nyítésére, a kereskedőkről A bolsevizmus ellen Divatos jelszó lett a bol­­sevizmus elleni harc, csak­hogy harcról lévén szó, va­lóságos harci eszközökkel száll szembe a polgári tár­sadalom a bolsevisták nyílt, vagy földalatti mozgalmával. Az államvédelmi szervek út­ján beindított védekező eljá­rás azonban nem elég a bolsevista eszmék romboló terjedésének meggátlására. A polgárságot kell meg­szervezni, hogy tisztában le­gyen tennivalóival. A bolse­vista eszmék, mint általában minden eszme terjedését nem lehet kizárólag hatalmi eszközökkel megakadályozni. A bolsevista betegség terje­désének meggátlására meg kell szüntetni a betegség terjedésének előfeltételeit. A tömegnyomor megszün­tetésére kell törekedni. Az élethez és a kenyérhez min­denkinek joga van. Bölcs tanítások és okszerűleg fel­épített fejtegetések számára egyáltalán nem alkalmas talaj a korgó gyomra, a rongyos, didergő, nyomorgó ember. Ne rendőri intézkedések­ben nyilvánuljon meg első­sorban a bolsevizmus elleni küzdelem, sem alamizsna­osztásban, hanem az ember­hez kizárólag méltó munka­alkalom nyújtásában. Erre kell szervezkednie annak a polgári társadalomnak, amely fel akarja venni a bolsevizmus elleni harcot, mert nem igaz, hogy a bolsevisták haladnak előre lépésről-lépésre, hanem a polgári társadalom veszíti el apránként a teret. az orosz kivitel csökkenése. Most tette közzé az orosz sta­tisztikai hivatal az első félév külforgalmának mérlegét, mely szerint a kivitel 366 2 millió ru­belt tett ki, 517,3 millió rubel bevétellel szemben, vagyis a mérleg 151 millió rubellel passzív. A passzivitást a világgazdasági válsággal magyarázzák és előre­láthatólag a folyó év passzív szaldója 250 millió rubelre becs­üli. A gabonakivitel fenntartása céljából a téli hónapokban Ré­vaiban nagy gabonaraktárakat béreltek és a téli szezonban ott akarják felállítani az orosz ex­portgabona északi raktárát. // Őszre vásároljon GLÜCK-nél Amig* árukészletein még tart, ■■ 111111111 imm................................................ ár­on alul is olcsóbban vásárol, Str. Reg. Ferdinand 12 (a vasút közelében) Is­­mert több árut nem hozatok« Férfi és női szövetek, rőrösáruk, kötött és szövött áruk stb. cuna

Next