Krassó-Szörényi Lapok, 1934. január-március (56. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-04 / 1. szám
A jó hazafi fogalma lényeges változáson megy keresztül napjainkban. Ki merné például kétségbe vonni azt, hogy az olasz fascisták igazán jó hazafiak? Ez a hazafias érzés azonban furcsán konfliktusba keverte a párt vezetőségét. Mert, amíg egyrészről azt hangoztatták, hogy igazi olasz ember csak olasz búzát fogyaszthat, másrészről azonban akkor is hazafias jelszó volt, hogy az olasz ipar termékeit minden eszközzel népszerűsíteni kell a külföldön. Mind a két jelszót vakon követték. És mi lett a következménye ? Annyira támogatták az agrártermelést, hogy 1933- ban rekordaratásuk volt és nem kevesebb, mint 81 millió méter mázsa búzát termeltek. Természetesen az árak rohamosan estek ennek következtében. A kormány éppen ezért kénytelen az árak fenntartását mesterséges eszközökkel kierőszakolni. Az olasz hazafi nem tudja többé elfogyasztani, sem a belföldi termést. És még nagyobb csalódás érte a másik hazafias jelszóval, az ipari cikkek exportjával. Olaszország ugyanis nem vásárol többé búzát senkitől sem, ennélfogva nem tudja eladni ipari termékeit sem. Abban az időben, amíg az igazi agrárországokban elégették a fölösleges búzamennyiséget, az olasz agráriusok odahaza megtalálták számításaikat, mert a külföld olcsón kínálta a búzát és a belföldi termésnek is meg volt az ára. Az olasz iparos jól jött ki, mert a külföldről behozott búza ellenében könnyen el tudta helyezni termékeit. Most már van otthon elég búza, csak nincs ára. És most már hiába dolgoznak teljes üzemmel a gyárak, az iparcikkeket sem tudják eladni, mert a külföld nem vásárol. Itália Európa legújabb agrárállama lett. A belföldi búzafronton fényes győzelmet aratott. De ugyanakkor elveszítette a csatát külföldi exportharcterén. A jó hazafiak, az igazi derék fascisták sehogy sem értik a dolgot. Hiszen ők csak a hazafias jelszavakat követték, amikor megteremtették az agrárállamot. Nem tudják, voltaképen hol is a hiba ? A jelszóban, vagy a hazafiságban? Búzafront és hazafiság Harminc emigráns német professzor az isztambuli egyetemen Törökország európai fővárosában, Isztambulban Kemal pasa egyenes kívánságára egyetemet alapítottak. A török nemzeti kormány a tudományos intézet megalapításával nem egyedül a hazai kultúra fejlesztését tűzte ki céljául, hanem azt kívánja elérni, hogy az egész Kelet tanulni vágyó ifjúsága ott gyülekezzék és az egyetemi tanulmányok adta kulturközösséggel is szolgálja a török nemzet fensőbbségét Ázsiában. A török kormány minden számbajöhető német tudóst meghívott a most megnyílott új egyetemre. Harminc tanár közül huszonhét emigrált német professzor és három francia. Az isztambuli egyetemen katedrához juttatott német professzorok névsora most vált ismertté. Az Isztambulban katedrához jutott tanárok között van A. von Hippel. Német nemesi család sarja, de feleségül vette a Nobel-díjas zsidó tudós, James Frank leányát. Ezért távoznia kellett a frankfurti egyetemről és most az új török egyetemen fogja előadni a fizikát. Vele együtt Isztambulban ad elő Fritz Arndt, a boroszlói egyetem általános kémiai professzora, Hugo Braun, a frankfurti egyetem világhírű bakteriológusa. Ugyancsak Törökországban ad elő Leo Brauner, a növényfiziológiának jénai professzora. Ez a tudós az évek során valóságos tudományos forradalmat előidéző megfigyeléseket és felfedezéseket tett a víznek és az ásványi anyagoknak a növényi és állati testekben való csereforgalmáról. A huszonhét német tanár sorában van Finlav Freudlich asztronómus, a potsdami Einsteintoronynak volt igazgatója. Freudlich szervezte és vezette azokat az expedíciókat, amelyek megfigyelték az Einstein professzor által jóelőre jelzett napfogyatkozásokat és számításaikkal bebizonyították a relativitás tanának igazát. Hozzá hasonlóan nagynevű tudós R. von Mises, a berlini egyetem matematika tanára, aki a repülésnek világhírű szaktekintélye. Misest zsidó származása ellenére vissza akarták tartani, mert szinte nélkülözhetetlen tudományával, amellyel a repüléstechnikának matematikai alapját megalapította. Az új tanárok között van Hans Reichenbach, a természetfilozófia professzora, Demberg fizikus Drezdából, A. Heilborn, a növénybiokémia tudós tanára, továbbá Ernst Hirsch kereskedelmi jogász, Julius Hirsch higiénikus, a göttingai Honig jogtudós, Kantorovitz Ignác, a sztomatológia világhírű tudósa, Löwenthal histológus, Keseller szociológus, Lippmann Vilmos ginekológus, Werner Lipschitz, az orvosi kémia tanára, továbbá Rudolf Nissen sebész, a világhíres s Krassói Szörényi Lapok berlini Sauerbruch professzor első asszisztense. A többi német tanár sorában van Sigfried Oberndorfer Frankfurtból, Wilhelm Röpke nemzetgazdász Marburgból,Philip Schwartz belgyógyász, Leo Spitzer Kölnből, a román népek történetének tudósa, Karl Strupp nemzetközi jogász, Hans Winterstein, a kísérleti fiziológia, Herzog dr., az ipari kémia és Schlenk, az általános kémia tanára. A külföldi tanárokat azzal a kötelezettséggel nevezték ki, hogy három évig anyanyelvükön adnak elő, azután pedig török nyelven folytatják előadásukat. Kinevezésük hírére máris rengeteg egyiptomi, indiai, japán, kínai diák jelentkezett az isztambuli egyetemen, akik eddig Németországban tanultak. HÍREK. Farsangi naptár. A Dácia szálló nagyterme végre elkészült és az első táncmulatságot karácsony másodnapján már megtartották benne. A nehéz viszonyok és a pénztelenség ellenére a terem a farsangi idényre úgyszólván minden szombatra le van foglalva táncmulatságok céljára. Az ezidei farsangi naptár a következőkép alakult: Jan. 6. Lábbelikészitők egyletének táncmulatsága. „ 13. Román Nőegylet táncmulatsága. „ 20. Magyar bál. „ 23. Vulturii tenniszszakosztály táncestje. „ 27. Kát. Egyházközség bálja. Febr. 3. Német Nőegylet táncestje. „ 10. Germania Sportegylet táncestje. „ 17. A 12-ik vadászzászlóalj tisztikarának álarcos bálja. Kapunk következő száma a szombati ünnep miatt pénteken délután a szokott időben jelenik meg, életbe lépett a sajtócenzura. A sajtócenzúra az egész ország területén életbe lépett, az ostromállapot azonban csak néhány városra terjed ki. Lugoson, ismerve a lugosi lakosság komoly, higgadt természetét, amellyel nem szokott okot szolgáltatni ilyen erősebb rendszabályra, remélhetőleg nem is lesz ostromállapot. A komoly sajtó nyugodtan fogadja a belső rend biztosítása érdekében a cenzúrát. A «Subilate» egyházi énekkar hangversenyének műsora: 1. „Kyrie“ és „Gloria“ Neuhofer Békemiséjéből. Vegyeskar orgona és vonószenekari kísérettel. 2. „Domine Deus“ Kettős Mozart nagy C-moll miséjéből, éneklik Modern és perzsa szőnyeg - minták, kézimunka rajzok és tervek. Iparművészeti munkák, valódi gobelinek, diszítő és kirakat reklám anyag. DEKORATÍV FESTMÉNYEK 2 Cím e lap kiadóhivatalában. ifj. Hajós Imréné és Vogel Pálné 3. Beethoven: „Variációk“ és Mozart: „Menüett“. Két hegedűn zongorakisérettel játszik Arató Andor, Arató Zoltán és Arató Andorné. 4. „Et incarnatus est“ Szoprán-ária Mozart C-moll miséjéből, énekli ifj. Hajós Imréné. 5. a) „Lobgesang“ Mehul „Joseph und seine Brüder“ című operájából, b) „Csodálja ezt“ Haydn „Teremtés“ c. oratóriumából. Szoprán szólók vegyeskarral és zongorakisérettel. 6. „Quoniam tu solus“ Terzett a Mozart miséből, éneklik ifj. Hajós Imréné, Vogl Pálné és ifj. Hajós Imre. 7. „Sanctus“ és „Agnus Dei“ Neuhofer Békemiséjéből. Vegyeskar, orgona és vonószenekar. A hangverseny csütörtökön, f. hó 4 én este fél 9 órai kezdettel lesz a hát. Otthonban. Belépti dij személyenként 20 lej. Mindenkit szívesen látnak. 50 éves dalosjubileuma alkalmából szerenádot kapott, özv. Boer Ábelné szül. Deutsch Helén hétfőn, január elsején este 8 órakor lakása előtt dalosszerenádot kapott a Vidu kórus vegyeskarától azon alkalomból, hogy január 1 én volt 50 éve, hogy először énekelt (14 éves korában) a Vidu - énekkarban. Szerenád után az énekkar vezetősége egy ezüst emléktárgyat nyújtott át a jubilánsnak. A régebbi generáció nagyon jól emlékszik Boerné gyönyörű althangjára, melyet egylete ki is akart képeztetni Bécsben, de ő nem merte vállalni az idegenbe való távozást. Pedig kár volt, mert meg vagyunk róla győződve, hogy európai hirűalténekesnő vált volna belőle. Boerné, aki a régi békeidőben működő tagja volt a magyar és német dalegyleteknek is, kitűnő dilettáns színésznő is volt és nem egy német operett nagy sikere fűződik az ő nevéhez. A kiváló énekesnő 48 évig volt tagja a zsidó templomi karnak is, ahol gyönyörű szólóival szerzett nagy műélvezetet az ájtatos hívőknek. Mostani jubileuma alkalmából mi is legőszintébb szerencsekivánatainkat tolmácsoljuk neki. D. J. Szerelmi bánatában felakasztotta magát. Antal Mihály 19 éves lugosi hentessegéd szerelmi bánatában f. hób án felakasztotta magát. Mire hozzátartozói megtalálták, már halott volt. Szerdán d. 1 1 órakor temették el az eltunt fiatalembert. Bonyodalom az erdélyi italmérési engedélyek körül. Az erdélyi italmérési engedélyek kicserélése körül megint súlyos bonyodalom keletkezett a Monopóligazgatóság december 4-én kelt 42300. számú rendelete következtében. Ez a rendelet ugyanis megint felfüggesztette az összes erdélyitalmérési engedélyek kicserélését. Ismeretes az a sokféle intézkedés, amely az italmérési engedélyek kicserélésével kapcsolatban már napvilágot látott. Először az összes italmérési engedélyek kicserélését rendelték el. Azután egy távirati rendelkezés alapján felfüggesztették a régi magyar italmérési törvények és rendeletek alapján kiadott engedélyek kicserélését, kétségtelenül azzal a szándékkal, hogy ezeket kivételesen kedvezőtlenebb elbírálásban részesítsék. Az Erdélyi és Bánáti Kereskedelmi Testületek Szövetségének intervenciójára azután ezt a rendeletet visszavonták és megint az összes italmérési engedélyek kicserélését rendelték el. A mostani új rendelet megint máskép intézkedik. Most, tekintet nélkül arra, hogy mikor kell az italmérési engedély, milyen rezsim alatt adták ki azokat, az összes erdélyi italmérési engedélyek kicserélését felfüggesztették. Hubay Jenő hegedűművész Szántó György Stradivarius c. regényéről. „Az író által megénekelt hegedűművész és utcai énekes, katona és korcsmáros kezében forgott. Szántó nagyerejű és nemes írói eszközökkel dolgozik, teljes mértékben élveztem színes és gazdag írását.“ Szántó György kétkötetes regénye egy Stradivarius legenda mostani tálalása. A mesterhegedű felébred évszázados álmából, hogy elmondja tragédiákkal sűrűn beszőtt útját. A regénynek tulajdonképpeni érdeme az a rendkívüli festői készség és materiális tudás, mellyel a különböző korok embereit és miliőit élettel tudja megtölteni. Egyes emberek tragédiái mögött mint eleven háttér vonul el a történelem három százada. Nagy és rendkívül bravúros írói teljesítmény ez, méltó ahhoz a királyi hangszerhez, amely a ragyogó színekben látó vak irót megihlette. — A regény megrendelhető lapunk kiadóhivatala, illetve a Husvéth és Hoffer könyvkereskedés útján. A kisebbség elnevezés nem azt jelenti, hogy az országban egy népnek kisebb joga van. A Prágai Magyar Hírlapot, amely három hónapi betiltás után ismét megjelent, Szentivány József magyar képviselő vezércikke miatt elkobozták. A Prágai Magyar Hírlap, miután a cenzúra által kifogásolt mondatokat a vezércikkből kihagyták, újból megjelent. Kijelenti a vezércikk, hogy a lap ezentúl is küzdeni fog a magyarság politikai egységéért és egyenjogúságáért. Szüllő Géza magyarpárti képviselő szintén írt cikket az újonnan megindult Prágai Magyar Hírlapba és kifejti, hogy ez az indulás a régi hittel történik. Azután rámutat arra, hogy a kisebbség elnevezés nem azt jelenti, hogy az országban valamely népnek kisebb joga van. A kisebbség elnevezés csak etnikai különbséget jelent, azonban a kisebbségnek éppen úgy igénye van a teljes jogra, mint az országban élő más népeknek. 1934