Krassó-Szörényi Lapok, 1936. október-december (58. évfolyam, 77-101. szám)

1936-10-01 / 77. szám

Csütörtök, 1936 októberi I. ^ARAfJ3 LEJ LVIII.­évf. 77. sz fk­ évre évre a* £L01S2&TDS ass. 200 lej. a Kegyed évre.................50 lej. ej. I Egy hőre.....................17 lej. 100 lej. ( Egy hőre Küllöldre negyedévenként 100 lej. Magyarországon negyedévenként 3-25 Pengd s©yes szám érh 3­~ bss. POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő: Arató Andor. nvgiiiKfliíR­ouiatiku csütörtök­ön és sasára au Szerkesztőség és kiadóhivatal: bU609 ______Regele Ferdinand I. 36. sz. i.. TELEFON 10*. Egy nép tetterpróbája Nyolcadik nagy kongresz­­szusát tartotta ez idén a né­met nemzeti szocialista párt Nürnbergben és a negyediket azóta, hogy az uralmat át­vette, hogy a német nép ügyeit kizárólagos hatalom­mal egyedül intézi. E kongresszusnak is, mint az eddigieknek, három fő­iránya volt: 1. Beszámoltak az elért eredményekről, 2. Meghatározták a legközelebb megvalósításra kerülő gaz­dasági terveket, 3. Kitűzték azokat a belső és külső po­litikai célokat, amelyek felé Németország a következő esztendőkben törekedni fog. Az eredmények egyik leg­nagyobbika, hogy a hat millió munkanélküliből, amely 1933-ban szerepelt a biro­dalomban, ma már csak 1 millió van foglalkozás nélkül és a nagyobb foglalkoztatás révén elért nemzeti jövedel­met a dolgozók jólétének emelésére fordították. Az új gazdasági célkitű­zések sorában egy négyéves terv áll, amelynek homlok­terében a német ipar fejlesz­tése, az iparnak nyersanyag­gal való ellátása és a német nép élelmezése szerepel. A népélelmezés kérdése a leg­erősebb próbája a vezetők és a nép teherbiróképessé­­gének. Németországban 136 lélek esik egy négyzetkilo­méterre s ebből következőleg a gazdasági egyensúly biz­tosítása csakis úgy érhető el, ha a nép tovább képes redukálni élelmezési igényeit. Részben meg kell elégednie vaj, tojás, zsír és hús tekin­tetében a technikailag elő­állított pótlékokkal. Ezt az igazságot nyiltan odaállította követendő szabályként a nép elé a német kormány és a mi ehhez képest tejjel­­mézzel folyó életünkben ért­hetetlen, de annál bámula­tosabb, hogy a német nép vállalja az önmegtagadásnak ezt a hatalmas áldozatát egy szebb, egy jobb jövő remé­nyében, amely szebb jövőért nemcsak ilyen bámulatos önmegtagadásra, hanem ha­talmas munkavállalásra és csaknem emberfeletti erőki­fejtésre is képes. Hol vagyunk a fegyelme­zettségnek ettől a hősies magasságától mi, kisebbségi sorsban küzködők? Hol va­gyunk mi az önmegtagadás­nak ettől az életfenntartásig Aki mostanában az újsá­gokat olvassa, szinte azt hiheti magáról, hogy álmo­dik. Természetesen nem a spanyol eseményekről szóló híreket kell figyelemmel kí­sérni, hanem az úgynevezett kellemes szenzációkat. Ilye­nek is vannak. Valósággal felüdül az ember, ha teljes figyelmet szentel azoknak a gyönyörű beszédeknek és nagyszerű eszméknek, ame­lyek az elmúlt héten Bucu­­reştiben a nemzetközi inter­parlamentáris kereskedelmi konferencián hangzottak el. Huszonhárom jóhiszemű és békét akaró állam dele­gátusai vettek részt ezen a konferencián s valóságos földi mennyországot vará­zsoltak szemeink elé. A tökéletes testvéri egyetértést a népek között, a kereske­delmi forgalom akadályainak megdöntését, a biztonságot, a pénzt, amelynek mindenhol egyformán értéke van, a munkát, amelyet mindenhol egyformán megbecsülnek. Nyárvégi álom volt ez 1936 őszének kezdetén, amikor a legbizonytalanabb ködök bo­rították el a politika láthatárát. Vagy ha nem is akartunk elkalandozni ilyen messzi sztratoszférákba, megeléged­hettünk azzal is, ha elolvas­suk a gazdasági kisántánt kibontakozásának nagyszerű terveit. Lehet, hogy álmo­dozás huszonhárom állam­törő példájától mi, akik nem tudunk áldozatot hozni hoz­zánk legközelebb eső pusz­tuló nemzeti javainkért ? De hozzátehetjük azt is, hol va­gyunk olyan határozott cél­kitűzésektől, amelyeknek lel­kesítő érdekében ne csak szalmalángra tudjunk lob­banni, hanem égni a megva­lósítás munkájának szent tüzében kitartóan éveken ke­resztül ! Hol vagyunk mi mindettől? Jóakaratának harmóniája. De talán nem oly megoldhatat­lan három szomszédos, kö­zös politikai célú és évtize­dek óta szövetségben álló ország közös gazdasági megszervezése. Egységes törvények, vámformalitások megszüntetése, szabad uta­zási lehetőségek, közlekedési viszonyok javítása. Azok, akik semmiképen sem akartak hinni az álom­nak, még mindig jókat ol­vashattak ki az újságokból, amikor tudósítások jelentek meg arról, hogy itt ebben az országban reformok van­nak készülőben. Sürgősen meg fogják oldani azokat a problémákat, amelyek már nagyon is keményen a ha­sunkba vágnak. A miniszterek gondolkoz­nak azon, hogy egységesítik a sokféle adót, amelyet már nem tud senki sem számon tartani és előrelátni. Meg­szűnnek, a sokféle adókive­tések. És ha valaki, hosz­­szas könyörgésre, az egyik adóhivataltól halasztást kap, nincs kitéve annak, hogy egy másik adóhivatal saját közegeivel ugyanakkor min­den bútorát vagy áruját el­szállítja, vagy elárvereli. Vagy egymagában véve is nem jóleső gondolat az, hogy nem kell reszketni ezentúl a bélyeg és repülő­bélyeg ellenőrzésétől, mert jönnek az új egységes sza­­ ­lom 1936 őszén bályok, amelyek teljesen vi­lágosan és érthetően meg­mondják mindenkinek, mire és mennyi bélyeget kell fel­ragasztani ? Vannak a lapokban jó hírek is, csak meg kell azo­kat keresni. Valóságos ál­mok. Nyár végén és ősz ele­jén jólesik álmodozni. Jólesik elhinni, hogy a világ végre megtalálja önmagát, vagy legalább mi itt szomszédaink­kal megköthetjük az igazi gazdasági békét. De ha már ez sem valósulhat meg egy­hamar, az a könnyen reali­zálható álom lesz valósággá, hogy világos, érthető és egyszerű közgazdasági tör­vényeink lesznek. Mi nem akarunk senkit sem felébreszteni az álmok­ból. Egyelőre higyjünk el mindent és reméljünk. A holnapot úgysem láthatja senki sem előre. Akkor leg­alább ma ünnepeljük a kü­lönböző országok delegátu­sait, a szakembereket, a tudósokat, a jóakaratú állam­férfiakat ... A vagonhiány az őszi gazdasági élet rák-­­­fenéje hosszú évek óta. Tró­­j nők, birodalmak omolhattak össze, határok tolódhattak el, világszemléletek fordulhattak jobbra, avagy balra,­­ Eu­rópa közepének mezőgaz­dasági államaiban, a termé­nyek betakarítása után kö­vetkezetesen és kivédhetetle­nül jelentkezett a legnélkü­lözhetetlenebb fuvarozási eszközöknek, a vasúti va­gonoknak végzetes hiánya. Pontosan minden év szep­temberében feljajdulnak az ismeretes sirámok: nincs va­gon,megakad a szállítás, cső­döt mond a kedvezőnek mu­tatkozó kiviteli tevékenység. Panaszkodnak a gabona­­termelők. Még azok is, akik szállítási tevékenységüket fő­ként a vízi utak kihasználá­sára alapozzák. Mert hiába állanak útrakészen nagyoblű hajók rendelkezésükre, ha késedelmet kell szenvedniük a kiinduló kikötőbe való szál­lításnál a vagonhiány miatt. A tűzifakivitel is erősen megsínyli a szállító eszkö­zök hiányát s félős, hogy erdőiparunk nem tudja majd idejekorán leszállítani a ki­harcolt kontingenst. A petró­­leumérdekeltség is vagon­hiány miatt ostromolja az államvasutak vezérigazgató­ságát. Egyelőre minden ko­molyabb kilátás nélkül. Megállapíthatjuk, hogy a vagonhiánynak két fő oka van. Először is valóban ke­vés a teherszállító vasúti kocsik száma. Másodszor: ezt az elégtelen kocsiparkot hiányosan adminisztrálják. Nem helyeznek kellő súlyt arra, hogy a megüresített va­­gonokat az állomásokról perc­nyi késedelem nélkül továb­bítsák. Mi azt nagyon jól tudjuk, hogy a CFR teherszállító kocsiparkjának az őszi fel­fokozott szükséglethez viszo­nyított kiegészítése igen ne­héz kérdés. Nemcsak azért, mert roppant befektetéseket követel, hanem azért is, mi­vel a szállítási főszezon le­bonyolítása után a kocsi­többlet gazdaságos kihasz­nálása alig lenne biztosítható. Ámde van megoldási lehe­tőség sokmilliós befektetés nélkül is. Ez pedig nem más, mint a vagonkölcsönzés. Az Erdőiparosok Szövetsége is azt javasolta a CFR vezér­­igazgatóságának, hogy a va­gonválság idejére nagyobb számú teherkocsit kérjen köl­csön az érdekelt szomszé­dos államoktól, elsősorban Csehszlovákiától, Lengyel­­országtól és Ausztriától. De a távolabbi országok vasút­­vállalataitól is. Ezek a köl­­csönvagonok lényegesen eny­hítenék a fuvarozási krízist. Egyben pedig biztosítanák országunk kiviteli lehetősé­geinek minél tökéletesebb ki­használását. (­ob­) ISKOLAFELSZERELÉSEK kőrisas és papirkereskedésében kaphatók .­­a * * Husvéth és Hoff­er Lug«,j, s*. Reg. Ford. 36 e S le goi CSŐD Dail ------------------ --------1 — (a «Szent István» kápolna mellett).

Next