Krassó-Szörényi Lapok, 1936. október-december (58. évfolyam, 77-101. szám)

1936-10-01 / 77. szám

Csütörtök, 1936 októberi I. ^ARAfJ3 LEJ LVIII.évf. 77. sz fk évre évre a* £L01S2&TDS ass. 200 lej. a Kegyed évre.................50 lej. ej. I Egy hőre.....................17 lej. 100 lej. ( Egy hőre Küllöldre negyedévenként 100 lej. Magyarországon negyedévenként 3-25 Pengd s©yes szám érh 3~ bss. POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő: Arató Andor. nvgiiiKfliíRouiatiku csütörtökön és sasára au Szerkesztőség és kiadóhivatal: bU609 ______Regele Ferdinand I. 36. sz. i.. TELEFON 10*. Egy nép tetterpróbája Nyolcadik nagy kongreszszusát tartotta ez idén a német nemzeti szocialista párt Nürnbergben és a negyediket azóta, hogy az uralmat átvette, hogy a német nép ügyeit kizárólagos hatalommal egyedül intézi. E kongresszusnak is, mint az eddigieknek, három főiránya volt: 1. Beszámoltak az elért eredményekről, 2. Meghatározták a legközelebb megvalósításra kerülő gazdasági terveket, 3. Kitűzték azokat a belső és külső politikai célokat, amelyek felé Németország a következő esztendőkben törekedni fog. Az eredmények egyik legnagyobbika, hogy a hat millió munkanélküliből, amely 1933-ban szerepelt a birodalomban, ma már csak 1 millió van foglalkozás nélkül és a nagyobb foglalkoztatás révén elért nemzeti jövedelmet a dolgozók jólétének emelésére fordították. Az új gazdasági célkitűzések sorában egy négyéves terv áll, amelynek homlokterében a német ipar fejlesztése, az iparnak nyersanyaggal való ellátása és a német nép élelmezése szerepel. A népélelmezés kérdése a legerősebb próbája a vezetők és a nép teherbiróképességének. Németországban 136 lélek esik egy négyzetkilométerre s ebből következőleg a gazdasági egyensúly biztosítása csakis úgy érhető el, ha a nép tovább képes redukálni élelmezési igényeit. Részben meg kell elégednie vaj, tojás, zsír és hús tekintetében a technikailag előállított pótlékokkal. Ezt az igazságot nyiltan odaállította követendő szabályként a nép elé a német kormány és a mi ehhez képest tejjelmézzel folyó életünkben érthetetlen, de annál bámulatosabb, hogy a német nép vállalja az önmegtagadásnak ezt a hatalmas áldozatát egy szebb, egy jobb jövő reményében, amely szebb jövőért nemcsak ilyen bámulatos önmegtagadásra, hanem hatalmas munkavállalásra és csaknem emberfeletti erőkifejtésre is képes. Hol vagyunk a fegyelmezettségnek ettől a hősies magasságától mi, kisebbségi sorsban küzködők? Hol vagyunk mi az önmegtagadásnak ettől az életfenntartásig Aki mostanában az újságokat olvassa, szinte azt hiheti magáról, hogy álmodik. Természetesen nem a spanyol eseményekről szóló híreket kell figyelemmel kísérni, hanem az úgynevezett kellemes szenzációkat. Ilyenek is vannak. Valósággal felüdül az ember, ha teljes figyelmet szentel azoknak a gyönyörű beszédeknek és nagyszerű eszméknek, amelyek az elmúlt héten Bucureştiben a nemzetközi interparlamentáris kereskedelmi konferencián hangzottak el. Huszonhárom jóhiszemű és békét akaró állam delegátusai vettek részt ezen a konferencián s valóságos földi mennyországot varázsoltak szemeink elé. A tökéletes testvéri egyetértést a népek között, a kereskedelmi forgalom akadályainak megdöntését, a biztonságot, a pénzt, amelynek mindenhol egyformán értéke van, a munkát, amelyet mindenhol egyformán megbecsülnek. Nyárvégi álom volt ez 1936 őszének kezdetén, amikor a legbizonytalanabb ködök borították el a politika láthatárát. Vagy ha nem is akartunk elkalandozni ilyen messzi sztratoszférákba, megelégedhettünk azzal is, ha elolvassuk a gazdasági kisántánt kibontakozásának nagyszerű terveit. Lehet, hogy álmodozás huszonhárom államtörő példájától mi, akik nem tudunk áldozatot hozni hozzánk legközelebb eső pusztuló nemzeti javainkért ? De hozzátehetjük azt is, hol vagyunk olyan határozott célkitűzésektől, amelyeknek lelkesítő érdekében ne csak szalmalángra tudjunk lobbanni, hanem égni a megvalósítás munkájának szent tüzében kitartóan éveken keresztül ! Hol vagyunk mi mindettől? Jóakaratának harmóniája. De talán nem oly megoldhatatlan három szomszédos, közös politikai célú és évtizedek óta szövetségben álló ország közös gazdasági megszervezése. Egységes törvények, vámformalitások megszüntetése, szabad utazási lehetőségek, közlekedési viszonyok javítása. Azok, akik semmiképen sem akartak hinni az álomnak, még mindig jókat olvashattak ki az újságokból, amikor tudósítások jelentek meg arról, hogy itt ebben az országban reformok vannak készülőben. Sürgősen meg fogják oldani azokat a problémákat, amelyek már nagyon is keményen a hasunkba vágnak. A miniszterek gondolkoznak azon, hogy egységesítik a sokféle adót, amelyet már nem tud senki sem számon tartani és előrelátni. Megszűnnek, a sokféle adókivetések. És ha valaki, hoszszas könyörgésre, az egyik adóhivataltól halasztást kap, nincs kitéve annak, hogy egy másik adóhivatal saját közegeivel ugyanakkor minden bútorát vagy áruját elszállítja, vagy elárvereli. Vagy egymagában véve is nem jóleső gondolat az, hogy nem kell reszketni ezentúl a bélyeg és repülőbélyeg ellenőrzésétől, mert jönnek az új egységes sza lom 1936 őszén bályok, amelyek teljesen világosan és érthetően megmondják mindenkinek, mire és mennyi bélyeget kell felragasztani ? Vannak a lapokban jó hírek is, csak meg kell azokat keresni. Valóságos álmok. Nyár végén és ősz elején jólesik álmodozni. Jólesik elhinni, hogy a világ végre megtalálja önmagát, vagy legalább mi itt szomszédainkkal megköthetjük az igazi gazdasági békét. De ha már ez sem valósulhat meg egyhamar, az a könnyen realizálható álom lesz valósággá, hogy világos, érthető és egyszerű közgazdasági törvényeink lesznek. Mi nem akarunk senkit sem felébreszteni az álmokból. Egyelőre higyjünk el mindent és reméljünk. A holnapot úgysem láthatja senki sem előre. Akkor legalább ma ünnepeljük a különböző országok delegátusait, a szakembereket, a tudósokat, a jóakaratú államférfiakat ... A vagonhiány az őszi gazdasági élet rák-fenéje hosszú évek óta. Trój nők, birodalmak omolhattak össze, határok tolódhattak el, világszemléletek fordulhattak jobbra, avagy balra, Európa közepének mezőgazdasági államaiban, a termények betakarítása után következetesen és kivédhetetlenül jelentkezett a legnélkülözhetetlenebb fuvarozási eszközöknek, a vasúti vagonoknak végzetes hiánya. Pontosan minden év szeptemberében feljajdulnak az ismeretes sirámok: nincs vagon,megakad a szállítás, csődöt mond a kedvezőnek mutatkozó kiviteli tevékenység. Panaszkodnak a gabonatermelők. Még azok is, akik szállítási tevékenységüket főként a vízi utak kihasználására alapozzák. Mert hiába állanak útrakészen nagyoblű hajók rendelkezésükre, ha késedelmet kell szenvedniük a kiinduló kikötőbe való szállításnál a vagonhiány miatt. A tűzifakivitel is erősen megsínyli a szállító eszközök hiányát s félős, hogy erdőiparunk nem tudja majd idejekorán leszállítani a kiharcolt kontingenst. A petróleumérdekeltség is vagonhiány miatt ostromolja az államvasutak vezérigazgatóságát. Egyelőre minden komolyabb kilátás nélkül. Megállapíthatjuk, hogy a vagonhiánynak két fő oka van. Először is valóban kevés a teherszállító vasúti kocsik száma. Másodszor: ezt az elégtelen kocsiparkot hiányosan adminisztrálják. Nem helyeznek kellő súlyt arra, hogy a megüresített vagonokat az állomásokról percnyi késedelem nélkül továbbítsák. Mi azt nagyon jól tudjuk, hogy a CFR teherszállító kocsiparkjának az őszi felfokozott szükséglethez viszonyított kiegészítése igen nehéz kérdés. Nemcsak azért, mert roppant befektetéseket követel, hanem azért is, mivel a szállítási főszezon lebonyolítása után a kocsitöbblet gazdaságos kihasználása alig lenne biztosítható. Ámde van megoldási lehetőség sokmilliós befektetés nélkül is. Ez pedig nem más, mint a vagonkölcsönzés. Az Erdőiparosok Szövetsége is azt javasolta a CFR vezérigazgatóságának, hogy a vagonválság idejére nagyobb számú teherkocsit kérjen kölcsön az érdekelt szomszédos államoktól, elsősorban Csehszlovákiától, Lengyelországtól és Ausztriától. De a távolabbi országok vasútvállalataitól is. Ezek a kölcsönvagonok lényegesen enyhítenék a fuvarozási krízist. Egyben pedig biztosítanák országunk kiviteli lehetőségeinek minél tökéletesebb kihasználását. (ob) ISKOLAFELSZERELÉSEK kőrisas és papirkereskedésében kaphatók .a * * Husvéth és Hoffer Lug«,j, s*. Reg. Ford. 36 e S le goi CSŐD Dail ------------------ --------1 — (a «Szent István» kápolna mellett).