Krassó-Szörényi Lapok, 1937. január-március (59. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-03 / 1. szám

2 ai Napközi Gyermekotthon működése Igen fontosnak és szükséges­nek tartjuk évente legalább egy­szer kimerítő beszámolót­­ adni pártoló tagjainknak és a lugoji társadalomnak évi működésünk­ről. Vannak ugyanis sokan, akik­nek 7 év letelte után még ma sincsen tiszta képük a Gyermek­­otthon működéséről. Nagyon kér­jük, olvassa el mindenki elejétől végig hírlapi közlésünket, amely arra szolgál, hogy minél na­gyobb érdeklődést keltsen az aranyszívű lugosiak lelkében a Gyermekotthon iránt. Otthonunk a Str. Duca 20. szám alatti helyiség. Szívesen lá­tunk mindenkit, aki az Otthont még nem látta, hogy azt tekintse meg és győződjék meg áldásos működéséről. A Napközi Otthon­ba munkások és munkanélküliek gyermekeit vesszük fel nemzeti­ségi és vallási különbség nélkül. Miniszterileg jóváhagyott alap­szabályaink értelmében Ottho­nunk internacionális. Igen téves és rosszakaratú állítása az né­melyeknek, akik ugyanis több­nyire nincsenek tisztában az Ott­hon működésével, hogy azt „ki­sebbségi intézménynek“ minő­sítik. Az Otthon nemzetiség- és valláskülönbség nélkül veszi fel a gyermekeket 1 éves kortól 12 éves korig alapos orvosi vizs­gálat után. Apró kicsinyeinknek természetesen nem tilthatjuk meg anyanyelvük használatát, de fő­­súlyt fektetünk az államnyelv, vagyis a román nyelv elsajátítá­sára, amely őket nemcsak az is­kolára, de főképpen az életre előkészíti. Áldásos intézmény ez, amely apának, anyának alkalmat ad a nyugodtlelkű kenyérkere­setre. Amíg ők arcuk verejté­kével keresik mindennapi kenye­rüket, addig az ő kicsinyeik az otthon meleg, tiszta levegőjében minden szennytől védve, min­dennel ellátva szórakoznak, fog­lalkoznak, meg vannak védve a mostani korszellem romboló ha­tásától. Kicsinyeink legtöbbje át­ázva, átfázva, dideregve, sokszor sírva siet már korán reggel 6— fél 7 órakor az otthonba. Itt azonnal enyhítenek bajukon. Kicsi fagyos tagjaikat melegre dörzsölik, átfázott kis lábaikat megmelegítik. Hideg testüket át­melegíti a langyos fürdő, utána pedig a jó meleg tejecske ke­nyérrel erősíti őket. Könnyeiket hálás mosoly, boldog érzés váltja fel. El ne felejtsük, hogy ezen szegény gyermekek városunk jövő nemzedékét fogják képezni, akiknek legszebb emlékeik közé az Otthonban töltött nyugodt, gondtalan napok és évek fognak tartozni. Otthonunkban jelenleg 50 gyer­meket gondozunk. Ezek között 16 román, 20 német és 14 ma­gyar gyermek van elhelyezve, akik naponta reggelivel, ebéddel (amely áll a túl gondosan, ízle­tesen elkészített ételből) és este, eltávozásuk előtt, tejjel és ke­nyérrel vannak ellátva. Ezen költségek fedezésére a következő jövedelmek állnak rendelkezé­sünkre : A város évi 12 000 lej­jel támogatja az otthont, ingyen helyiséget és világítást ad. Bár akadna a városi bizottsági tagok között olyan melegszívű ember­barát is, aki értékelni tudja em­berbaráti teljesítményünket és hathatósan síkra szállna a büdzsé tárgyalása alkalmával Gyermek­­otthonunk érdekében is. Hálás köszönetet mondunk a város ve­zetőségének az eddigi támoga­tásáért is, de kérjük, hogy a vá­ros, amely kulturcélokra oly nagy összegeket áldoz, a mai ínséges, nyomorteljes időben ne feledkezzék meg a kulturcélok­­nál ez időszerint sokkal szüksé­gesebb és sürgősebb szegény­­gyámolításról sem és legyen szí­ves a jövőben szegény ottho­nunkat is oly mértékben támo­gatni, hogy azt ne kelljen még ezen évben (ami több, mint való­színű) jövedelemhiány miatt meg­szüntetni. Az Otthon megalapí­tásakor pártoló tagjaink száma 450 volt, ma már csak 180 tagot számítunk. Vannak köztük olya­nok, akik már 7 év óta áldoz­nak az Otthonért. Pár éven ke­resztül teljesen ingyen tarthattuk kicsinyeinket, vagyis a munkás­szülők fel voltak mentve minden fizetés alól, de amikor a város mind szűkebbre szabta a támo­gatást, egyletünk vezetősége el­határozta, hogy a tényleg mun­kába járó szülők naponta 1 lej 50 bánit fizessenek gyermekeik otthonbeli ellátásáért. A munka­­nélküliek még ezen díj alól is fel vannak mentve. Hogy csekély jövedelmi forrásainknak ellenére az otthont még mindig fenntart­hattuk, azt nagyrészben jótevő­inknek köszönhettük, akik élel­miszereink vagy faszükségletünk felhasználásakor siettek a nyo­mort enyhíteni, amennyire és ahogyan csak lehetett. Pártoló tagjaink havi 20 lejes támogatása igen nagy segítséget jelent az Otthonnak. A mostani nehéz, válságos idők az Otthon jótevőinek nagy részét elkedvet­lenítették, a nagy érdeklődés el­lankadt és a társadalom ember­szerető nemes tevékenysége nagy mértékben csökkent, olyannyira, hogy az Otthon közeli jövője erősen veszélyeztetve van, ami számos gyermeknek a nyomorba való kitaszítását jelentené. Akik pedig kiléptek az Otthon pártoló tagjai sorából, ne sajnálják havi 20 lej szeretet- és könyörület­­adományukat a nemes cél érde­kében a jótékonyság oltárára he­lyezni. Új pártoló tagokat ezer örömmel és lelkesedéssel fo­gadunk. A Lugoson működő számos egylet közül ma már csak a ma­gyar Jótékony Nőegylet évi 1200 lejjel támogat. A Német Nőegy­ S?r Gesf é s Szerbat­i kapott let ezen évben 300—300 lejt adományozott az Otthonnak és jótékonycélú mulatságaik vissza­maradt ételmaradványaival sze­reztek örömöt és élvezetet kis védenceinknek. A Református Egyházközség karácsonyi pénzbeli adománya ezen évben is 1000 lej volt. A Textilgyár majdnem ösz­­szes faszükségletünkről gondos­kodott és karácsonykor meleg flanellt, molinót adott az Ott­honnak. Méltóságos Boros János pápai prelátus ur 1000 lejjel járult hozzá Otthonunk nyomorának enyhítéséhez. Kari Márton alpolgármester ur az Otthon karácsonyi ünnepélyén a sajátjából adott 500 lejt. Dr. Dobrin György úr nemes- lelkűségének köszönhettük a még hiányzó több köbméter faszük­ségletünk fedezését. Neki kö­szönhették kicsinyeink a sok jó, ízletesen elkészített tápláló étel­­neműt is. Isten áldását kérjük mindazon nemes jótevőkre, akik az Otthon érdekében áldoztak. II. ül. Minta - érték nélkül A vámigazgatóság az áru­minták és saját használatra behozott árucikkek import­jára nézve szabályrendeletet dolgozott ki az erre vonat­kozó genfi nemzetközi szer­ződés alapján. Az értéknélküli mintákat a szabályrendelet értelmé­ben vámmentesen lehet be­hozni az országba. Ami az értékkel bíró minták beho­zatalát illeti, két eset lehet­séges és pedig: 1. A mintát újraexportá­­lási joggal hozzák be és ez esetben a vámtaxák letétbe helyezendők. Ellenkező eset­ben 2. a teljes vámtaxát kell utánuk megfizetni. Ezzel kapcsolatban a vám­­igazgatóság azt az észrevé­telt tette, hogy igen jelentős értéket képviselnek azon áruk, amelyeket azon a cí­men hoznak be vámmente­sen, hogy az áruk személyes használatra szolgálnak. Vul­­canescu igazgató az ez­zel kapcsolatos visszaélések meggátlására ezt a kérdést is rendszabályozni kívánja. Ami a költözködéssel kap­csolatos importot illeti, erre nézve a vámtörvény módo­sítása során fognak megfe­lelő rendszabályokat alkal­mazni. Végül, miután megállapí­tást nyert, hogy különösen az északnyugati határon igen felburjánzott a csempészés, elhatározták, hogy mozgó brigádokat szerveznek ezek leleplezésére. A brigádok autókkal, motorkerékpárok­kal és lovakkal lesznek fel­szerelve és állandó ellenőr­zést gyakorolnak a határ mentén. A határzónát ezzel egyidejűleg 10 kilométerről 20 kilométeres körzetté szé­lesítik ki. Jugoszlávia szőlőtermelése A jugoszláv földművelés­ügyi minisztériumban ren­delettervezeten dolgoznak, amelynek alapján a sík vi­dékeken korlátozzák a bor­termelést. Jugoszláviában kö­zel 40 ezer hold homoki szőlő van olyan területeken, amelyek gabona és egyéb értékes termények termelé­sére kiválóan alkalmasak. A homoki szőlőtermelés igen súlyos károkat okoz a hegy­vidéki bortermelésnek,amely­nek földje más terményekre nem alkalmas. Különösen a dalmát bor­vidékek érzik erősen a ho­moki szőlők káros hatásait. Ez vezette az illetékes kö­röket arra, hogy az egyre jobban terjeszkedő homoki bortermelést korlátozzák. Amerikába özönlik Európa tőkéje Az Egyesült Államokban a kereskedelmi minisztérium ki­mutatása szerint 1936 szep­tember 30-án 7.000.000.000 dollár értékű idegen tőke volt beruházva. Ez év janu­ár elsejétől szeptember 30- ig 2.281.659 ezer dollár kül­földi tőke özönlött az Egye­sült Államokba, még­pedig Angliából 780,204.000, Svájc­ból 279,630.000, Franciaor­szágból 201,940.000, Hol­landiából 194,962 ezer, Né­metországból 73,863.000, Olaszországból 28,714.000, egyéb európai országokból 197 millió 241.000,Kanadából 138,482.000, latin Ameriká­ból 159,926.000 a Távol Keletről 195,015.000 és más országokból 13,668.000 dol­­lár. 1937 Egyévi és háromhavi fogházbüntetést kapott az apa, aki leányát megölte Szörnyű családi tragédia szín­helye volt múlt év őszén Miha­­iescu Miklós lugoji gazda portája. A gazda, aki már néhány év óta özvegy volt, haragos viszonyba került 23 éves Mária nevű leá­nyával. A leány már serdülő korában is botrányokat okozott és Mihaiescut nagyon bántotta a leány magaviselete, akit minden­képpen meg akart volna javítani. Nagy anyagi áldozatok árán si­került férjhez adni a leányt egy jobbmódú gazdához és remélte, hogy a házasélet meg fogja vál­toztatni a fiatalasszonyt. Ennek azonban épp az ellenkezője tör­tént, a nő tovább folytatta köny­­nyelmű életmódját, majd néhány hét múlva megszökött a családi otthonból. Hosszú hónapokon át vadházasságban élt egy férfival, akinek azonban nem volt sem­mi jövedelme, úgy hogy sokszor nyomorogtak. A nő úgy próbált segíteni a helyze­tn, hogy apja házából élelmiszereket lopott és azokat hazacsempészte. Emiatt veszekedések voltak és a gazda többször fenyegette meg feljelen­téssel a leányát, aki egy szép napon bejelentette, hogy vadhá­­zastársával apja házába fog köl­tözni. Mihaiescu ekkor kidobta házából leányát, ám amikor pár hét múlva hazatért egy vásárból, ott találta a leányát, aki egy szomszédasszony társaságában ismét az éléskamrát dézsmálta meg. Mihaiescu erre szótlanul ki­ment a szobából, felment a pad­lásra, ahonnan egy éles fejszé­vel tért vissza. A szomszédasz­­szony hirtelen eléje állott, hogy megakadályozza őt gyilkos szán­dékában, a gazda azonban félre­lökte és rettenetes csapást mért leányára, akinek kettéhasította a homlokát. A szerencsétlen nő azonnal összeesett és pár perc alatt kiszenvedett. Mihaiescu ön­ként jelentkezett a hatóságoknál és egy fél évig ült vizsgálati fog­ságban. A törvényszék előtt azzal védekezett, hogy leánya kijelen­tése késztette a gyilkosságra, amit egyébként már mélyen meg­bánt. A törvényszék az összes enyhítő körülmények figyelembe­vételével erős felindulásban elkö­vetett emberölés büntette miatt összesen egyévi és háromhavi fogházbüntetésre ítélte a gazdát, aki felebbezést jelentett be. A táblai tárgyaláson Mihaiescu vá­ratlanul bejelentette, hogy visz­­szavonja felebbezését, hogy az amnesztiarendelet kedvezményé­ben részesülhessen, így az ítélet jogerőre emelkedett. A legrövidebb idő alatt el­készül a névjegye Husvéth és Hoffernél Lugoj (állomásnál) Január 3-án délután 6 órakor a Magyar Dalárda hangversenye a DiCIá­ban

Next