Krassó-Szörényi Lapok, 1937. április-június (59. évfolyam, 25-47. szám)

1937-04-01 / 25. szám

á­ gáról, ne venné fontolóra kifogásaimat, önök is­­, képviselő­társaim, meg kell, hogy gondolják, vájjon érdemes-e ok nélkül megbántani a kisebbségeket ? Harminc esztendő óta hirdetem, hogy meg kell egymást értenünk, de soha sem volt olyan ak­tuális a közeledés és együttműködés problémája, mint ma. És higgyék el, amikor a javaslat sértő intézkedései ellen szót eme­lek, ezt a színészek érdekei mellett annak a kedvező atmoszfé­rának megteremtése érdekében is teszem, amely feltétlenül szük­séges a ránk váró megértő építő munka megkezdésére ... * Stefan Pop Turda előadó válaszában elismerte, hogy a ki­sebbségi szónok igen szimpatikus, tiszteletreméltó formában adta elő kifogásait, majd a miniszter több replika után bekérte a módosító javaslatokat. A „Magyar Kisebbség“ 1937 március 20-iki számából. A lugoji magyar Hiúság első kulturdélutánja Húsvét vasárnapján dél­után hat órára zsúfolásig teltek meg a lugoji Magyar Otthon helyiségei közönség­gel, hogy résztvegyenek a múlt hónapban megalakult magyar ifjúsági tagozat első kulturdélutánján. Jóleső örömmel állapíthat­juk meg, hogy az ifjúság a várakozáson felül megfelelt a hozzáfűzött reményeknek, amikor ilyen szép műsort állított össze és ehhez a szép műsorhoz ilyen nagy számú és lelkes közönséget tobor­zott. Dr. Udvardy László, az ifjúsági tagozat agilis, ügy­szerető elnöke lelkes meg­nyitó beszédben mutatott rá az ifjúság kulturmunkájának szükségességére és szeretet­tel üdvözölte ez első szárny­­próbálgatás alkalmából a nagyszámú közönséget. Her­­czeg András Kiss Piroska fordításában Eminescunak : „Csak még egy vágyam van“ című költeményét adta ezután elő a közönség tet­szése mellett. Ugray János (hegedű), Miszáchy József (cselló) és Simcsó Baba (zongora) együttese követ­kezett ezután. Műsorszámul Origo: „Szerenád“-ját vá­lasztották és alapos készült­séggel nagy tetszést aratva adták elő. Sebestyén Pál szavalata következett ezután. Sebestyén Reviczky Gyula : „Imakönyvem“ című költe­ményét adta elő mély átér­­zéssel. Dr. Litsek Zoltán, a lugoji párttagozat ügyv. el­nöke a Banat műemlékei­ből állított össze egy csokrot s társasutazás keretében ve­zette végig a hallgatóságot előadásának tárgyain. Ezt az előadást lapunk belsején ki­vonatosan közöljük. Dr. Lit­sek Zoltán nagy érdeklődés­sel hallgatott előadása után Varga Irén énekelt szépen csengő szopránján két ma­gyar dalt Langmoser Manci és Benkő Médi jól alkal­mazkodó zongorakísérete mellett, nagy tapsot aratva. Gyenge Gyula, a kedvelt sza­­valóművész két Ady verssel járult hozzá a sikerhez, de a közönség szűnni nem aka­ró tapsára még ráadást is kellett adnia. Gyenge szava­­lóművészete kiforrott átérzés, amelyben nem először, de remélhetőleg még sokszor lesz alkalmunk gyönyörködni. Hubay-Sarazate: „Hullámzó Balaton tetején“ című csár­dajelenetét játszotta ezután hegedűn Ugray János Sim­csó Baba kitűnően alkalmaz­kodó zongorakísérete mellett a közönség teljes tetszését aratva előadásukkal. Végül az ifjúság ifjú szavalókórusa mutatkozott be Gyenge Gyula vezetése alatt két Szabolcska költeményt adva elő. Az első „Dal a kis Demeter Rózsi­kéról“, a második „A Grand Caféban“ című vers volt. A szavalókórus ez első szerep­léséből megállapítható, hogy Gyenge Gyula szakavatott vezetése mellett még sok babért fog szerezni az ifjú­sági szakosztálynak. Nagy­ban emelte a hatást a má­sodik költemény végén Wal­­landt Tivadar zengő basszu­sának bekapcsolódása a „Kondorosi csárda mellett“ című dallal. Az igen élvezetes műsor után az ifjúság vidám táncra perdült és a késő hajnali órákig szórakozott az első nagysikerű bemutatkozó örö­mére. OMNIA 1937 március 31. április 1­2, szerda-csütörtök-péntek Világszenzáció! Világszenzáció ! Anronio Roverso A főszerepekben : Frederic March Olivia de Havilland. garof és Septrinl hapsit HÍREK. Vasárnap lesz a tanácsvá­­lasztás A szavazás három sza­vazóhelyen a hirdetményeken és lapunkban is közölt kezdőbetűs beosztás szerint történik. Minden szavazó tintával írja alá még a szavazás előtt a megfelelő három helyen választói igazolványát. Az arra jogosult nők is szavazzanak. Minden magyar szavazó férfi és nő igyekezzék a délelőtt folya­mán leszavazni az 1. sz. listára, melynek jele a küllős kerék, lis­tavezetője dr. Mihaescu Aurél, mert ezen a listán szerepelnek a magyarság jelöltjei. Első áldozások a minorita templomban. Fehérvasárnaptól, április 4 től kezdve négy egy­másután következő vasárnapon, mindig a reggel fél 9 órai mise alatt járulnak az első áldozáshoz a lugoji elemi iskolák katolikus tanulói. Április 4-én az apáca­­zárda magyar, április 11-én a zárda német tanulói, április 18-án az állami elemi iskola magyar és április 25-én az állami elemi iskola német tanulóinak lesz első áldozása. Zenés mise fehérvasárnapon. A következő vasárnap az u. n. fehérvasárnap. E napon a d. e. 11 órai nagymisén a minorita templomban a „Jubilate“ egy­házi ének- és zenekar zenés mi­sét ad elő. Halálozás: Rauszner Lajos nyug. vármegyei tisztviselő márc. 28-án 74 éves korában elhunyt. Temetése 30 án d. u. 5 órakor volt nagy részvét mellett. A helybeli kereskedelmi li­­ceum iskolagondnoksági tagjait, valamint a növendékek szüleit ezúton is meghívja a gondnok­ság a f. hó 4-én, vasárnap d. e. fél 11 órakor az iskolában meg­tartandó közgyűlésre. A köz­gyűlés tárgya az 1937—38. évi költségvetés megszavazása. A Filharmónia hangversenye szombaton este lesz a Dáciában. A hangverseny műsora: 1. Suppé: „Pique dame“ nyitány. Zenekar. 2. Haydn : „Teremtés“ oratóriu­mából két kar zenekari kíséret­tel, valamint szoprán és tenor szólóval. A szoprán szólót V. Kardoss Angéla, a tenor szólót Dippon György, a karrészeket a „Jubilate“ tóni. kat. egyházi énekkar vegyeskara énekli. 3. Mozart d-moll vonós­négyes. Ját­­szák Hegyesi Zoltán, Vadanelli I., Steiner Ferenc és Kapetanovits NI. 4. Gounod: Faust-egyveleg. Zenekar: 5. Borodin: „Igor her­ceg“ c. operájának zárókara. Ze­nekari kísérettel énekli a Vidu­­kórus. Az 1. és 4. számokat Ger­ber Frigyes kapitány, a 2. szá­mot Arató Andor egyházkarnagy, az 5. számot Barbu Filaret zene­iskolai igazgató vezényli. Jegyek 60, 40 és 20 lejes árban a „Sce­­na“-nál válthatók. óra, ékszer, jegygyűrű legolcsóbb beszerzése•A­ CSÉRI órás* és ékszerésznél 77 „CONSUM“ eladási hely, árverés a rendőrségen. Ápri­lis 6-án d. u. 3—6 óra között a rendőrkresztura udvarán elárve­rezik azokat a talált tárgyakat, amelyeket tulajdonosaik a törvé­nyes előírás mellett át nem vet­tek. Az árverést a szokásos mó­don tartják s a tárgyakat a leg­többet ígérőnek fogják készpénz­­fizetés mellett háromszori kikiál­tás után eladni. A Református Irószövetség templomi hangversenye. A hús­­vét hétfőjén tartott vallásos es­tély ismét a szokott igen szép siker jegyében zajlott le a kö­zönség élénk érdeklődése mellett. A templom megtelt. A műsor instrumentális részét Klösz Gud­­run látta el, ki nagyszerű készült­séggel orgonába Bach egy ne­héz invencióját és saját impro­vizációját. Megérdemelt nagy si­kere volt. A Nőszövetség mind­jobban erősödő vegyeskara egy gondosan kidolgozott motetta­előadással s egy a XII. század­ból reánk maradt húsvéti ének interpretálásával adott bizony­ságot folytonos szorgalmas ha­ladásáról. A prózai rész Orth Imre Tormac­i ref. lelkész, egy-a házmegyei tanfelügyelő igen talp­raesett közvetlenséggel elmon­dott szabad előadásából állott. Derűs bevezetés után emelkedett szónoki magassággal szólott a szív szerepéről érzelmi és aka­rati életünkben. A közönség mindvégig feszült érdeklődéssel kisérte előadását. Tarkó Valéria mélyen átérzett és igen bátor ru­tinnal előadott szavalatát nagy tetszés kisérte, szintén hatásos volt Krizsovánszky László teo­lógus, ünnepi legátus vallástétel­­szerű szavalata. Magas művészi élményt jelentett azonban Gyenge Gyula megrázó drámai erejű be­­szédművészete, amellyel saját al­kalmi költeményét: Húsvéti sze­renád 1937-ben címmel recitálta el annak minden szépségét és nemes költői értékét a legméltóbb szóötvözet remekébe foglalva. A hallgatóság alig tudott betelni az előadás szépségével s a mű mély hatásával. Énekművészetének leg­ragyogóbb teljességét vitte bele Vogelné Kardoss Angéla két ária előadásába, melyeket Händel Messiás című oratóriumából éne­kelt csillogó, hatalmas és gyö­nyörű hanganyagának minden fényes koloritjával, mély és me­leg érzéssel, ami csak kevés igazi művésznek adatott és tökéletes művészi felfogással. Babérerdője egy újabb ággal gazdagodott e mélységes hatású előadásával. A Banat műemlékei. Irta és a lugosi magyar ifjúság húsvéti kulturdélutánján felolvasta Dr. Jilcsák Zoltán. A Banat nem nagyon gazdag műemlékekben. A római biroda­lom bukása után a közel ezer évig tartó népvándorlás korában csaknem teljesen elpusztult a régi kultúra minden nyoma. Ké­sőbb a másfél évszázados török hódoltság semmisítette meg kö­zépkori emlékeinket, úgy, hogy ha történeti emlékeink vannak is a régebbi időkből, műemlékeink­ről csakis a 18. századtól kezdő­­dőleg beszélhetünk. Áll ez az egész Banatra, de különösképen Timişoarára. Ez a város Szent István idejében mint földvár keletkezett, de városi jel­leget csak a 14. század elején kapott, amikor Róbert Károly király ide helyezte át székhelyét és 15 évig egész udvartartásával Timişoarán tartózkodott. Ekkor építette magának azt a várkas­télyt, amit később Hunyadi János újjá­épített és pompásan beren­dezett. Álljunk meg a Lloyd soron, háttal a színháznak és akkor balként ott látjuk az előbb emlí­tett Hunyadi várat. Persze nem az eredetit. Nincs már ott az emeleten az a kápolna, amely­ben V. László fogadta esküvel Hunyadinénak, hogy nem bosz­szulja meg fiam­ Czillei Ulrik megöletését, mert hiszen az ere­deti Hunyadi kastély a török hó­doltság és ostromok következté­ben annyira megrongálódott, hogy az 1850-es években a ka­tonai kincstár tőből újjáépíttette. De még így is érdekes az ódon épület csipkés, bástyaszerü hom­lokzatával. A timişoarai várnak egyes helyeken még most is látható várfalait a 18. században építették újra. A régi várkapuk művészi kiképzést kaptak. Gyer­mekkoromban még láttam a gyár­városi kaput és a Timişana épü­lete mögött egy szertárnak még most is láthatjuk nemes vonalú régi kapuját. A 18. század nyu­godt vonalú építkezésnek szép nyomát láthatjuk a városháza cí­meres homlokzatán. Legszebb műemléke azonban nemcsak Timişoarának, hanem az egész Banatnak a római kat. püspöki székesegyház a Dóm­téren. A híres bécsi építész, er­­lachi Fischer tervei után épült a 18. század első felében, tiszta osztrák barokk stílben. A hatal­mas dóm külseje nem annyira megkapó, mint az oltárok, szó­szék, faburkolat, pompás belső kiképzése. A hatalmas márvány­­oltárok dús aranyozással, művé­szi oltárképeikkel, a kecses szó­szék a legszebb barokk templo­mokéval vetekszik. A Dóm-téren látunk egy ugyancsak 18. szá­zadbeli művészi kivitelű barokk Mária-szobrot. A régi iparosok mestermun­kája a püspöki palota kapuja is. Hatalmas tölgyfakapu, már roko­kóba átmenő barokk, kovácsolt vas veretekkel. Ha betekintünk a közeli mú­zeumba, a sok helyi vonatkozású értékes kép között két eredeti Kupeczky képben is gyönyörköd­hetünk. Ezzel be is fejeztük vol­na Timişoara régi műemlékeinek 1937 Krassói Tartalékpénztár R. T. Lugoj A­la­pí­ttat­ott, 1880. Alaptőke és tartalékalapok 30 millió lej. Előnyösen gyümölcsöztet takarékbetéteket, kölcsönöket folyósít. Bankszerü ügyletek lebonyolítását előnyös feltételek mellett végzi. 21

Next