Krassó-Szörényi Lapok, 1937. április-június (59. évfolyam, 25-47. szám)
1937-04-01 / 25. szám
á gáról, ne venné fontolóra kifogásaimat, önök is, képviselőtársaim, meg kell, hogy gondolják, vájjon érdemes-e ok nélkül megbántani a kisebbségeket ? Harminc esztendő óta hirdetem, hogy meg kell egymást értenünk, de soha sem volt olyan aktuális a közeledés és együttműködés problémája, mint ma. És higgyék el, amikor a javaslat sértő intézkedései ellen szót emelek, ezt a színészek érdekei mellett annak a kedvező atmoszférának megteremtése érdekében is teszem, amely feltétlenül szükséges a ránk váró megértő építő munka megkezdésére ... * Stefan Pop Turda előadó válaszában elismerte, hogy a kisebbségi szónok igen szimpatikus, tiszteletreméltó formában adta elő kifogásait, majd a miniszter több replika után bekérte a módosító javaslatokat. A „Magyar Kisebbség“ 1937 március 20-iki számából. A lugoji magyar Hiúság első kulturdélutánja Húsvét vasárnapján délután hat órára zsúfolásig teltek meg a lugoji Magyar Otthon helyiségei közönséggel, hogy résztvegyenek a múlt hónapban megalakult magyar ifjúsági tagozat első kulturdélutánján. Jóleső örömmel állapíthatjuk meg, hogy az ifjúság a várakozáson felül megfelelt a hozzáfűzött reményeknek, amikor ilyen szép műsort állított össze és ehhez a szép műsorhoz ilyen nagy számú és lelkes közönséget toborzott. Dr. Udvardy László, az ifjúsági tagozat agilis, ügyszerető elnöke lelkes megnyitó beszédben mutatott rá az ifjúság kulturmunkájának szükségességére és szeretettel üdvözölte ez első szárnypróbálgatás alkalmából a nagyszámú közönséget. Herczeg András Kiss Piroska fordításában Eminescunak : „Csak még egy vágyam van“ című költeményét adta ezután elő a közönség tetszése mellett. Ugray János (hegedű), Miszáchy József (cselló) és Simcsó Baba (zongora) együttese következett ezután. Műsorszámul Origo: „Szerenád“-ját választották és alapos készültséggel nagy tetszést aratva adták elő. Sebestyén Pál szavalata következett ezután. Sebestyén Reviczky Gyula : „Imakönyvem“ című költeményét adta elő mély átérzéssel. Dr. Litsek Zoltán, a lugoji párttagozat ügyv. elnöke a Banat műemlékeiből állított össze egy csokrot s társasutazás keretében vezette végig a hallgatóságot előadásának tárgyain. Ezt az előadást lapunk belsején kivonatosan közöljük. Dr. Litsek Zoltán nagy érdeklődéssel hallgatott előadása után Varga Irén énekelt szépen csengő szopránján két magyar dalt Langmoser Manci és Benkő Médi jól alkalmazkodó zongorakísérete mellett, nagy tapsot aratva. Gyenge Gyula, a kedvelt szavalóművész két Ady verssel járult hozzá a sikerhez, de a közönség szűnni nem akaró tapsára még ráadást is kellett adnia. Gyenge szavalóművészete kiforrott átérzés, amelyben nem először, de remélhetőleg még sokszor lesz alkalmunk gyönyörködni. Hubay-Sarazate: „Hullámzó Balaton tetején“ című csárdajelenetét játszotta ezután hegedűn Ugray János Simcsó Baba kitűnően alkalmazkodó zongorakísérete mellett a közönség teljes tetszését aratva előadásukkal. Végül az ifjúság ifjú szavalókórusa mutatkozott be Gyenge Gyula vezetése alatt két Szabolcska költeményt adva elő. Az első „Dal a kis Demeter Rózsikéról“, a második „A Grand Caféban“ című vers volt. A szavalókórus ez első szerepléséből megállapítható, hogy Gyenge Gyula szakavatott vezetése mellett még sok babért fog szerezni az ifjúsági szakosztálynak. Nagyban emelte a hatást a második költemény végén Wallandt Tivadar zengő basszusának bekapcsolódása a „Kondorosi csárda mellett“ című dallal. Az igen élvezetes műsor után az ifjúság vidám táncra perdült és a késő hajnali órákig szórakozott az első nagysikerű bemutatkozó örömére. OMNIA 1937 március 31. április 12, szerda-csütörtök-péntek Világszenzáció! Világszenzáció ! Anronio Roverso A főszerepekben : Frederic March Olivia de Havilland. garof és Septrinl hapsit HÍREK. Vasárnap lesz a tanácsválasztás A szavazás három szavazóhelyen a hirdetményeken és lapunkban is közölt kezdőbetűs beosztás szerint történik. Minden szavazó tintával írja alá még a szavazás előtt a megfelelő három helyen választói igazolványát. Az arra jogosult nők is szavazzanak. Minden magyar szavazó férfi és nő igyekezzék a délelőtt folyamán leszavazni az 1. sz. listára, melynek jele a küllős kerék, listavezetője dr. Mihaescu Aurél, mert ezen a listán szerepelnek a magyarság jelöltjei. Első áldozások a minorita templomban. Fehérvasárnaptól, április 4 től kezdve négy egymásután következő vasárnapon, mindig a reggel fél 9 órai mise alatt járulnak az első áldozáshoz a lugoji elemi iskolák katolikus tanulói. Április 4-én az apácazárda magyar, április 11-én a zárda német tanulói, április 18-án az állami elemi iskola magyar és április 25-én az állami elemi iskola német tanulóinak lesz első áldozása. Zenés mise fehérvasárnapon. A következő vasárnap az u. n. fehérvasárnap. E napon a d. e. 11 órai nagymisén a minorita templomban a „Jubilate“ egyházi ének- és zenekar zenés misét ad elő. Halálozás: Rauszner Lajos nyug. vármegyei tisztviselő márc. 28-án 74 éves korában elhunyt. Temetése 30 án d. u. 5 órakor volt nagy részvét mellett. A helybeli kereskedelmi liceum iskolagondnoksági tagjait, valamint a növendékek szüleit ezúton is meghívja a gondnokság a f. hó 4-én, vasárnap d. e. fél 11 órakor az iskolában megtartandó közgyűlésre. A közgyűlés tárgya az 1937—38. évi költségvetés megszavazása. A Filharmónia hangversenye szombaton este lesz a Dáciában. A hangverseny műsora: 1. Suppé: „Pique dame“ nyitány. Zenekar. 2. Haydn : „Teremtés“ oratóriumából két kar zenekari kísérettel, valamint szoprán és tenor szólóval. A szoprán szólót V. Kardoss Angéla, a tenor szólót Dippon György, a karrészeket a „Jubilate“ tóni. kat. egyházi énekkar vegyeskara énekli. 3. Mozart d-moll vonósnégyes. Játszák Hegyesi Zoltán, Vadanelli I., Steiner Ferenc és Kapetanovits NI. 4. Gounod: Faust-egyveleg. Zenekar: 5. Borodin: „Igor herceg“ c. operájának zárókara. Zenekari kísérettel énekli a Vidukórus. Az 1. és 4. számokat Gerber Frigyes kapitány, a 2. számot Arató Andor egyházkarnagy, az 5. számot Barbu Filaret zeneiskolai igazgató vezényli. Jegyek 60, 40 és 20 lejes árban a „Scena“-nál válthatók. óra, ékszer, jegygyűrű legolcsóbb beszerzése•A CSÉRI órás* és ékszerésznél 77 „CONSUM“ eladási hely, árverés a rendőrségen. Április 6-án d. u. 3—6 óra között a rendőrkresztura udvarán elárverezik azokat a talált tárgyakat, amelyeket tulajdonosaik a törvényes előírás mellett át nem vettek. Az árverést a szokásos módon tartják s a tárgyakat a legtöbbet ígérőnek fogják készpénzfizetés mellett háromszori kikiáltás után eladni. A Református Irószövetség templomi hangversenye. A húsvét hétfőjén tartott vallásos estély ismét a szokott igen szép siker jegyében zajlott le a közönség élénk érdeklődése mellett. A templom megtelt. A műsor instrumentális részét Klösz Gudrun látta el, ki nagyszerű készültséggel orgonába Bach egy nehéz invencióját és saját improvizációját. Megérdemelt nagy sikere volt. A Nőszövetség mindjobban erősödő vegyeskara egy gondosan kidolgozott motettaelőadással s egy a XII. századból reánk maradt húsvéti ének interpretálásával adott bizonyságot folytonos szorgalmas haladásáról. A prózai rész Orth Imre Tormaci ref. lelkész, egy-a házmegyei tanfelügyelő igen talpraesett közvetlenséggel elmondott szabad előadásából állott. Derűs bevezetés után emelkedett szónoki magassággal szólott a szív szerepéről érzelmi és akarati életünkben. A közönség mindvégig feszült érdeklődéssel kisérte előadását. Tarkó Valéria mélyen átérzett és igen bátor rutinnal előadott szavalatát nagy tetszés kisérte, szintén hatásos volt Krizsovánszky László teológus, ünnepi legátus vallástételszerű szavalata. Magas művészi élményt jelentett azonban Gyenge Gyula megrázó drámai erejű beszédművészete, amellyel saját alkalmi költeményét: Húsvéti szerenád 1937-ben címmel recitálta el annak minden szépségét és nemes költői értékét a legméltóbb szóötvözet remekébe foglalva. A hallgatóság alig tudott betelni az előadás szépségével s a mű mély hatásával. Énekművészetének legragyogóbb teljességét vitte bele Vogelné Kardoss Angéla két ária előadásába, melyeket Händel Messiás című oratóriumából énekelt csillogó, hatalmas és gyönyörű hanganyagának minden fényes koloritjával, mély és meleg érzéssel, ami csak kevés igazi művésznek adatott és tökéletes művészi felfogással. Babérerdője egy újabb ággal gazdagodott e mélységes hatású előadásával. A Banat műemlékei. Irta és a lugosi magyar ifjúság húsvéti kulturdélutánján felolvasta Dr. Jilcsák Zoltán. A Banat nem nagyon gazdag műemlékekben. A római birodalom bukása után a közel ezer évig tartó népvándorlás korában csaknem teljesen elpusztult a régi kultúra minden nyoma. Később a másfél évszázados török hódoltság semmisítette meg középkori emlékeinket, úgy, hogy ha történeti emlékeink vannak is a régebbi időkből, műemlékeinkről csakis a 18. századtól kezdődőleg beszélhetünk. Áll ez az egész Banatra, de különösképen Timişoarára. Ez a város Szent István idejében mint földvár keletkezett, de városi jelleget csak a 14. század elején kapott, amikor Róbert Károly király ide helyezte át székhelyét és 15 évig egész udvartartásával Timişoarán tartózkodott. Ekkor építette magának azt a várkastélyt, amit később Hunyadi János újjáépített és pompásan berendezett. Álljunk meg a Lloyd soron, háttal a színháznak és akkor balként ott látjuk az előbb említett Hunyadi várat. Persze nem az eredetit. Nincs már ott az emeleten az a kápolna, amelyben V. László fogadta esküvel Hunyadinénak, hogy nem boszszulja meg fiam Czillei Ulrik megöletését, mert hiszen az eredeti Hunyadi kastély a török hódoltság és ostromok következtében annyira megrongálódott, hogy az 1850-es években a katonai kincstár tőből újjáépíttette. De még így is érdekes az ódon épület csipkés, bástyaszerü homlokzatával. A timişoarai várnak egyes helyeken még most is látható várfalait a 18. században építették újra. A régi várkapuk művészi kiképzést kaptak. Gyermekkoromban még láttam a gyárvárosi kaput és a Timişana épülete mögött egy szertárnak még most is láthatjuk nemes vonalú régi kapuját. A 18. század nyugodt vonalú építkezésnek szép nyomát láthatjuk a városháza címeres homlokzatán. Legszebb műemléke azonban nemcsak Timişoarának, hanem az egész Banatnak a római kat. püspöki székesegyház a Dómtéren. A híres bécsi építész, erlachi Fischer tervei után épült a 18. század első felében, tiszta osztrák barokk stílben. A hatalmas dóm külseje nem annyira megkapó, mint az oltárok, szószék, faburkolat, pompás belső kiképzése. A hatalmas márványoltárok dús aranyozással, művészi oltárképeikkel, a kecses szószék a legszebb barokk templomokéval vetekszik. A Dóm-téren látunk egy ugyancsak 18. századbeli művészi kivitelű barokk Mária-szobrot. A régi iparosok mestermunkája a püspöki palota kapuja is. Hatalmas tölgyfakapu, már rokokóba átmenő barokk, kovácsolt vas veretekkel. Ha betekintünk a közeli múzeumba, a sok helyi vonatkozású értékes kép között két eredeti Kupeczky képben is gyönyörködhetünk. Ezzel be is fejeztük volna Timişoara régi műemlékeinek 1937 Krassói Tartalékpénztár R. T. Lugoj Alapíttatott, 1880. Alaptőke és tartalékalapok 30 millió lej. Előnyösen gyümölcsöztet takarékbetéteket, kölcsönöket folyósít. Bankszerü ügyletek lebonyolítását előnyös feltételek mellett végzi. 21