Krassó-Szörényi Lapok, 1938. április-június (60. évfolyam, 27-45. szám)

1938-04-03 / 27. szám

1938 IV. 3. Duminecă-Vasárnap 3 Lei LX. 27. Redacţia şi administraţia: Lugoj, Str. Regele Ferdinand I. 36. — Telefon 258. Redactor responsabil: ARATÓ ANDOR Apare fiecare Joi şi Duminecă Abonamentul anual 200 Lei Új kormány az ország élén Szerdán délelőtt Cristea Mi­ron pátriárka benyújtotta a ki­rálynak kormánya lemondását, őfelsége elfogadta a lemondást és újból a pátriárkát bízta meg kormányalakítással, aki még az­nap megalakította új kormányát. Az új kormány a következő : Miniszterelnök Cristea Miron pátriárka. Földmivelésügyi és szö­vetkezetügyi miniszter Ionescu Sisesti. Igazságügyminiszter Ia­­mandi. Pénzügyminiszter Canci­­cov. Belügyminiszter és ideigle­nes közegészségügyi miniszter Calinescu. Munkaügyi és népjó­­í léti miniszter Ralea egyetemi ta­nár, a „Dreptatea“ című lap fő­­szerkesztője. Közlekedésügyi és közmunkaügyi miniszter Ghel­­megeanu. Kereskedelmi és ipar­ügyi miniszter Constantinescu Mitita eddigi bankkormányzó. Légügyi és tengerészeti minisz­ter Teodorescu Paul tábornok. Külügyminiszter Petrescu Com­­nen. Közoktatásügyi és kultusz­­miniszter Colan cluji püspök. Honvédelmi miniszter Argeseanu tábornok. Honvédelmi alminiszter Gladi tábornok. Miniszterelnök­ségi alminiszter Magureanu. Kul­tuszminisztériumi alminiszter Po­­pescu Nae lelkész. Közoktatás­­ügyi alminiszter Toni, a tanítók országos szövetségének elnöke. Az új kormány még a szerdai napon letette az esküt és kiált­ványban jelentette be munka­­programját az ország népének. Az új kormány első tényke­dése az összes politikai pártok és politikai jellegű szervezetek feloszlatása volt. Az új kormány hivatalba lé­pésével egyidejűleg Őfelsége ko­ronatanácsot létesített. A korona­tanács tagjai a király tanácsosai. A koronatanács tagjai állammi­­niszteri rangban állanak. A ko­ronatanács tagjait a király nevezi ki, számuk nincsen korlátozva. A koronatanács első tagjai: Cristea Miron pátriárka, Ave­­rescu és Prezan tábornagyok, Vaitoianu és Baliff tábornokok, Vaida­ Voevod, Mironescu, An­­ghelescu C. és Tatarescu volt kormányelnökök. Városfejlesztés Hidak. — Új villamos központ Mint már megírtuk, Lugoj vá­­­­ros jelenlegi vezetősége nagy igyekezettel munkálkodik a város fejlesztésén. A betonhíd munká­latai, amelynek építését még a választott tanács határozta el dr. Bircescu Sándor polgármesterrel az élén, komolyan haladnak előre. Két hídláb már készen áll és két héten belül teljesen készen lesz mind a négy pillér, amelyekre rögtön megkezdik a felépítmény állványozási és szerelési munká­latait s így májusban már a fel­sőszerkezet betonmunkái is fo­lyamatban lesznek. Hacsak va­lami rendkívüli körülmény közbe nem jön, novemberre már át is adják a betonhidat a forgalomnak. A város fejlődésével egyenes arányban növekszik annak for­galma is és így, bár az új be­tonhíd meglehetősen tehermente­síti majd a vashidat, mégis szük­ségesnek mutatkozik egy har­madik, gazdasági híd létesítése is a Heuffel- és Dobra-utcák közötti részen. Mint mértékadó helyről értesülünk, ennek a harmadik hídnak a megépítése is tervbe van véve s minthogy azt a régi fahíd félmilliónyi értékű vasanya­gának felhasználásával fából fog­ják megépíteni, még a jövő 1939-es évben el is készül. Írtunk arról, hogy a városve­zetőség tervezi a villanytelep váltóáramra való átalakítását. Ez ügyben dr. Vasilie Sándor városi főjegyző és Rabagia mérnök, vil­lanytelepi igazgató kedden Ti­­mişoarán jártak, minthogy Timi­ şoara tervezetet készített, amely szerint az állam által megépí­tendő Timişoara-lugoji vonalon át hajlandó lenne Lugoj városát is ellátni olcsó árammal. Ameny­­nyiben a Timişoara által szállí­tandó villanyáram jelentékenyen olcsóbb lenne, mint amennyibe annak saját telepén való előállí­tása Lugoj városának kerül, va­lószínűleg meg fogják kötni az erre vonatkozó egyezményt. Érdeklődtünk a vasúti állomás fölött tervezett vasúti felüljáró ügyében is. Erre nézve a város­nál azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a közlekedésügyi miniszter még tavaly kötelezte a vasutat a felüljáró elkészítésére, de a CFR­ mindeddig még semmit sem tett ebben az ügyben. Jó lenne ille­tékes helyen sürgetni ennek a feltétlenül szükséges felüljárónak mielőbbi megépítését. Mit akarnak a cseh­szlovákiai németek? A csehszlovák közjogi állás­pont az volt, hogy Csehszlová­kia nemzeti állam, annak elle­nére, hogy a lakosság felénél több más nemzetiségek fiaiból áll. Az államok nemzeti jellegét azonban, hirdette ez a tanítás, nem a közös nemzetiség adhatja meg egyedül, hanem azt pótol­hatja a közös államérzés, mely politikai szempontból egyértékű a közös nemzeti érzéssel. A svájci példa valóban e lehetőség mellett szól. Ezt a tételt a közel- s múlt időkig - Henlein fellépé­séig - igazolta a németség több­ségének magatartása : 1.200.000 német szavazatot képviseltek azok a pártok, melyek 1926 óta­­ minden kormányba kiküldötték­­ képviselőjüket, míg ellenzéki, el­­­­utasító magatartást a németség­nek csupán egy harmada tanú­­­­sított. Ez a helyzet az utóbbi három év alatt teljesen megváltozott. A németek együttműködése meg­szűnt. A következménye ennek - éppen a csehszlovák közjogi tanítás alapján - az volna, hogy az állam ezzel nemzeti államból szinte automatikusan átalakult nemzetiségi állammá. A kérdés­­ az, hogy ez az átalakulás mikor­­ és hogyan kaphat kifejezést az ország alkotmányában? A szudéta-németek ezt köve­telik most. Politikai küzdelmeik­ben nagy fegyelmezettséget, hig­gadtságot és tökéletes törvény­tiszteletet tanúsítanak. Ennek il­lusztrálására érdekes epizódot beszélnek el az ottani lapok. Egyik községben népgyűlést ren­dezett a Henlein-párt, melyet vá­ratlanul fegyveres erővel akartak feloszlatni. A hatalmas terem több ezer főnyi közönsége erre halálos csendben, egyetlen moc­canás, minden tiltakozás és fel­zúdulás nélkül összefont karok­kal ült a helyén - egy egész órán keresztül. Amikor pedig ez a néma óra letelt, a legnagyobb csendben és nyugalomban szét­oszlott. Ennek a tökéletes fegyelme­zettségnek nagy hatása volt. Nem­csak arra a népre, melynek tör­vényes szándékait és komoly nemzeti fegyelmét fejezte ki, ha­nem azokra a kormányférfiakra is, kiknek e törvényes formában jelentkező törekvésekkel számol­­niok kell és a jelek szerint szá­molni is fognak. (Skin.) Ki vehet fel szesztörvény elleni folstágfói jegyzőkönyvet­ Konkrét esetből kifolyólag a­­ bucureştii munkabíróság felmen­tette azt a korcsmárost a kihágás­­ vádja alól, aki vasárnap is sze­­­­szes italt szolgáltatott ki, mert a kihágási jegyzőkönyv felvevőjé-­­ nek ehhez nem volt meg a mi­nősége a szesztörvény 96. sza­kasza szerint. A felmentés után a munkaügyi minisztérium egy szubinspektora vett fel újabb kihágási jegyző­könyvet ugyanerről az esetről, ezt a Monopol igazgatósága is jóváhagyta, azonban az ilfovi törvényszék ezt a kihágási jegy­zőkönyvet is megsemmisítette azért, mert az illető szubinspek­­tornak már nem lehetett a kihá­gás tényéről utólag direkt jegy­zőkönyvet felvennie. TAVASZI "ÉS NYÁRI DIVATLAPOK megérkeztek HUSVÉTH és HOFFER könyv- és papírkereskedésében wmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmm LUGOJ (Szent István kápolna mellett.) ■mmmmaammmmi

Next