Krassó-Szörényi Lapok, 1938. október-december (60. évfolyam, 54-74. szám)

1938-10-02 / 54. szám

2 alól, amiután viszont Nagy Károly frank király és német-római csá­szár uralma alá kerültek. A ke­reszténységet is a németektől vet­ték át. A kilencedik században a Przemysl család került uralom­ra, amely több hadjáratot veze­tett Szvatopluk morva fejedelem és a minduntalan betörő magya­rok ellen. A tizedik században az­után megint német fennhatóság alá kerültek. A tizenegyedik század elején Boleslav Chrobly lengyel fejedelem hódította meg az or­szágot. Uralma azonban nem so­káig tartott, mert a németek megint legyűrték a cseh népet. A német birodalom belső bom­lása idején II. Ottokár személyé­ben megint nemzeti uralkodót kapnak. Ottokár azonban az ak­kori Ausztria miatt háborúságba keveredett Habsburg Rudolffal, aki Kun László magyar király segítségével a morvamezei csa­tában leverte a cseheket. 1306- ban VII. Henrik német király Csehországot birodalmi hűbér­­ként fiának adományozta, így 1437-ig a Luxemburg-család ural­kodott fölötte. Alattuk érte el Cseh­­ország legnagyobb hatalmát és jólétét. Vencel alatt lépett fel Husz János, aki nemcsak a ka­tolikusok, de a németek ellen is harcot hirdetett. V. László ma­gyar, valamint cseh király halála után a rendek Podjebrad Györ­gyöt választották meg királlyá. Az új király egy ideig fogságban tartotta Hunyadi Mátyást is, de amikor ez a magyar trónra ke­rült, elfoglalta Csehország mel­léktartományait, a tulajdonképeni Csehországot pedig a lengyel Jagelló Ulászló kapta. Az ő fia volt II. Lajos, a szerencsétlen vé­get ért magyar király, akinek ha­lála után a Habsburgok léptek az ország trónjára. A harminc­éves háború során Csehország a luteránus német fejedelmek ol­dalára állt, de a katolikus liga seregei benyomultak az országba, véget vetettek Csehország önál­lóságának s a Habsburgok örö­kös tartományaik közé sorozták. Csehország története tehát elég változatos volt mindig, állandó fekete vonalként jelentkezik törté­nelmük térképén a német vesze­delem. A mai Csehszlovákia 1918-ban alakult meg. Területe 140.446 négyzetkilométer. Lakosainak szá­ma az 1937. év végén 15,215.000. Egy négyzetkilométerre 108 em­ber jut. Nemzetiségi megoszlása az 1938. év elején 7,570.000 cseh, 2,340.000 szlovák, 3,450.000 né­met, 720.000 magyar, 590.000 rutén, 380.000 zsidó, 85.000 len­gyel és 80 ezer egyéb nemzeti­ségű. (A Freytag-Berndt atlasz 1938-iki adatai). 15-ik szakasza értelmében a mi­nisztertanácsi napló által megha­tározott idő alatt halállal büntetik a következő bűntényeket: me­rénylet az uralkodó, a királyi család tagjai, idegen államfők és az állami méltóságok ellen, ha a tett indítóoka a funkciókkal függ össze, amelyeket a fentebb fel­sorolt személyek betöltenek, ha­sonlóképen rablógyilkosság és politikai gyilkosság esetében. Az állami méltóságok alatt a királyi tanácsosok, a kormány tagjai és a királyi helytartók értendők. Az összeesküvést, amelynek célja a fentebb felsorolt bűncse­lekmény elkövetése, 5-12 évig terjedő súlyosbított börtönnel bün­tetik, amennyiben előkészítés kö­vette volna, úgy a büntetés 1 - 20 évig terjedő kényszermunka. A 228-ik szakasz esetében , ha valakinek tudomása van egy ilyen összeesküvésről és azt nem je­lenti fel, holott a feljelentés ré­vén a tett elkövetését még ide­jében meg lehetett volna akadá­lyozni, a büntetés 1-5 évig ter­jedő fogház (az eddigi 1—2 év helyett). A fentebbi bűntények valame­lyikében bűnösnek talált fiatalko­rút 5-20 évig terjedő kényszer­­munkával sújtják. A 129-ik szakasz fennforgása esetén, ha a tett elkövetője vala­milyen okból nem volt szellemi épségének birtokában, a büntetés korlátolt időre terjedő kényszer­­munka. A bűntett 20 év elteltével évül el. 598- ik szakasz: A büntetőta­nács halálos ítélete ellen három napon belül van felfolyamodás­nak helye. Kegyelmi kérvényt az igazság­ügyminisztérium útján lehet be­terjeszteni, az ítélet jogerőre emel­kedésétől számított 48 órán belül. 599- ik szakasz: A halálbünte­tést agyonlövetés útján hajtják végre, különleges szabályzat elő­írásának megfelelően. Terhes asz­­szonyokon a halálos ítéletet szü­lés után hajtják végre. 600- ik szakasz: A kivégzés ott történik, ahol az elítélés történt, kizárólag a bírák előtt és a ke­gyelmi törvény visszautasításától számított 48 órán belül legkésőbb. Krassó a Szörényi kapok Az ország légi védelme A jelenlegi körülmények szük­ségessé teszik, hogy a polgári lakosságot minél hathatósabb vé­delemben részesítsék. A kérdés fontosságára való tekintettel a kormány az illetékes katonai ha­tóságokkal karöltve elhatározta, hogy légvédelmi gyakorlatokat rendez. A nagy városoknak, a lakossággal túltömött központok­nak szükségük van arra, hogy ezen a téren különleges kikép­zésben részesüljenek. Egy eset­leges háborúban minden valószí­nűség szerint éjszaka támadják meg a városok központját, ahol a legnagyobb épületek és a köz­épületek vannak. A háborús pusztítás előrehala­dott technikája bombák és gázok által támogatott igen sok rob­bantó­anyagot használ fel. Ilye­nek elsősorban a gyújtóbombák, amelyek a tüzet rendkívül gyorsan terjesztik, éppen ezért a védeke­zőknek, különösen a külvárosok­ban minél több tűzoltó állomás­sal kell rendelkezniök. Vannak azonkívül olvasztó hatású bom­bák is, amelyeket főképpen nagy épületekre dobnak le, hogy a pusztítás minél nagyobb legyen. Bizonyos, hogy a nagyobb cen­trumokban légi támadás esetén a legnagyobb probléma a kiürítés. Hogy a lakosság minél hamarább elérhesse a menedékhelyeket a bombák és a gázok elől, ezért a kiürítésnek nyugodtan és fegyel­mezetten kell megtörténnie. A menedékhelyeknek,amelyeket már építenek, különösen a váratlan légi támadások esetén van fon­tos feladatuk. Az ország népének a légvédelmi gyakorlatok során elsősorban is a hidegvért és a fegyelmezettséget kell megszok­nia. Hidegvér és különösen fe­gyelmezettség nélkül bármilyen jól is legyen megszervezve a légvédelem, nem vezethet kielé­gítő eredményre. A halálbüntetés alkalmazásáról szóló rendelettörvény A hivatalos lapban megjelent a büntetőtörvénykönyvet módosító rendelettörvény, melynek célja az, hogy az érvényben volt törvény­­szakaszokat összhangba hozza az ország alkotmányával s az állam biztonságát és rendjét veszélyez­tető bűncselekmények, valamint közpénzek sikkasztása esetén szi­gorúbb büntetéseket írjon elő. A rendelettörvény a követke­zőkép tisztázza a halálbüntetés alkalmazását: 597. szakasz. Az alkotmány 1938 wuiwimmwwiBa—aaagaa— n ■amnw i un ir—nimii imiiiiii i !■ mmniiiműi Országőr-központokat állítanak fel a tartományi székhelyeken A közigazgatás átszervezésé­vel az országnak számos intéz­ménye került új helyzetbe és új feladatok elé. Nemcsak a pénz­ügyek, az iskola, a különböző felügyelőségek illeszkedtek így be az új rendbe, hanem az országőr szervezet is. Ilyen módon ugyanis az országőr szervezet eredmé­nyesebb lesz. A napokban fontos értekezlet volt az országőr szer­vezet központjában és ezen az értekezleten megtárgyalták az új helyzetet. Az értekezlet elnöke Teofil Sidorovici, az országőrszer­­vezet főparancsnoka volt s rajta kivül Micaela Catargi, Dongo­­rodi tanár és a szervezet egész központi vezérkara is megjelent. A nemzeti nevelésügyi minisz­tériummal egyöntetűen az ország­­őrszervezet vezetősége is hozzá­járult ahhoz, hogy a szervezet tartományi kormányzóságok szék­helyein tíz kerületi képviseletet állítson fel. Minden tartomány országőrei más színeket fognak viselni és az országőr parancs­nokok is megfelelő megkülönböz­tető jelzést kapnak. Az erre vo­natkozó terveket Őfelsége elé terjesztik. A központi parancsnok­ság rövidesen abban is határozni fog, hogy kiket neveznek ki a tartományi országős szervezetek vezetésének megtisztelő hivata­laiba. Elhatározták ezenfelül, hogy a népek közötti közeledés érdeké­ben a jövőben gyakrabban szer­veznek külföldet járó országős különítményeket, különösen olyan országokba, ahol hasonló szer­vezetek már működnek. Az Egyesült­ Államok baleseti sta­tisztikájának megdöbbentő adatai A Csikágóban székelő Nem­zeti Biztonsági Tanács megdöb­bentő kimutatást közöl az Egye­sült Államok baleseti statisztiká­járól. 1937-ben az Egyesült Álla­mokban 106.000 ember esett szerencsétlenség áldozatául és ezek négyötödrésze közlekedési baleset következtében halt meg. Az Egyesült Államokban tehát évente több ember hal meg köz­lekedési baleset következtében, mint amennyi USA katona a vi­lágháborúban hősi halált halt. A statisztika adatai szerint ez év­ben 9,9 millióra rúgott a közle­kedési balesetek sebesültjeinek száma. Ez annyit jelent, hogy 12 év alatt Amerika minden egyes lakosa elszenved valamilyen köz­lekedési balesetet. Amerika nem­zeti vagyonát is nagy mértékben csökkenti ez a rengeteg közleke­dési baleset. A bérveszteség, a gyógyszerkiadás, a biztosítási költség és a tulajdon megrongá­lódásának értékvesztesége 1937- ben 3,6 milliárd dollárt tett ki. El lehet képzelni, hogy ezek mellett az adatok mellett a tengerentúlon milyen jelentőségű a közlekedési balesetek leküzdésének a prob­lémája. Iskolafelszerelések ma a Boller könyv- és papírkereskedésében kaphatók LUGOS, Sir. Reg. Ferdinand 36.­­a „Szent István“ kápolna mellett.

Next