Külgazdaság, 1995 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 6. szám - Csaba László: A keleti piacok visszaszerzése és a modernizáció
A keleti piacok visszaszerzése és a modernizáció CSABA LÁSZLÓ Az írás a magyar külgazdaság-politika egyik súlyponti kérdését az EU-csatlakozási szándék összefüggésében vizsgálja, prognózisjelleggel. Megállapítja, hogy a keleti viszonylat stabilitásában döntő szerepe van a szabad devizás elszámolásoknak. Az egykori szocialista viszonylatból továbbra is Oroszország föderációs szubjektumai maradnak kereskedelmi szempontból a legérdekesebbek. Ezek természetéhez nemigen illeszkedne az állami kereskedelem elemeinek rejtett visszacsempészése, viszont a mikro- és makrogazdasági szempontok összekeveredése számos veszély forrásává válhat. A nemzetközi szervezetek anyagaiban közhelyszerűvé vált az a megállapítás, hogy a közép-európai országok termelés-visszaesését döntően vagy nagymértékben egy keresleti sokk, a KGST-piacok váratlan elvesztése okozta. Ezzel szemben Magyarországon már 1987-től megfigyelhető volt a KGST-kapcsolatok fokozatos leépülése. A makroökonómiában meghatározó értékadatok szerint 1991-ben egy akkor már négy éve tartó folyamat teljesedett ki. Részletesebb elemzések azt is bemutatták, hogy az 1991. évi 11,9 százalékos GDP-csökkenésből csak 2,5 százalék volt a keleti piacok elvesztésének betudható. (Ábel-Hillman- Tarr, 1992.) A KGST összeomlása nem következménye, hanem kiváltó oka volt a magyar rendszerváltozásnak. A tervirányítási rendszer megreformálhatatlansága a KGST-reform 1987. évi ellehetetlenülésében vált kézzelfoghatóvá. Ehhez társult az orosz exportteljesítmény krónikus gyengesége és az éveken át - a kormányzati szándék ellenében - felhalmozódott fedezetlen rubeltöbbletünk. A magyar gazdaság reorientációja Az említett tényezők kiváltotta együttműködési válságra sem akkoriban, sem azóta nem sikerült életképes alternatív megoldásokat találni. A magyar gazdaság reorientációja tehát kényszer hatására jött létre, nem volt alternatívája. Mértéke összhangban van a nemzetközi áramlásvizsgálatokból következő mértékekkel, melyek mind a nyolcvanas évek közepén, mind azóta azonos nagyságrendeket eredményeztek. Eszerint (Nagy, 1989) az egész keleti viszonylat, a délszláv államokat és a visegrádiakat is beleértve . A tanulmány, melynek alapján a cikk íródott, a PHARE-program támogatásával készült.