Külgazdaság, 2006 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 1. szám - Körkérdés az államháztartás, ezen belül a nagy elosztó rendszerek reformjáról - I. rész. Válaszolnak: Akar László, Asztalos László György, Botos Katalin, Ferge Zsuzsa, Karsai Gábor, Petschnig Mária Zita

Külgazdaság, L. évf., 2006. január Körkérdés az államháztartás, ezen belül a nagy elosztó rendszerek reformjáról -1. rész Az államháztartás, ezen belül a nagy elosztó rendszerek reformja hosszú ideje napi­renden szerepel, szükségességét az egyik oldalról a makrogazdasági egyensúlyi problé­mák, a másik oldalról a közpénzből finanszírozott területek állandósult feszültségei teszik indokolttá. Aktualitását pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az euró bevezetésé­nek időpontjával kapcsolatos problémák, dilemmák. Abban egyetértés van, hogy az államháztartás hiányának mérséklését - egyebek mellett - egyes alrendszereinek, közülük is a nagy elosztó rendszereknek a reformja tudja elősegíteni. E reformok kidolgozásának és bevezetésének késlekedésével kapcsola­tosak kérdéseink.­­ Melyek azok a korlátok, illetve okok, amelyek hozzájárultak a szükséges reformok elmaradásához ? - Hogyan lehet rangsorolni és ütemezni az egyes nagy elosztó rendszereket érintő reformlépéseket? - Az egyes rendszerek reformjainak során milyen lépéseket tart elsődlegesnek? - Az egyes reformlépések bevezetésének, illetve halasztásának milyen kockázatai vannak, ezek bármelyike milyen konfliktusokat okoz?* Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója­­. A reformok elmaradásának több oka van. Először a magyar társadalom némileg belefáradt a rendszerváltás és az azt követő évek nagyarányú változásaiba, megnőtt a stabilitás iránti igény. Másodszor a parlamenti demokráciákban eleve nem könnyű a jelentős érdeksérelmekkel is járó reformok végrehajtása, ezt mutatja az EU sok országát ilyen ügyekben jól láthatóan jellemző halogató magatartás. Harmadszor mindezekre tekintettel a magyar politikai elit - feladva a korábbi időszakban érvényes, a rugalmas alkalmazkodási képességből adódó előnyöket - most már közel egy évtizede nem, vagy csak kisebb súlyú ügyekben mer belevágni alapvető változtatásokba. Ebben az is benne van, hogy hatalompolitikai szempontból nálunk nem tűnt racionálisnak a lényegesebb konfliktusokkal is járó reformok felvállalása (hiszen félelmeik szerint lehet, hogy az ú E számunkban a beérkezett válaszok első részét közöljük, a folytatás következő számunkban jelenik meg. 4

Next