Kurír - reggeli kiadás, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)

1991-03-01 / 59. szám

KI NYERI MEG A BÉKÉT A­ z öbölháború véget ért. A szövetségesek 100 órás győzelme jelentő­sen átrajzolja a Közel- Kelet térképét. A várható fejle­ményekről kérdeztük Fodor Ist­vánt, a térség problémáinak sza­kértőjét. - Hogyan alakulnak az erővi­szonyok a háború után? - Politikai jóslásokba nehéz bocsátkozni, ezzel együtt úgy látom, hogy Irak mellett lesz­nek más vesztesek is, elsősor­ban azok az országok, amelyek Irakot hallgatólagosan támo­gatták, illetve azok, ahol megle­hetősen bizonytalan a belső helyzet. Én itt Észak-Afrikára, az arab államokra gondolok. Nagy vesztes még a Palesztinai Felszabadítási Szervezet. A pa­lesztin kérdés viszont kimoz­dulhat a holtpontról. Kérdéses, hogy a rendezés nemzetközi konferencián történik-e, vagy kétoldalú tárgyalásokon próbál­ják megoldani az arab-izraeli konfliktust. - Hogy alakul az iraki belső helyzet? - Irak katonailag összeom­lott. Mégis feltételezhető, hogy a jelenlegi rendszer túléli a helyze­tet, de ez már egy meggyengült baathista rendszer lesz. Az más kérdés, hogy Szaddám Huszein­­nel éli túl, vagy új vezetés kerül az ország élére. Napokon belül eldőlhet. Már tegnap reggel jöt­tek olyan hírek, hogy az elnöki palota körül lövöldözések voltak. Iránnak rendkívül kedvező len­ne, ha a meggyengült baathista vezetés maradna hatalmon, ez Teherán szerepének viszonylagos felértékelődését jelentené. Van egy olyan variáns is, hogy a je­lenlegi iraki rendszer megdől, a külföldön lévő ellenzéki csopor­tok hazatérnek és megpróbálnak hatalomra kerülni. De azzal is kell számolni, hogy a politikai el­lenzéken kívül van egy erős val­lási, síita, és az etnikai alapon ál­ló kurd ellenzék. Alapvetően tar­tós belső bizonytalanságra lehet felkészülni Irakban. - Ön szerint Magyarország részt vehet-e a háború utáni újjá­építési munkákban? - A kuvaiti újjáépítés hatal­mas tortához hasonlítható. Jó lenne, ha ebből egy szeletet ki tudnánk kanyarítani. Előnyt je­lenthet számunkra, hogy mi a kontingensünkkel jelen voltunk az Irak-ellenes koalícióban. Elő­állt az a helyzet, hogy közel fél évezred után Magyarország elő­ször vett­­részt olyan koalíció­ban, amely győzedelmeskedett. Az iraki újjáépítés nehezebb ügy, hisz számolni kell a már említett bizonytalan helyzettel, és azzal, hogy a gazdaságilag teljesen tönkrement Irak nem lesz fizetőképes. ORBÁN SÁNDOR GYÚJTOGATÁS UTÁN SIKERES BETÖRÉS C­élpont: az MSZMP Az MSZMP 10. számú alapszervezete átélt egy-két atrocitást. A Bartók Béla úti párthelyi­ségükben találtak már néhány vödörnyi em­beri ürüléket, amit az ablakon keresztül zúdí­tottak be, fogadták már őket falra festett sír­ba kívánó „aforizmák”, az ott dolgozókat ne­vezték már gyilkosoknak, szarháziaknak, és lehetne sorolni a jelzőket. Ők rendszeresen lemeszelik a bemocskolt falat, takarítják az ablak előtti teret, majd folytatják munkájukat rendíthetetlen szocialista öntudattal. Legu­tóbb - egy hete - rájuk gyújtották az ajtót. Mint mondták, ez egy gyilkossági kísérlet volt ellenük, hisz minden ablakon rács van, így a menekülés lehetősége teljesen kizárt. Az ajtó lángolt, a munkáspártiak pedig oltottak. De úgy tűnik, vesszőfutásuk még nem ért véget. (Folytatás a 2. oldalon) Fotó: KÉKESDY KÁROLY Q111-1237 991. március 1. péntek MÁTÓL TAVASZ Meteorológiai és bioló­giai értelemben mától tavasz van. Duzzadnak a rügyek, megjelentek az első seregélyek, a szerencsésebbek már pacsirtát is hallhattak. A tegnapi lapokban az el­ső influenzajárványról is olvashattunk. Sajnos ez is a tavaszt idézi. Az elmúlt tél az átla­gosnál egy kicsit - kö­rülbelül fél fokkal - hűvösebb és szeszélye­sebb volt. Ismét kevés csapadék hullott a már évek óta nagyon száraz­földekre. A tavaszi hó­napok várhatóan pótol­hatnak valamit a csapa­dékhiányból. Ebből a szempontból leginkább az április, illetve a má­jus második fele látszik most ígéretesnek. A következő hetek­ben remélhetőleg me­redeken emelkedik idén is a hőmérséklet, bár a Perzsa-öbölben levegő­be került hatalmas füst ,­ akár nálunk, Európában " is gyengítheti egy kicsit " a napsugárzást. Május­­ végén viszont szinte­­ törvényszerűen meg­torpan a felmelegedés. Összességében átla­gos hőmérsékletű és az átlagosnál csak egy ki-­­­csivel csapadékosabb tavaszban reményked- s hetünk. AIGNER SZILÁRD | Nem pokolgép, ám tejet MÉG VÁRNI KELL AZ EMBERFEJŰ NYULAKRA Magyarországon páratlan, de a világon is egyedülálló génátültetési kísérleteket folytatnak a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont Állatbiológiai Intézetében. A városban már arról is beszélnek, hogy a biológiai boszorkánykonyhában emberfejű nyula­­kat - mások szerint: nyúlfejű embereket - is kitenyésztettek az in­tézeti génsebészek. Dr. Solti László tudományos munkatárs, aki a müncheni egyetem támogatásával folyó kísérleteket vezeti, a kutató­munka részleteiről és eddigi eredményéről nyilatkozik a Kurírnak. (Folytatás a 3. oldalon) 9. /lotto) HÉT E HETI NYERŐSZÁMOK © _© © 0­­0 Megtalálták az életvizet SZENZÁCIÓ JAPÁNBÓL Hogy mit találtak fel a japán kutatók, azt még meghatá­rozni is nehéz. Történt, hogy rájöttek arra, ha a közönséges vizet bizonyos kerámiákon - a periódusos rendszer eleme­iről van szó - átfuttatják, akkor a növénytermesztésben rendkívüli eredményeket ér­hetnek el. A terméshozam csaknem háromszorosára nő, a termés hamarabb fejlődik ki, és sokkal gazdagabb és szebb lesz. Nem kell mást tenni, mint ezzel a vízzel, amit „Pí” víznek neveztek el, átmosni a talajt - mondta kaposvári előadásán Dr. Ma­kim úr, aki egy bioenergeti­kai kutatásokkal foglalkozó intézet elnöke. Minden bi­zonnyal a víz energiájában következik be olyan változás, ami a lenyűgöző eredménye­ket okozza. Például: ezzel a vízzel ke­zelt gyümölcs csak jóval hosszabb idő után kezd ro­hadni, s ha egy sérült vagy már romlásnak indult növényi részt elhelyezünk ebben az életvízben, az bármilyen hihe­tetlen is, de hamarosan kihajt. Vagy itt van a másik kísérlet. Ha aranyhalakat helyezünk el egy lezárt akváriumban, azok huszonnégy órán belül el­pusztulnak. Ellenben ha a medencét életvízzel töltjük fel, akkor a halacskák hu­szonnyolc nap, múltán is vígan úszkálnak. Érdekes, hogy azok a halak, amelyek ebben az életvízben látják meg a napvilágot, nyomban elpusz­tulnak, amikor normálvizes tartályba kerülnek. (Folytatás a 3. oldalon)

Next