Kutas Népe, 1978. december (4. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

S­Z­É­K­K­U­T­A­S­I Ú­J É­L­E­T TSZ ÜZEMI LAPJ IV. évfolyam 1. szám 1978. január Ára: 1 forint Gazdasági munkánk jó eredménnyel járt 1977-ben December 9-én délelőtt összevont párttag- és kül­döttgyűlés vitatta meg ter­melőszövetkezetünk közös­ségének 1977. évi politikai és gazdasági tevékenységét, amelyet termelőszövetkeze­tünk elnökhelyettese, Kovács Imre főagronómus terjesz­tett elő, majd Lencse Imre, pártszervezetünk vezetősé­gének titkára ismertette a tsz függetlenített vezetői által összeállított alapszabálytervezet-javaslatot. Az előterjesz­téseket vita követte, majd a vita után, annak figye­lembevételével, a párttag- illetve küldöttgyűlés az előter­jesztéseket elfogadta azzal, hogy a vezetőség készítse el a végleges szövegeket, juttassa el a brigádkollektívákhoz to­vábbi, széles körű vitára és véleményezésre, majd terjessze a januári zárszámadó közgyűlés elé. A művelődési házban rendezett félnapos tanácskozás elnökségében helyet foglal­tak: Bereczki János tsz-elnök, Lencse Imre, pártvezetősé­günk titkára, Kovács Imre elnökhelyettes főagronómus, Sajti Mihály főkönyvelő és dr. Simonffy György jogtaná­csos. A főagronómus beszámolója — Legutóbb 1977 májusában volt küldöttgyűlésünk — kezdte a beszámolóját a főagronómus. — Kedvező tavasz­kezdet után szeszélyes időjárás következett, majd ismét jó, csapadékos tavaszvég, amit tartós száraz időszak váltott fel. Ez utóbbi ugyan kedvezett a betakarítási munkálatok­nak, de a termelő munkára nézve, bizony, nem volt kívá­natos és előnyös. Ezek ellenére termelési eredményeink elfogadhatóak. Ez a termelési technológiánknak, a becsületes munkának, szocialista brigádjaink, vezető szakembereink szocialista tulajdonosi „hozzáállásának” köszönhető. Termelőszövetke­­zetünk közössége megértette, hogy az elmúlt években el­ért eredményeink, kemény munkával kivívott jó nevünk az idén is kötelez minket, és ez a kötelezettség nem lehet függvénye az időjárásnak. Növénytermesztés Mármost, rátérve a részletesebb áttekintésre, minde­nek­előtt fontos, hogy jövő évi kenyerünk alapja, a búza jó termésátlagokat adott. Hektáronként 42 mázsát tervez­tünk, ezzel szemben a tény: 46,6 mázsa hektáronként, a tisztítás után. Tapasztalat? A gyengébb minőségű talajain­kon a rövidebb tenyészidejű fajták jöhetnek számításba. A Partizánkat az idén termeltük először. Legmagasabb ter­mésátlaggal viszont a Száva fizetett. A szalmabetakarítást is jól hajtottuk végre. Tavaly nem mertünk annyit elégetni, amennyit kellett volna. A táblákon aztán — feleslegesen, — nagy kazlak akadályoz­ták a munkát. A múlt évi tapasztalatot az idén hasznosí­tottuk. A napraforgó vetésével sok problémánk volt. Elsősor­ban a talajelőkészítés körül. A nagy gépekkel nem tud­tunk kellő időben ráme­nni a földekre. Aztán végül is sű­rűre vetettük, a növényvédelem várható nehézségei miatt, és így, ez a megnövelt tőszám megfelelőnek bizonyult, vé­­gülis megfelelő termést takarítottunk be. Hektáronként ugyanis 15 mázsát terveztünk, és az eredmény: 18 mázsa hektáronként, tisztítás után. Emlékeztetőül: régen a 12 má­zsának is örültünk... Ami a búzát és a napraforgót illeti, kijelenthetem: 1977 bizonyította, hogy kifogástalan munkával még kedve­­zőtlen időjárási viszonyok között is lehet jó eredményeket produkálni. A műtrágyát csak tavasszal, de jó időben és megfelelő minőségű munkával sikerült a földekre kijuttatni. A főagronómus ezek után a kukoricatermelésről be­szélt, előrebocsátva, hogy mindazok, akik a kukorica ter­melésében az idén részt vettek, dicséretet érdemelnek. Va­lamennyien jól dolgoztak, az évi munkájuk eredményes volt. Különösen a növényvédők munkája érdemelte ki az elismerést. A betakarítás után jól sikerült a szárítás is. A nedvességtartalom a tervezett 14,5 százalék helyett csak 13 százalék a szárítás után. A termésátlagok pedig, májusi morzsok­ban számolva, 64 mázsa kukorica hektáronként. A kukorica egy része még a szabad ég alatt van — hangsú­lyozta a főagronómus, — de a felnedvesedés jelentéktelen, a tárolás jó. Különösen a Pionír jól bevált fajta, de jól vizsgázott a Kollektív—440-es fajta is. A jövő évben to­vábbi négy új kukoricafajtát próbál ki termelőszövetkeze­tünk. Cukorrépatermelőinket tavasszal megijesztette a répa tapasztalt gyökérfekélye. Mégis, megfontolás után úgy dön­töttünk — mondta Kovács elvtárs —, hogy újra vetést nem alkalmazunk. Volt 20—25 százalékos tőkipusztulás is, igaz, de a vegyszeres gyomirtás végülis jól­­sikerült. Annak el­lenére, hogy az őszi betakarítást az időjárás egy kicsit kés­leltette, az 1977. évi cukorrépatermelésünk összességében mégis jól zárult. A termésátlag 434 mázsa lett hektáron­ként, és a cukortartalom magasabb, mint azelőtt bárme­lyik évben volt. Jóösszegű prémiumot várunk a jó répa után. A szárazságra leginkább a lucerna reagál, s az idén a szárazság tartósnak bizonyult. De a mi lucernásaink jól el­viselték a kellemetlen időjárást, és a termésátlagaink el­érték a tervezettet. Végül még annyit: gyógynövénytermelésünk a nö­vénytermesztés egészén belül nem jelentős, a mentánk a tervezettnél kevesebb volt, összességében azonban a gyógy­növénytermelésünk is jobb eredményeket hozott, mint amilyeneket terveztünk. A tarlóhántás, talaj előkészítés, szervestrágya kiszórása tervek szerint megtörtént, az elvégzett altalajlazítás vala­mivel nagyobb területen, mint amennyit terveztünk. Az őszi vetésekről annyit: a kalászosaink most a múlt évi hasonló időszakban tapasztalt állapotokra emlékeztet­nek, de tapasztalható a búzában csíkosság, ami ugyan ve­tőgéphibából adódott, de ahol a gép nagyobb területen nem szórta vagy hiányosan szórta a magot, ott a kép az embe­rek mulasztásairól is beszél... Mindenesetre: a legegye­netlenebb kelés ott történt, ahol a búzavetést búzaaratás előzte meg. A kertészetünk ugyancsak kis terület az egészben, de a főagronómus szóvá tette, hogy ott a legnagyobb problé­mát a jégverés okozta. A jégverésből keletkezett kár mint­egy 100 ezer forintos nagyságrendű. A tárolási problémák még növelik ezt a kárt. Állattenyésztés — Az egy tehénre eső tejtermelési átlag tovább fejlő­dött az idén. Az egy tehénre eső tejtermelési átlagunk több, mint 3600 liter. Az idén 15 ezer hektoliter tejet értékesítettünk. Nálunk vemhességi problémák évek óta nincsenek, a borjú elhullás annál inkább vitára érdemes. Az elhullási átlagot a jövő évben feltétlenül csökkenteni kell. A napi súlygyarapodás jó, de a ráfordítás költsége ma­­gas, már csak azért is rá kell erre figyelni, mert a tej ára emelkedett. Ennyit a borjúnevelésről Az idén 20 százalékkal több hízómarhát értékesítet­tünk, mint terveztünk. Hízó tehénből 10 százalékkal töb­bet­ Az országos átlagokhoz képest az Új Élet Termelő­­szövetkezetben a hízómar­háknál a takarmány érték­ráfordítás jó. A sertéstenyésztésben a fejlődés korábban kialakult üteme 1977-ben sem állt le, de az elhullást tovább kell csökkenteni. Korábban nem volt kihasználva a férőhelylehetősé­günk a hízóknál, az idén azonban igen. A növendékeknél viszont a férőhelyhiányt kellett megoldanunk, s a battériás elhelyezéssel az idén azt is megoldottuk. A vemhesülés — úgy látjuk, — 80 százalékos — mond­ta a főagronómus. — A fialási átlag 9,2 malac anyánként, de az elhullást csökkenteni kell. Jelenleg az 14 százalékos, a jövő évben 10 százalék alá kell csökkenteni. Az előneveldében 10 százalék volt az elhullás, azt is tovább kell csökkenteni jövőre. A sertéskombinát 1977. évi értékesítési terve 6760 db volt, a tény: 7100 db. Az egy kg-ra eső súlygyarapodási költségráfordításunk 14 forint volt, a malacokat is számít­va, összesen 16 forint. Értékesítési átlagunk viszont 28,9 forint. A beszámoló után többen felszólaltak, lényeges kiegé­szítés nem történt, s a vita után az összevont tanácskozás a beszámolót elfogadta. Alapszabályunk módosításáról A szövetkezeti törvény módosítása után szükségessé vált, hogy a termelőszövetkezetek módosítsák alapszabá­lyaikat. Termelőszövetkezetünk függetlenített vezetői elké­szítették az Új Élet Tsz alapszabályának módosítási terve­zetét, amelyet Lencse Imre elvtárs terjesztett az összevont párttagsági illetve küldöttértekezlet elé. Pártszervezetünk titkára mindenekelőtt emlékeztette az összevont tanácskozás résztvevőit a termelőszövetkezeti törvény céljaira. — A módosított szövetkezeti törvény — mondotta Len­cse elvtárs, — a mezőgazdasági termelőszövetkezeti moz­galom továbbfejlesztését, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek szocialista vonásainak erősítését, a társadalmi gaz­dálkodást, a szövetkezeti demokrácia fejlesztését, a társa­dalmi politikai szervezetek kapcsolatainak erősítését, a tsz­­tagok anyagi és kulturális igényeinek magasabb fokon tör­ténő kielégítését tűzte ki célul. A törvény egyértelműen meghatározza, hogy létre kell hozni a munkahelyi közösségeket, és ezeknek a közössé­geknek a létszámát is behatárolja: a lehetőleg azonos mun­kahelyen dolgozók 20—100 fős munkahelyi közösségeket alakítsanak. Ez egyértelmű, de mi tette szükségessé ezek­nek a közösségeknek az életre hívását? Lencse elvtárs a következőkben adott választ a kérdésre: — Az elmúlt időszakban, különösen az utóbbi fél év­tizedben olyan társadalmi jelenségek játszódtak le a sze­münk előtt, amelyek megváltoztatták a legkülönbözőbb helyzeteket, méreteket és távlatokat. A koncentráció, a sza­kosodás, a vállalatszerű nagyüzemi gazdálkodás a terme­lőszövetkezetekben is országszerte kikövetelte a kis terme­lőszövetkezetektől, hogy nagyobb egységekbe tömörülje­nek. Nálunk 1968-ban — már nem az első, de az egyik legjelentősebb — emlékezetes egyesülést határoztak el, és hajtottuk végre, amikor Székkutas két akkor legerősebb termelőszövetkezete egyesült. A múlt év elején, 1976. janu­ár elsejével az Új Élet Tsz-be tömörültek még a Kossuth és a Béke Termelőszövetkezetek is. Hovatovább a méretek nálunk is olyan nagymértékben megváltoztak, hogy a szó­(Folytatás a 3. oldalon.) — Tapasztalataink a növénytermesztésben és az állattenyész­tésben — Ahol szükséges javítanunk . Miként módosítsuk az alapszabályt? Együttes párttaggyűlés és küldöttgyűlés volt decemberben Szövetkezetünk minden tagjának, valamennyi dolgozójának, a Kutas Népe olvasóinak sikerekben gazdag, boldog új évet kívánunk. Fáradságos munkájuk­­ eredményt hozott 1977-ben. Ugyanez alapozhatja meg idei terveink teljesí­tését. Kívánunk ehhez erőt, egészséget és sok örömet mindenkinek. A VEZETŐSÉG

Next