Kutas Népe, 1983. december (9. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
A székkutasi Új Élet Termelőszövetkezet irodáiban még javában készültek a zárszámadási beszámolókra a szövetkezet könyvelői, felvételeink készítésekor. Az adatok számbavétele, összegzése, a kimutatások elkészítése pontos munkát követel és sok türelmet a könyvelőktől. Név szerint is említsük meg azokat, akik a szövetkezet tag ASZÉKKUTASI ÚJ ÉLET TSZ. ÜZEMI LAPJA A versenyről és tökéltetője az embernek a versengés. A mezei as világban különösen, hiszen maga a természet kényszerít rá bennünket. Versenyeznünk kell az idővel, az időjárással, a téllel, tavasszal, nyárral, ősszel, hogy ami rendelkezésünkre áll, hét hónap, sőt szinte órák summájában is — kihasználhassuk terveink megvalósítására. Mert itt közvetlenül látja az ember a célt: vagy megtesszük, amit kell és jól, időben, s megterem, amit akarok, vagy megvámol az idő. Persze nemcsak az időjárásról meg az órákban, napokban mérhetőről van szó. Versengünk a természettel — benne önmagunk természetével is — úgy is, mint aki mindig többet akar. Többet mint tavaly meg azelőtt, többet és jobbat másoknál idehaza, egymás közt, családok, gazdaságok, községek, járások, megyék. Többet és jobbat más országoknál. Milyen jó tudni, újra és újra hallani, hogy a magyar mezőgazdaság ma a világ élvonalában halad! Mi tudjuk, hogyan jutottunk idáig. Hiszen eljutottunk, nem puszta szólam, hogy az elsők között vagyunk. Székkutas nem országelső, nem is megyei első. A középvonalhoz tartozunk, így jellemeznék bennünket a megyén. Mégis, amit a földeken meg a sertésüzemben elértünk már, igen bíztató. Van alap arra, hogy kezdjünk egy kicsit büszkén körülnézni, legyen nagyobb a hitünk az akarásunk, hogy lesz ebből valami most már. Berendezkedünk fokozatosan, megszerezzük a szükséges tudást, tapasztalatot, megteremtjük a szervezettség jobb színvonalát, megteremtjük a fegyelem új, magasabb fokát, amely egészen más, mint a régi, a hajdani, egyéni rend és fegyelem volt, más annál is, amivel elkezdtük a közösben a munkát és még annál is különb, amit eddig megszoktunk a közösben. Valódi, szocialista, nagyüzemi rend, alapállás, magatartás, szemlélet jegyei rajzolódnak elő életünkben és erősödnek meg, válnak jellemzővé. Mindennagyítás nélkül kell és lehet erről beszélni, hiszen, amit teszünk, ahogyan gazdálkodunk együtt, és ahogyan élünk a nagyüzemben, ez nem hasonlítható ahhoz, ami régen volt vagy ami mondjuk a nyugati országokban van. Ez magyar, mai és a mienk, ennek a mai rendnek, a szocializmusnak a teremtménye, eredménye. Tény , sok jármi és nem kevés problémával. De mindenképpen a miénk. Versenyben hoztuk létre, miközben magunk is megújultunk vele, benne, amelyiket az elmúlt néhány, és sok évben megvívtunk és amelynek eredménye, hogy most a világon az elsők közt emlegetik a magyar mezőgazdaságot. Miért ne lennénk erre büszkék, akkor is ha esetleg a székkutasi eredmény még nem minden szempontból azonos avval, amit a világelsőségen értenek? Közelítjük azokat. Van lehetőségünk, hogy bebizonyítsuk: nem vagyunk akármiféle versenytársak. A közvetlen versenymozgalom szervezésében is■annak további lehetőségeink. Nemcsak a szocialista brigádmozgalomban lehet és kell is persze tovább haladnunk, mert hiszen a brigádélet a magasabb szinthez vivő utak egyik igen fontos tényezője. Nálunk a brigádokat valami jól összetartja: belső tudatosság, igény, szervezés, politikai munka, a megbecsülés. Sokkal hozzájárulnak a brigádok a közösség lépteihez előre. Látható, mennyivel, hol, miben lesz majd a holnapok kutasi embere más, mint a mai, még többre képes dolgozó, még igényesebb, még fegyelmezettebb, még kulturáltabb, műveltebb közösségi ember. Ezért legsajátabb érdekeink egyike, hogy fejlesszük a brigádmozgalmat.. Legyen még konkrétabb, célirányosabb a vállalás, az értékelés. Váljék már a tervezésnek is szervesebben része a verseny, hiszen erre alapozni lehet. A vezetőség mejelölheti: melyik csoport melyik igazat, melyik brigád milyen minőségi tettekkel, milyen vállalakozással segíthet legtöbbet évről évre. Szélesítve a kört, többet gondoljunk a versenyre, az ember készségére, arra, hogy többet akar a tsz minden területén. Az újítás mindenütt fontos. A műhelyben, a vezetésben, a szántóföldön, a háztájiban mindenütt előbbre igyekvő az ember. Ez a verseny örök éltetője, hajtóereje. Említettük a háztájit: agronómusunk éppen e lapszámban mondja, hogy a kistermelő képes a legrugalmasabban igazodni az élet, a piac követelményeihez. De ha ez így van — bizorr, így — akkor kézenfekvő a következtetés, hogy ugyanazok az emberek együtt is többre és még többre képesek. Mert tudják, hogy akkor lesz magasabb az eredmény , a bér, a részesedés évről évre, ha mindenekelőtt a közösben jól megy a munka. Ez megalapozza a haladást minden téren, a háztájiban is, így álljuk a versenyt, mert állhatjuk. Ke. I. ságának eredményes munkájáról „papíron” számot adnak: Szakács Istvánná, Csckman Imréné, Kiss Istvánná, Kertész Erzsébet, Béres Katalin, Giay Róbertné, Kovács Imréné és Labozár Antalné. Közülük láthatunk négyet. IX. évfolyam 1. szám 1983. január Ára: 1,80 forint Eredményesen gazdálkodtunk Összefoglaló tavalyról és az idei tervről Ismét elérkeztünk a zárszámadás időszakához, hogy számvetést készítsünk, hogyan sikerült az elmúlt év. Mielőtt még rátérnénk a sok számadattal teletűzdelt beszámolóhoz, érdemes leszögezni, hogy a termelőszövetkezetünkben a fejlődés a korábbi éveknek megfelelő ütemű volt, így nem kerül kevesebb a pénztárcába sem, s jó alapokról indíthatjuk az idei gazdasági évet is. Természetesen voltak melegebb pillanatok, de szerencsére a kedvező időjárási körülmények végülis sok pozitívumot hoztak. Január végéig Sajti Mihály gazdaságunk főkönyvelőjétkértük meg, hogy a kiadott statisztikai adatok alapján néhány mondattal tájékoztassa olvasóinkat az 1982-es gazdasági évről. — Ha a kimutatás tükrében próbáljuk értékelni a zárszámadásunkat, elsősorban a létszám alakulását kell figyelembe venni. Adataink jelentős mértékben nem változtak, de az év közben kilépett hat tag mindenesetre érezteti hatását. Ez elsősorban a jövedelemszínvonal számításakor jelentkezik, mégpedig hátrányosan. De abban is jelentős, hogy kevesebb létszámmal, ugyanazokat a munkákat kell elvégezni. Az átlagéletkor a sok fiatal belépése miatt szerencsére nem növekedett, s ez a jövőre nézve is biztató. Lényegében az utóbbi években a termőterület nagysága is állandó volt. Az állattenyésztésben jelentős férőhely-bővülést nem végeztünk — ugyancsak az 1931-es mutatókhoz hasonló eredmény született. A vetésszerkezet sem változott, hiszen a bevétel eredménye bizonyítja a mai rendszer helyességét. 1982-ben elkezdődött a sertéstenyésztési ágazat jelentős bővítése, mintegy 2 ezer 400 férőhellyel kívánjuk növelni sertésállományunkat. Megvalósulása 1984. végére várható. Az állattenyésztés eredményeit taglalva még ki kell emelni, hogy a tejtermelés növekedett. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy 1981-hez viszonyítva most 4 ezer 644 liter jutott egy tehénre. Ez 12 százalékkal több, mint tavaly előtti volt. Az állattenyésztés terén mindössze a juhtenyésztés nem hozta a tervet, ez abból adódott, hogy kisebb volt a kereslet és csökkent a gyapjútermelés árbevétele is. Az álló és forgóeszköz állományban szinte természetes, hogy az épületek és építmények értéke évről évre csökkent. Ez azért következett be, mivel 1982-ben nem volt jelentős új bem Gyakorlatilag nem történt változás tavaly a létszámban és a területre vonatkozó adatokban. A tavalyi év végi létszám 1156 fő. Ebből nyugdíjas 386. A dolgozók átlagos életkora 38,5 év, valamelyest emelkedett. Az alkalmazotti létszám 53, összes földterületünk valamivel több, mint 9 ezer hektár. A művelési szerkezet a korábbi évekből ismerttel azonos. Üzemünk termelési értéke tavaly az év végén 338 millió volt,ebből leg nagyobb ágazatunk a növénytermesztés 188 millióval részesedett. A NÖVÉNYTERMELÉS SZÁMADATAI Főbb növények 1981. évi 1982. évi 1983. évi tény tényterv ha t/ha ha t/ha ha t/ha Búza 2430 4,35 2454 4.25 2452 4,7 Ö. árpa 179 2.74 129 3,31 185 3,2 Zab ’ > 47 2.38 41 2,48 40 1,5 Kukorica 1347 6.40 1342 7.30 1220 6,9 C. répa 711 43,04 460 46,00 728 44,00 Luc. széna 845 6,33 678 8,03 679 7,2 Silókukorda 375 20,48 391 18,81 390 21,00 Napraforgó 507 1,74 696 1,92 667 1,8 ÉRTÉKESÍTETT ÁLLAT ÉS ÁLLATI TERMÉK5 1981. évi 1982. évi 1983. évi tény tényterv db 1 dbt dbt Hízottsert. össz. 14 080 1459,97 14 481 1518,62 13 600 1408 Zárt sertéstelep 10 454 1065,18 10 535 1083,55 10 000 1030 Hagyom. sertéstelep 3626 394,79 3946 435,07 3600 378 Hízómarha 325 186,38 155 5,78 354 200,91 360 196 Anyajuh 114 4,56 120 4,8 Bárány 567 16,28 627 19,05 800 24 Tehéntej liter 1 719 663 1 924 223 1 878 000 1 tehénre jutó évi tejtermelés liter 4261 4644 4600 gyapjú termelés to. 6,46 8,39 8,3 ÁLLATLÉTSZÁM ALAKULÁSA ÉV VÉGÉN: megnevezés 1981. 1982. 1983. XII. 31-én XII. 31-én XII. 31-én db db db Szarvasmarha össz. 1276 1331 1368 ebből: tehén 430 448 424 Sertés összesen 12 706 12 843 12 160 ebből: koca 831 832 829 Ló összesen 144 142 135 Juh összesen 2009 2365 2484 ebből: anya 1060 1072 1122 ÁLLÓ- ÉS FORGÓESZKÖZ ÁLLOMÁNY: megnevezés 1980. 1981. 1982. év év év Épületek és építmények m/Ft 115 430 m/Ft 115 248 m/Ft 110 778 Gépek, gépi berendezések és felszerelések 31 816 29 608 31 181 Járművek 8015 6487 5357 üzemkörön kívüli állóé. 968 925 882 Ültetvény 174 160 147 Telkesítés 1712 1712 1712 Földterületek 54391 5586 5773 Anyagok és fogyóeszk. 26 526 29 600 33 088 Hízó- és növ. állatok 24 734 30 249 32 750 Tenyész és igás állatok 15 909 17 843 19 247 Mezei leltár 23 987 28 895 29 636 Saját term. készletek 33 367 37 665 33 222 ÖSSZESEN: 288 077 303 978 303 773 GÉPÁLLOMÁNY, megnevezés Traktorlétszám Tehergépjármű önjáró célgép Össz. motor telj. Átl. motor telj. 1980. év tény 1981. év tény 1982. év ’*• tény db 58 59 60 db 28 29 29 db 41 47 49 kW 3853 9654 9959 kW 69,70 71,51 72,1 (Folytatás a 3. oldalon.)