Kutas Népe, 1989. december (15. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

Zárszámadás előkészítése — téeszvagyon leltározása — Amint már beszámol­tunk róla, szövetkezeteink­ben, a könyvelést gépesítet­ték. A számítógépre való átállás komoly előkészülete­ket igényelt. A mezőgazda­­sági általános számlakeret ’88 január 1-jével változott. Ez csak április elején jutott a kezükbe. Akkor tudták megkezdeni az előkészítő munkákat például számla­rend kialakítása stb. Május közepe volt, amikor az első nyitó tételt le tudták köny­­velni._ Most a raktárkészlet könyvelése kivételével min­den más naprakész. Attól függetlenül, hogy 18 ezer anyagot át kellett értékelni, hogy új számlakeret lépett életbe, hogy a könyvelést számítógépre vitték, hogy az iroda költözött, nem állnak rosszabbul a zárszámadás előkészítésével, mint koráb­ban. Ez nem akadályozná a zárómérleg elkészítését. A zárómérleg elkészítéséhez szükséges jogszabályokat viszont csak ’89 januárjában fogják kézhez kapni. A mérlegkészítéshez az is szükséges, hogy a téesz va­gyonát számbavehessék. Ebben az évben a leltározá­si szabályok értelmében a járó gépek kivételével min­den vagyontárgy leltározás­ra kerül. Ezt több bizottság végzi. Előzetes információk alapján — különösebb gond nélkül — az elszámolási fe­lelősök el tudnak számolni Nem annyira a zárszám­adási munkák, mint inkább az eredmények okoznak gondot. Az aszály miatt a téesz mérleg szerinti nyere­sége a tavalyinak körülbe­lül a fele lesz. De az év produktum sem mutat saj­nos nyereséget. Éppen csak a ráfordítások térülnek meg A munkadíjak és a szemé­lyes jövedelmek is csak tavalyi szinten maradnak. Mit játszanak a moziban? A József Attila Filmszínház január—február havi műsora a következő: Január 15—16-án: Titánia, Ti­tánia avagy a dublőrök éjsza­kája. Színes magyar film. III hely ár! 20-án: A papa szolgálati útra ment. Színes jugoszláv film. 22—23-án: Asterix Britanniá­ban. Színes, magyarul beszélő francia rajzfilm. III. helyár! 27-én: Ritz fürdőház. Színes magyarul beszélő amerikai film­vígjáték. 16 éven felülieknek. IV. helyár! 29—30-án: Kicsi kocsi Monte Carloba megy. Színes, magyarul beszélő amerikai filmvígjáték. IV. helyár! Február 3-án: Smaragderdő. Színes, magyarul beszélő angol film. III. helyár! 5—6-án: Szárnyas fejvadász. Színes, magyarul beszélő ameri­kai fantasztikus film. IV. hely­ár! 10-én: Az istenek fegyverzete. Színes hongkongi film. V. hely­ár! 12—13-án: Hanussen. Színes magyar film. II. helyár! Előadások kezdete: este 6 óra. KUTAS A székkutasi Új Élet Tsz pártvezetőség­ének üzemi lapja. Megjelenik havonta Szerkeszti: Süli József Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat, Szeged. Tanácsköztársaság útja 10. sz. 6740 Felelős kiadó: Kispál Antal Igazgató Szerkesztőség: Szeged. Sajtóház 6740 Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky u. 28. 6720 1989. I. 11. — 30 — Felelős vezető: Surányi Tibor Igazgató Háztáji statisztika Az elmúlt évi szárazság a háztájit sem kímélte, nagyon megtizedelt mindent, fő­ként a hibrid kukorica és az uborka síny­lette meg. Talán a gyógynövények és az étkezési vöröshagyma viselte legjobban az aszályt. A megtermeltek értékesítésében az olaj­tökmag okoz gondot ígéret van a meg­vásárlására, de konkrét ajánlat nincs. Egyszerűen nem tudjuk eladni, túlterme­lés van belőle az országban. A tétényi rubinhagymamagot a Zöld­ségtermesztési Kutató Intézet megbízásá­ból termeszti a téesz. Sajnos, olyan hosz­­szú minősítési huzavonák vannak vele, hogy még mindig a raktárban fekszik a hagymamag. Ha januárban vagy február­ban el is szállítja a ZKI, csak váltóval tud fizetni. Vagyis akkor, ha lesz pénze. A téesz sem tudja megelőlegezni nekik, tehát a tagoknak várniuk kell a pén­zükre. A fűszerpaprika és egyéb növények ér­tékesítése megoldódott. A közös művelésű kukorica kiadása november 30-ig megtörtént. Aki a meg­váltási árat kérte, az decemberben meg is kapta. A tejfelvásárlás zökkenőmentes volt, körülbelül 730 ezer liter tejet szállítottak a tagok, illetve a kívülállók. A hízómar­ha értékesítése megoldott, de a vártnál kevesebb az eladásra felkínált hízó­marha. A takarmányellátás okoz nehézségeket. Egy kis statisztikai kimutatás arról, hogy a háztájiban 1988-ban a tagok mit, mekkora területen termesztettek, és mek­kora volt a hektáronkénti átlagtermés: Spárga 4,95 ha — új telepítés, még nem termett uborka — 58 ha — 97 g/ha átlagban közös művelésű kukorica 12,7 ha — 58 q/ha átlagban hagyományos kukorica 24,95 ha — 43 q/ha átlagban hibrid kukorica 65,25 ha — 23 g/ha átlagban stuttgarti maghagyma 4,86 ha — 506 kg/ha sárgadinnyemag 0,6 ha — 45 kg petrezselyemdugvány 1,8 ha — 98 g/ha sárgarépadugvány 0,4 ha — 50 g összesen olajtökmag 3,5 ha — 800 kg/ha fűszerpaprika 89,35 ha — 70 q/ha tétényi rubinmaghagyma 10,78 ha — 300 kg/ha stuttgarti dugh­agyma 2,44 he — 180 q/ha alsógödi dughagyma 5,5 ha — 170 g/ha étkezési vöröshagyma 16,85 ha — 116 g/ha tárkányolaj 8,88 ha — 120 kg lestyán­­ (olajnak) 8,1 ha — 134 kg ipari sárgarépa 1,6 ha — 242 q/ha paradicsompaprika 1,66 ha — 63 q/ha takarmányborsó 1,05 ha — 14,5 g összesen mák 1,34 ha — 11 q összesen seprűcirok 0,4 ha — 15 q összesen görögdinnye 0,3 ha — nem termett, felszántották római kamilla 0,6 ha — 12 kg olaj paradicsom 1,18 ha — 367 g/ha Raktárak számítógépen Azt hiszem, az anyaggaz­dálkodás korszerűsítésének egyik legjelentősebb lépését tette meg termelőszövetke­zetünk, amikor az elmúlt év elején számítógépeket állítottak munkába a köz­ponti raktárban. A gépi adatfeldolgozás és anyag­nyilvántartás bevezetésétől a korábbinál pontosabb, megbízhatóbb, naprakész­­ informálódást várt és ka­­­­pott is a téesz. A számító­gépek előtt éppen munka közben találom Bacsa Jó­­zsefné és Borsodi Károlyné könyvelőket. Elsőként a májusi kezdésről kérdezem őket. — Az egész azzal kezdő­dött, hogy meg kellett ba­rátkoznunk az új, korábban számunkra ismeretlen tech­nikával, s az új anyagköny­velési rendszerrel. Persze, először idegenkedtünk tőle, s két­segeink voltak, képe­sek leszünk-e a kezelési technika elsajátítására. Mi­után azonban itt helyben kijártunk egy felkészítő tanfolyamot, mint a füst, úgy szálltak el korábbi ag­godalmaink. Most már jó­barátaink a számítógépek, szeretünk rajtuk dolgozni, s ráadásul jobbak lettek munkakörülményeink is. A nyitókészletek felvezetését egyébként május 15-én kezdtük meg. — Térjünk vissza a szá­mítógépekhez. Hol tartanak most az adatfeldolgozásban? — A fogyóeszözök és egyéb anyagféleségek szinte már naprakész állapotban vannak. Az alkatrészfélesé­gek adatrögzítéséből van most hátra. Túlmunkát is vállalva dolgozunk, hogy a mérlegkészítéshez már a teljes „adatbank” rendelke­zésre áll­jon. Megértettük, hogy a naprakész informá­lás ma már elengedhetetlen követelménye az anyaggaz­­dálkodásnak. Akt­ív, viszont, hogy ez jól működjön, ter­mészetesen nekünk is foko­zott odafigyel­és,sőt, precizi­tással kell az adatokat rög­zítenünk. Az új anyagnyilvántartási rendszernek a raktárosok között is meg­van a becsü­lete, hiszen Herczeg József hosszasan ecsetelgeti, miért is fontos, hogy az epré anyagféleségeket az azono­sítási számuknak megfelelő­en helyezze a polcra. Tud­ja, ha ő téved, a gép is té­vedni fog. A fogyóeszközök és egyéb anyagféleségek raktárában éppen leltározókkal találko­zunk. Már a vége felé jár a 4 ezer körüli tétel sorra­­vétele. Gyorsan megy a munka, hiszen a legrutino­sabb raktáros, Labozár Já­nos itt a gazda. Harminc éve ad számot ilyentájt a reá bízottakról. A régi lel­tárakra emlékezve, eképpen summáz: ma öt nap alatt végzünk, míg régebben en­nek az időnek a duplája szükségeltetett. Ő is fogé­kony az újra, hiszen precí­zen magyarázza a gépi nyil­vántartás előnyeit. Milyen a feszültség ipari, természeti katasztrófa esetén ? Polgári védelmi gyakorlat Nem háborús helyzetre, hanem ipari, természeti ka­­asztrófa esetére, kellett felkészülni, gépeket, fel­szereléseket ellenőrizni a riadóláncban mozgósítható embereket számba venni. A december 7-től 14-ig terjedő időszakban a szövetkezetben polgári védelmi gyakorlat zajlott. Ezt csak a vezetők részére rendelte el a me­gyei polgári védelmi pa­rancsnok. Egy héten át fokozott ké­szenlétben állt a védelmi ál­lomány. Tizennegyedikén konkrét feladatot kaptak. Arra az esetre kellett kö­rültekintő intézkedéseket ki­dolgozni, amikor is a 47-es úton egy erősen mérgező anyagot szállító teherautó balesetet szenvedett, és a mérgező anyag a szabadba került. A fontos tennivalók kö­zött szerepelt a forgalomel­terelés megszervezése, a gépkocsivezető kimentése, a szélirány, a mérgezett te­rület meghatározása, a föld­be jutott mérgező anyag semlegesítése, lebontása —, mindez szerencsére csak el­méletben. Második feladat volt — kidolgozni egy hóvihar ese­tén teendő intézkedések so­rozatát. Ez kísértetiesen ha­sonlított a korábbi évek gyakorlatban is átélt ha­talmas hóviharára, úgy, hogy ebben már volt ta­pasztalatuk. A feladatok megoldásában 13-an, a polgári védelmi ál­lomány vezetői vettek részt. Egy döntnök, egy őrnagy el­lenőrizte a gyakorlatot. Be­reczkei János elnök vezet­te az elméleti irányítást. A megyei polgári védelmi törzsparancsnok kiválóra minősítette a végrehajtott gyakorlatot, a hozzáértést és a hozzáállást. ijjj Minden pénteken délután újabb szolgáltatással várják a tsz-tagokat a közpon­ti gépműhelyben, ahol T. Kovács László műszeres bemérést végez a gépkocsikon. Kérdő- és felkiáltójelek a belső vállalkozásokra Úgy hírlik, hogy a belső vállalkozások megjelenése várható a termelőszövet­kezetünk berkeiben is. A legközelebbi ilyen, a javí­tóműhelyeket érinti. Még a hvatalos kezdés előtt állítottam meg néhány mondat erejéig Faragó Sándor műhelyfőnököt. Kíváncsi voltam, hogyan áll a vezetése alatt álló műhely kollektívája a várható változásokhoz, melynek lényege: a mű­hely önálló bértömeggel gazdálkodhat, differenci­álhat, s az eddigi 2040 munkaóra helyett 1500 lesz a kötelezően ledolgozandó. őszintén beszél Faragó Sándor, a dolgozók kétke­dő, aggódó kérdéseit, meg­jegyzéseit idézi. Túl nagy a felelősség! A tagsági pótlék benne lesz-e a bér­tömegben? Kis szabja majd meg, hogy az 1500 órát mikor dolgozzuk le? Nem a kampánymunkák idején akarnak a legtöb­ben otthon maradni? Egyáltalán, a gépjavítás­ban mikor van holt sze­zon? Aki véradásra vagy leltározni megy, ki fizeti a munkabérét? Azt sem tudják, hogy a takarékos­kodás eredményéből mennyit kapnak vissza. Egyáltalán, hol az ésszerű takarékoskodás határa? Az sem mindegy, hogy a munkagépek mikor, ho­gyan használódnak a föl­deken. Egyáltalán, mi a garancia arra, hogy a dol­gozók jól járnak? Sok a kétség, a kérdés Félelem az újtól. Ugyanak­­­kor, mindenki szeretne többet keresni. Hogy biz­tos garanciák legyenek? Ma, semmiféle új prog­ramra nincs ilyen. Egy biztos, ha a régi sémákat, beidegződéseket érintetle­nül hagyjuk, nem lesz jobb. Sőt... A kérdőjele­ket maguknak a vállalko­zó, gondolkozó dolgozók­nak kell felkiáltójelekké egyesíteniük. Aki nem próbálkozik, az óhatatla­nul lemarad az úgymond kitaposott úton. Mit tartalmaz a tanács ez évi testületi munkaterve? Elkészült a községi tanács és a végrehajtó bizottság 1989. évi munkaterve, ösz­­szeállítása a tanácstörvény, s annak végrehajtási ren­delete alapján, s a szerve­zeti és működési szabályzat előírásai szerint történt. A­ervezet készítése során va­­amennyi munkahelytől ja­vaslatot kértek. A munka­terv az ülések meghatáro­zott napirendjei és időpont­jai mellett tartalmazza a­anács működésével és a testületi ülések előkészítésé­vel kapcsolatos szervezési feladatokat. Ez évben az első tanács­ülést márciusban tartják. Akkor számolnak be az 1988. évi pénzügyi tervek végrehajtásáról, értékelik a helyi tanács számvizsgáló bizottságának addigi tevé­kenységét és a múlt évi tanácstagi beszámolók ta­pasztalatait. Júniusban a községi tanács végrehajtó bizottságának tevékenysé­gével és a szakigazgatási szerv működésével foglal­kozik a tanácsülés. Különös tekintettel a lakossági ügyek és a községfejlesztés­ inté­zésének színvonalára. Szep­temberben az Új Élet Tsz gazdálkodása lesz az ülés legfőbb napirendi pontja, míg a decemberi tanácsülés a következő, 1990-es eszten­dő pénzügyi tervét vitatja meg. Az említett napirendi­e­k, pontokon kívül természete­sen még más, a község éle­tét nem általánosan érintő témák is helyet kapnak az ülések napirendjén. Jóval sokrétűbb, de a leg­magasabb testület, a tanács­ülés­­ által megszabott fel­adatok végrehajtását szol­gáló program a végrehajtó bizottság ülésterve. Ez év­ben, mint korábban is, ha­vonta ülésezik a vb, mindig az adott időszaknak megfe­lelő tennivalókat vitatja meg, s készül fel a végre­hajtásra. Ezekből néhányat ragadunk most ki. Foglal­koznak a vb ülések részt­vevői többek között a sze­mélyzeti munka alapvető kérdéseivel, a költségvetési revízió tapasztalataival. Át­tekintik a telek-, lakás- és helyiséggazdálkodás pénz­ügyi és kommunális vonat­kozásait, valamint a szociál­politikai és gyámügyi mun­ka helyi tapasztalatait. Nagy teret szentelnek a község egészségügyi ellátásának, valamint az anya- és gyer­mekvédelem helyzetének alapos felmérésére. Az év második felében a nyári tűzvédelem, a köz­ségben végzett közületi munkák helyzete, a pénz­ügyi tervek teljesítése kerül napirendre, különös tekin­tettel a gazdasági-társadal­mi kibontakozási program időarányos végrehajtására. Erős hangsúlyt kap a mun­katervben a társadalmi ösz­­szefogás erősítése, a köz­ségpolitikai feladatok meg­valósítására. Szintén a máso­dik félévben kerül sor a városi és városkörnyéki köz­ségi tanácsok végrehajtó bizottságainak együttes ülé­sére. Szintén a vb éves mun­katervében szerepel a kü­lönböző munkaértekezletek megtartása, a falugyűlés, a tanácstagok munkájának a megszervezése, segítése és a tanácsi bizottságok mű­ködése, azok munkatervé­nek, az összeállításához nyújtott segítség. Koordinál­ják a nem tanácsi szervek vezetőinek munkáját az egész községet érintő helyi feladatok végrehajtására.

Next