Kutas Népe, 1993. december (19. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
KCITIIS A SZÉKKUTASI ÚJ ÉLET MGSZ, A TAKARÉKSZÖVETKEZET ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZÖS LAPJA XIX. évfolyam 1. szám 1993. január Ára: 9,90 Ft A műhelyekben nagy ütemben folyik az erőgépek javítása a tavaszi munkálatokhoz. Fotó: Gyenes Kálmán Bízzunk magunkban és a körülmények javulásában - vallja az új elnök - A szövetkezet továbbra is mint jogi személy működik. Az igazgató tanács elnöke, helyettese és tagjai felelősek a szövetkezetben maradt üzletrészek kezeléséért és működtetéséért, pontosabban a bennünk bízó és továbbra is a szövetkezeti tagságot választók érdekeinek védelméért. - Hány tagja maradt az átszervezéssel létrejött szövetkezetnek ? - A tagok száma az átalakuláskor 817 volt, abból mintegy 370-380 az aktív dolgozó, 40 százaléka nyugdíjas és 15-20 százalék körül vannak az elő- és rokkantnyugdíjasok. - A tulajdonosi és szervezeti változás érezteti-e majd hatását a szövetkezet mindennapi életében? - Igen, legalábbis így reméljük. Elképzelésünk szerint megoldást kell találni a hatékonyabb termelésre, a feladatok precízebb elvégzésére. Ezért a szövetkezeten belül belső működő egységeket kívánunk létrehozni, amelyek önálló elszámolási rendszerben működnek majd. Ők egymás között majd megbízást is adhatnak, azaz például egyik vetteti a földet, a másik javíttatja gépeit. Azt szeretnénk, hogy a tagság körében ez az elképzelés kedvező fogadtatásra találjon. Úgy érezzük, várják is ezt a változtatást. Persze a gyakorlat mutatja majd meg mennyire válik be, de lehet rajta később változtatni, módosítani is. Az önálló elszámolási egység eszerint úgy értendő, hogy nemcsak a nyereséget, de a veszteséget is a sajátjukénak kell vallaniuk? - Lényegében igen. Úgy tervezzük, hogy ha az egyik csoportnál adódik valami kár, az ne érintse a másikat, ugyanis nem függnek egymástól, és a nyereség is részben megmarad náluk Természetesen ezt nem szabad úgy érteni, hogy ha egy egység éppen olyat csinál tartósan ami nem hoz hasznot, vagy éppen veszteséges, akkor őket magukra hagyjuk! Mindenképpen megkeressük a baj okát és ha például :az egyértelmű, hogy aszály miatt lett kevesebb a termés avártnál, azt nyilvánvalóan nem tekintjük a csoport hibájának. Ugyanez igaz az állattenyésztésre is, amennyiben megismétlődne az ami volt 1992-ben, hogy az első félévben csupán 50 forint körül volt a sertés kilója, a második félévben viszont 100 forint lett és ez az ár esetleg most ismét leesik, azért sem vonhatjuk felelősségre az érintett dolgozóinkat. Amiatt viszont igen, ha például a traktorosnak elfolyt a gázolaja, ami jelenleg literenként 60 forintba kerül, így ezt nekik kell majd utána kigazdálkodni, a kár az övéké lesz. Eszerint az egységben dolgozók jövedelmét erőteljesen érintheti hogyan, miként tesznek eleget vállalt kötelezettségeiknek. Keresetüket mindez nyilvánvalóan befolyásolja majd, hiszen éppen az a célunk, hogy érdekeltté tegyük őket az eredményesség fokozásában. Ám, hogy ez miként, milyen mértékben, azt még nem tudom pontosan megmondani, mert az egész módszer most van kidolgozás alatt. Végtelenül fontos azonban hangsúlyozni azt, hogy a vezetésnek és személy szerint nekem is az a célunk, hogy mindenkinek lehetősége legyen bizonyítani, hogy tényleg be tud illeszkedni az adott csoportba, azaz mindenkinek munkalehetőséget kívánunk biztosítani. Aztán az idő, a gyakorlat eldönti ki, mire alkalmas. A működő egységek kialakulása azonban nem tekinthető véglegesnek és megváltoztathatatlannak. Ezeket most a dolgozókkal, vezetőkkel egyeztetve ugyan, de lényegében a saját elgondolásunk szerint kívánjuk elindítani. Ám, mint említettem egy bizonyos idő elteltével kiderülhet, hogy módosítani kell rajta, ezért nem tekintjük örök érvényűnek. - Hány egységet kívánnak életre hívni? - Jelenleg tíz alattt működő egységben gondolkodunk. Még nem dőlt el ugyanis pontosan hogyan hozzuk létre ezeket a csoportokat. Azt viszont mindenképpen szeretnénk elérni, hogy érezzék a dolgozók, ha nyereségesen, jól dolgoztak, akkor valamennyivel több jut nekik, mint másoknak. Persze azokra is gondolni kell, akik veszteségesen dolgoztak, ha az a saját hibájukon kívültörtént. Ők sem kaphatnak emiatt felére csökkentett havi fizetést. Ez viszont azt feltételezi, hogy az önállóság ellenére létezik majd egy közös kassza is. - Lényegében igen. Úgy képzeljük, hogy lenne egy úgynevezett vagyonkezelő központ. A csoportok ide fizetnének be egy bizonyos összeget, amelyből aztán az egységek hitelt kaphatnának, ebből fedeznénk többek között a központ kiadásait, a társadalombiztosítási, a munkanélküli alap járadékát is. Gondolom az önállóság nem jelenti majd a szakmai felügyelet hiányát. Így igaz, az igazgatóságnak a szakmai felügyeletet gyakorolnia kell, hiszen lényegében felel a bennmaradók vagyonáért. Ez a növénytermesztésben azt jelenti, hogy megállapítja a vetésforgót, felméri a szükségletét, de ha esetleg mégis kimaradna valamekkora területrész, akkor azt már a csoport döntheti el, hogy ott mit termel. Az állattenyésztésben is előfordulhat, hogy bizonyos mennyiségű malacot leadnak hízóalapnak, a többit pedig vagy eladják, vagy maguk hizlalják fel. Az előzetes jelzések szerint van remény arra, hogy ez az elképzelés pozitív fogadtatásra talál a tagok körében? - Még elég nagy a zavar ebben a kérdésben, nem világos minden feltétel, de mi is most dolgozunk rajta. Számunkra plusz felelősséget jelent az is, hogy több mint nyolcszáz ember az, aki itt hagyta a vagyonát és várna majd valami osztalékot is. A dolgozó tagságnak szintén van egy minimális üzletrésze, de ugyanakkor nekik az az érdekük, hogy havonta minél magasabb bért kapjanak. Azaz lényegében szemben áll a munkavállalói és a tulajdonosi érdek. Ezt is meg kell próbálnunk egyensúlyban tartani. - Milyen feltételek mellett tudják elkezdeni az átszervezést és főként a gazdasági célkitűzések megvalósítását? - A helyzet egyáltalán nem kedvez nekünk. Nagyon mélyponton vagyunk. Drága a gázolaj, a műtrágya, a vetőmag, minden. Azt viszont nem lehet még tudni, hogy milyen lesz a termés és abból is csupán leghamarabb a búza aratása után remélhetünk pénzt A bizonytalanságot csak fokozza, hogy sejtelmünk sincs, hogy mennyiért kel majd el a betakarított gabona. Most ugyan jó ára van, de nekünk jelenleg sajnos nincsenek tartalékaink. Kevés pénzzel, új feladatokkal, nagy elvárásokkal körülvéve lát-e ön esélyt a sikerre? - A dolgozók valóban nagyon várják mi lesz ezután. Én azt mondom a munkánk alapján bízzunk önmagunkban és abban, hogy a körülmények esetleg javulnak egy kicsit és talpon tudunk maradni. A legelső lépés persze az, hogy most a kialakuló csoportok beválthassák a hozzájuk fűzött reményeket. Készül az idei terv is és ebben figyelemmel leszünk a márciustól induló egységek tevékenységére is. Mindezek alapján tudjuk majd meg mekkora árbevételre, illetve kiadásra számíthatunk. Ha ez elkészül, az egységek is összeállíthatták a maguk programját, mi úgy mondjuk a normakönyvét és bértétel díjazását, amelyet az igazgatóság csak jóváhagy. Ez azt jelenti, hogy nem szólunk bele többek között abba, hogy ki miért és mit vetett. Vagyis meglesz a csoportok saját terve a bevételekre és a kiadásokra, tudják, hogy mekkora összeget állíthatnak majd be munkabérre, elkészíthetik a saját bérszabályzatukat. Az igazgatóság csak ellenőrzi, hogy nehogy túlfusson a kiadásuk, vagy ha valamelyiknek önhibáján kívül kevés lesz a bevétele, eldönti majd, hogy pénzt ad-e a megsegítésükre, vagy hogyan működteti tovább az egységet. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy az 1993-as esztendő egy kezdeti év lesz nemcsak nekik, de a vezetőségnek is. Sokan úgy gondolják, hogy mi vezetők majd valami rendkívülit tudunk tenni, ígérni azonban felelőtlenség lenne bármit és feltétlenül szem előtt kell tartani a reális alapokat, a meglévő körülményeket. Ha a feltételek megfelelően alakulnak, akkor talán nagyobb esélyünk lesz jószándékaink megvalósítására. Ezért reméljük, hogy az idei esztendő a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is kedvezőbb lesz a tavalyinál. - A közgyűlésen elhangzott olyan igény, remény, hogy aki benn hagyja a vagyonát kap majd munkát a szövetkezettől. Van ennek ellenére olyan ember, akit önök nem tudnak alkalmazni? - Jelenleg kilencvenen vannak munkanélküli segélyen, ez azonban csak átmeneti állapot. Nagy részük növénytermesztéshez kapcsolódó munkát végez: traktoros, sofőr, szárítókezelő. Nekik félidőben korábban se igen tudott munkát adni a mezőgazdaság, míg a mindennapos elfoglaltságot igénylő állattenyésztésben, vagy a műhelyben javításokat végzőknek többnyire folyamatosan van feladatuk. Vagyis a csoportok létrehozása feltehetően nem jelent majd lé, vámcsökkentést. K - Nr1' Célunk ugyanis az, mint erő'nettem, hogy mindenkinek lehetőséget adjunk munkára persze az máris kérdés, hogy ki hogyan tud helytálló megfelelni az elvárásoknak ez a szövetkezet azonban ennek a több mint háromszáz dolgozójának, még ha lesznek is olyanok akiknek csak idényjelleggel, de mindenképpen megélhetést kíván biztosítani. N. Rácz Judit Mint közismert, az elmúlt esztendőben, a november 13-i vagyonmegosztó közgyűlésen, megszűnt a termelőszövetkezet és az átalakulás eredményeként létrejött a Székkutas Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet. Decemberben pedig sor került az igazgató tanács és a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztására is. Ennek eredményeként a szövetkezet elsőszámú vezetője Szenti Imre lett, akivel az új feladatokról, illetve arról beszélgettünk miként látja ő az újjáalakult szövetkezet jövőjét.