LITERATURA - A MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 43. évfolyam (2017)
2017 / 4. szám
346 Kondor Péter János Ebből következően mármost kérdés, érvényesült-e egyáltalán az interdiszciplináris megközelítés, amennyiben „nem annyira valamilyen egységes kutatási témakör köré szorosabban-lazábban épülő vizsgálódásokról van itt szó, sokkal inkább olyan, az adott szerző munkásságából »egyébként is« következő elemzésekről, amelyeket aztán néhány általános fogalomra húzva egy kötetbe rendeztek 1 hiszen az interdiszciplinaritás lényege éppen egy adott kutatási téma vagy probléma különféle tudományágak fogalmainak, módszertanainak egyesítésével történő újszerű megközelítése. A tudományközi stratégia beteljesületlenségéért azonban nem kizárólag egy esetlegesen téves szerkesztői koncepció lehet a felelős, egyéb tényező is szerepet játszhat, ugyanis az esemény fogalmi megragadása, illetve általában vett vizsgálata esetében különösen nehéz helyzetben vannak a különféle tudományok/tudományágak, hiszen ahol az esemény szóba kerül, vagy kutatása releváns, ott valószínűsíthetően az az egyik meghatározó, ha nem a központi probléma, így pedig a sok eseményelemzés és értelmezés tudományáganként fölmerülő talánya összeadódva inkább terminológiai válságot, fogalomzavart okoz, mintsem a megoldásai egymást erősítve átláthatóságot, módszertani hatékonyságot eredményeznének, ami egyébként egy tudományközi együttműködés elsődleges célja kellene hogy legyen. Filozófia,12 történettudomány,13 irodalomtudomány, színháztudomány;14 ha csupán így, a teljesség igénye nélkül sorolni kezdjük, mely tudományterületek ügye az ese t I. m. 459. 12 Az esemény általában véve elválaszthatatlan az idő filozófiai kérdéskörétől. Meghatározó fogalma (Ereignis) még Heidegger fordulat utáni filozófiájának, lásd Martin Heidegger, Zeit und Sein, in uő, Zur Sache des Denkens, Gebundene Ausgabe XIV, Frankfurt am Main, 2007, 3-31; magyarul: Martin Heidegger, Idő és lét, fordította Korcsog Balázs, Nagyvilág 2002/3, 406-427. Továbbá Martin Heidegger, Beiträge zur Philosophie (Vom Ereignis), GA 65, Frankfurt am Main, 1989. A heideggeri esemény fogalmához lásd Fehér M. István, Martin Heidegger, Egy XX. századi gondolkodó életútja, Göncöl, Budapest, 19922, 320-329; lásd még Pongrácz Tibor fogalommagyarázatát: Martin Heidegger, ,, ...költőien lakozik az ember...” Válogatott írások, válogatta és szerkesztette Pongrácz Tibor, fordította Bacsó Béla és mások, T-Twins-Pompeji, Budapest-Szeged, 1994, 11. Nem feledkezhetünk meg továbbá Gadamer történés (Geschehen) fogalmáról akár az Igazság és módszer kapcsán sem, amelynek a szerző eredetileg a „Verstehen und Geschehen” - „Megértés és történés” - címet szánta, lásd Hans- Georg Gadamer, Die Kehre des Weges, in uő, Hermeneutik im Rückblick, Gesammelte Werke 10, Mohr (Paul Siebeck), Tübingen, 1995, 75; ehhez lásd Fehér M. István, József Attila esztétikai írásai és Gadamer hermeneutikája, Irodalmi szöveg és filozófiai szöveg, Kalligram, Pozsony, 2004, 14; az esemény Derridánál is fontos fogalom, ahogy egyik interjújában éppen a dekonstrukció mibenlétét firtató kérdésre válaszolva megfogalmazta: „Az esemény nem tervezhető. Meglep, nyugtalanít, zavarba hoz. Az esemény a dekonstrukció.” Jacques Derrida, írásra vagyok ítélve - interjú, fordította Orbán Jolán, Jelenkor 2005/10, 957-961.; filozófiai kontextusban megemlítendő még Gilles Deleuze és Alain Badiou munkássága. 13 Lásd a 4. lábjegyzetben adott áttekintést. 14 Az esemény színháztudományi összefüggéséről lásd Erika Fischer-Lichte, A performativitás esztétikája, fordította Kiss Gabriella, Balassi Kiadó, Budapest, 2009,223-249. (Az előadás mint esemény című fejezet.); továbbá Sirató Ildikó, Esemény és narratíva a színháztudományban, in Esemény és narratíva, Történetiség - elbeszélés(ek) - interpretáció, 147-151.