Lányok, Asszonyok, 1983 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1983-09-01 / 9. szám

A legidősebbek végzősök, a legfiata­labbak negyedikesek voltak. A kutatócsoport tagjai, a vörös nyomolvasók hosszú távra szóló fel­adatba kezdtek. A munkát az egyik korosztály átadja a másiknak, mint a harci stafétát. Az ülést Valentyina Subina, a ta­nárok Komszomol-szervezetének tit­kára, a Harci Dicsőség Múzeumá­nak vezetője nyitotta meg, majd a tizedik osztályos Andrej Golovin, a kutatócsoport vezetője szólalt fel, és a múzeum új szerzeményeiről szá­molt be. Andrej egy levelet olvasott fel, amely az Ivanovo megyei Tyejkovo faluból érkezett. Viktor Golovcov, a háború egykori résztvevője írta. Ka­tonás szűkszavúsággal mutatkozik be, 1941-ben került a frontra. Az egész háborút végigharcolta, küzdött a Donnál, részt vett a sztálingrádi, a kurszki, az ukrajnai csatában, majd a 2. Ukrán Front egységeivel Ma­gyarországon harcolt. A levélhez egy fényképet is mel­lékelt, amelyről egy férfias elszánt­ságot sugárzó arc néz ránk. Mintha már láttuk volna ezt az arcot. De hol? A Gellérthegyen, a felszabadító szovjet katonák emlékművén. Kisfa­­ludi Strobl Zsigmond szobrászmű­vész hosszú ideig keresett megfelelő modellt e jelképes alak elkészítésé­hez. És végül a tyejkovói Viktor Golovcov szovjet katona személyé­ben találta meg. Értékes szerzemény. A gellért­hegyi emlékműről már volt fénykép a múzeumban. Most odatehetik mellé annak a férfinak a fotóját is, akiről a híres művész a felszabadító szovjet katona alakját mintázta. Egy másik levél a budapesti Kaj­­sza Pálnétól érkezett, aki sok sikert kívánt a 849. számú iskola tanulói­nak a tanulásban és a társadalmi munkában. Régi fényképeket is kül­dött a diákoknak. Az egyik az 586. vadászrepülő ezred pilótáját, Marija Batrakovát, a magyarországi légi­csaták egyik résztvevőjét ábrázolja. A gyerekek egy másik képet is mutattak. Még a háború előtt ké­szült a repülőklubban. A csoportké­pen többek között Marija Batrakova és Georgij Beregovoj is látható. Ami­kor a fényképezőgép lencséje előtt ültek, nem is sejtették, hogy együtt fognak majd harcolni Magyarország légterében. Később Marija Batra­kova hősi halált halt egy légicsatá­ban, Beregovoj pedig az első szovjet pilóták között volt, akik űrrepülést hajtottak végre. Ezután Natasa Lescsinszkaja 7. osztályos tanuló jelentkezett. Egye­lőre a családja körében végez kutatá­sokat. Nagybátyja, Pjotr Lescsinsz­­kij harcolt Magyarország felszabadí­tásáért, és egész albumot állított ösz­­sze fényképekből, frontújságokból kivágott cikkekből, levelekből. Ezt az albumot Natasa átadta a múze­umnak. Tánya Hurszevics 8. osztályos ta­nuló beszámolója következik: „Fel­kerestük Vaszilij Kopcsenkovot, aki részt vett a háborúban. Korabeli fényképeket és verseket kaptunk tőle. Vaszilij Kopcsenkov nem lett hivatásos költő, de a nehéz napok­ban, talán a harcok szünetében írt verseit az ellenség szétzúzásának forró vágya és az a kívánság hatja át, hogy elhozzák a szabadságot a magyar népnek.” Véget értek az új szerzeményekről szóló beszámolók. Vaszilij Guszev, az iskola igazgatója emelkedett szó­lásra. Elmondta, hogy a múzeum ak­tivistái a közeljövőben a Moszkva környéki Nahabino faluba utaznak a Karbisev tábornokról elnevezett iskolába. Korábban a 849. számú moszkvai iskola tanulói segítettek a Moszkva környéki diákoknak az övékhez hasonló múzeumot létesí­teni. Nahabinóban él és dolgozik annak a szovjet parlamenternek, Osztapenkónak a lánya, akinek Bu­dapesten szobrot állítottak. Az igaz­gató javasolta, hogy hívják meg Osztapenko lányát a Harci Dicsőség Múzeumába. Ifjú idegenvezetők kalauzoltak végig a kiállításon. Megálltunk /­ h­ősök köztünk élnek feliratú tabló előtt. Ezen fényképek és rövid élet­rajzok mutatják be azokat, akiket a nyomkeresők felkutattak és meg­hívtak iskolájukba. Csak a 849. szá­mú iskola környékén a Magyaror­szág felszabadításáért vívott harcok több mint harminc egykori résztve­vőjét találták meg. Valentyina Subina, a múzeum ve­zetője, Lena Mitrofanova, Andrej Golovin és a többi kutató a „Senki­ről sem feledkezünk meg, semmit sem felejtünk el” jelszó jegyében végzik munkájukat. G. Korotkevics A kutatócsoport ülése A Harci Dicsőség Múzeumának tanácsa Fotó: A. Sztanovov

Next