Lányok, Asszonyok, 1984 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1984-06-01 / 6. szám
36 CSEBOKSZÁRITALÁLKOZÁSOK (FOLYTATÁS) ŐSZIRÓZSA EGERRŐL A város közvetlen közelében található a Csebokszári Szovhoz, a Szád (Kert) cég központi vállalata. Az elnevezésből is kiderül, hogy a gazdaság fő ágazata a kertészet, de termesztenek itt zöldségféléket, gabonát — búzát, rozsot — is. Szarvasmarhát is tartanak. A szovhoz telepein 950 fejőstehén van. Több mint egy évtizede szoros barátság köti össze ezt a szovhozt a Heves megyei Gyöngyös Domoszlói Állami Gazdasággal. A két gazdaságban sok a közös vonás — halljuk Vera Alekszejevától, a szovhoz szakszervezeti bizottságának elnökétől. Mindkettő város mellett van, csaknem azonos a földterületük, és hasonlóan szakosodtak is. A Gyöngyös Domoszlói Állami Gazdaság gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkozik. Első küldöttségünk, amely 1972-ben a testvérgazdaságnál járt, élményekkel tele tért haza. Az elvtársak elmondták, hogy jó szervezési tapasztalatokat szereztek. Elhatároztuk, hogy versenyezni fogunk velük. Magyar kollégáink elfogadták a kihívást. Amikor a következő esztendőben viszonozták a látogatást, megkötöttük a szocialista versenyről a szerződést. A mi versenyünk nem vetélkedés, hanem együttműködés. A barátság még a brigádok nevében is tükröződik. Nálunk a kertészeti brigád Petőfi Sándor nevét viseli, az állattenyésztő brigád Kossuth Lajosét, a központi géppark Zalka Mátéét, a borüzem pedig a Magyar —Szovjet Barátság nevet kapta. A testvérgazdaságban pedig van Nyikolajev űrhajósról, Csapajevről, a szovjet —magyar barátságról elnevezett brigád. A negyedik brigád neve pedig Csebokszári. Kétévenként látogatunk el egymáshoz, és mindig találunk valami újat, élményekkel gazdagodva térünk haza. A verseny nyilvánvalóan hasznára vált a csuvas szovháznak, ahol az elmúlt évek alatt sok mindent tökéletesítettek. Új technológia szerint telepítik az almáskerteket, és sok munkafolyamatot gépesítettek. Az egyik szarvasmarhatelepen (egyelőre csak egyen) a tej a fejőgépből vezetéken egyenesen a tartályba jut. Nincs szükség kannákra, nem kell töltögetni. A készülék egyszerre öt tehenet fej. Gyors, steril módszer. A többi telepen még kannákba kerül a kifejt tej. A gépesítés a kertészetet is érintette, géppel telepítik a bogyósnövényeket, géppel művelik a sorközöket. Gépesítve van már az öntözés, a melegházak szellőztetése, a talaj forgatása a zöldségfélék betakarítása után. Növekszik a terméshozam, nagyobb lett a jövedelem. (A szovhoz nyeresége egyébként már meghaladta az 1 millió rubelt.) Tavaly nyáron jó termést takarítottak be eperből, hektáronként 46,6 mázsát. Sokat szállítottak belőle az üzletekbe, egy részét pedig, akárcsak a fekete ribiszkét, saját borászatukban dolgozták föl. ősszel az üzemet leállították, mert tárolót építenek a gyümölcslének, amelyből gyümölcsbort készítenek. Az üzem vezetője, Tatjana Mozsejko elmondta, hogy ezt a korszerűbb termelési technológia követeli meg. Nevetve mesélte Tatjana Mozsejko, mennyire meglepődtek a testvérgazdaság borászai, amikor megtudták, hogy az üzem vezetője nő. Alaposan szemügyre vették a birodalmát. Én viszont a virágkertészetet vettem alaposan szemügyre. Két üvegházban 2000 négyzetméteren termesztenek virágot, csodaszép rózsát, fehér kálát, krizantémot, bazsarózsát, tulipánt. Mint megtudtam, a magyar testvérgazdaság példája nyomán bővítették a virágtermesztést. A csebokszáriaknak nagyon megtetszett Egerben és az állami gazdaságban a rengeteg virág. Most már a Csebokszári Szovhoz központja is nagyon szép. Még az építészeti műhelyben is virágok pompáznak. Jelizaveta Mironova, a szovhoz virágkertészetének brigádvezetője elmondta, hogy Egerben nagyon megtetszettek neki az őszirózsák, a szegfűk. Hozott onnan magot, és most kezdi a nevelésüket. Hamarosan magyar őszirózsa fogja díszíteni Csebokszári utcáit. ÉVSZÁZADOS KAPCSOLATOK Az előző számban szóltunk arról, milyen szoros a kapcsolat az egri és a csebokszári pedagógiai főiskola tanárai között. De tudják-e, hogy mikor kezdtek a magyar tudósok először érdeklődni a csuvasok iránt? A XVIII. században Gyarmatin Sámuel nyelvtudós 1799-ben adta ki a magyar, a csuvas, a mordvin, az udmurt és a mari nyelv ötnyelvű összehasonlító szótárát. Ő hívta fel először a kutatók figyelmét arra, hogy a magyar nyelvben vannak a csuvasból átvett szavak. A magyarázat kézenfekvő, hiszen az V. századtól a IX. századig az ősmagyarok a Volga-vidéken és az Urál mentén éltek, szomszédai voltak a Volga —Káma vidéki bolgár-törököknek, a csuvasok őseinek. 1841-ben Reguly Antal magyar nyelvtudós és néprajzkutató elindult Oroszországba, hogy kutatásokat végezzen a magyarok őshazájában. Járta a csuvas és a mari falvakat, gyűjtötte a folklórt, kapcsolatban volt a népművészet orosz szakértőivel, akik minden segítséget és támogatást megadtak neki. Reguly több évet töltött Oroszországban, és gazdag anyaggal tért haza, amelyet követői is felhasználtak munkáikban. A magyar és a csuvas népzenében is felfedeztek rokon vonásokat. Kodály Zoltán Budapesten kiadott egy csuvas daloskönyvet, mert úgy vélte, HEVES MEGYE TESTVÉRI KAPCSOLATAI Fent: A magyar ifjúsági küldöttség fogadása a pályaudvaron Jelizaveta Mironova virágkertész. V Csebokszári Szovhoz melegháza Fotó: G. Andrejev, •I. Dmitrijev és B. Pokrovszkij