Látó, 2010 (21. évfolyam)

2010 / 12. szám - FÓRUM - KŐBÁNYAI JÁNOS: Virágzás halál után

Jeruzsálem, 2009. Március JEGYZETEK zása tanúi lehettünk, ami már 60 éve halott, akár reménnyel is eltölthet. Hiszen a csodavárásra ad „reális” alapot, amire már a történet elkezdéséhez is jócskán szük­ség volt. 1 Zsidókérdés Magyarországon, a Huszadik Század körkérdése, Budapest, 1917. 2 Ezen a címen írtam­­ szintén, viszonyainkat kívülről szemlélő, mert nem magyar közön­ségnek írott cikkemet a rendszerváltáskori ún. „zsidó reneszánszról”, magamnak is meglepően lesújtó végkövetkeztetéssel, amelyet csak napról napra igazol az azóta eltelt közel egy évtized. Bretz Acheret: „Ha házkén ha comeah belehiv sei met”, 2001. 4. sz. Magyarul: Kortárs, 2001/8, s az azonos című esz­­székötetem, Budapest, 2001. 3 „Kozmopolita költészet” (1877). A versről s a körülötte kibontakozó irodalmi harcokról Komlós Aladár külön kismonográfiát írt: Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében. Budapest, 1956. A témával egyébként jóval korábban kezdett el foglalkozni, amikor a magyar iroda­lomban fellépő kirekesztő és antiszemita jelenség eredőit kutatta. (A magyar zsidók irodalmi tevékeny­sége a XIX. században című, a soá árnyékában írt, s kéziratban maradt monográfiájában. Megjelent Magyar zsidó szellemtörténet a reformkortól a holokausztig, I. köt. Budapest, 1997, 2006, 225-228.) 4 Komlós Aladár: Egy megírandó magyar-zsidó irodalomtörténet elé. Libanon, 1936. Kötetben: Magyar zsidó szellemtörténet a reformkortól a holokausztig, 1997, II. köt. 75-82. 5 Naplójának 1942. május 17-i bejegyzése. Radnóti Miklós: Ikrek hava, Napló. (Szerk. Ferencz Győző. Budapest, 2003, 189-192.)­­ Például: „Egy katolikus, baloldali, lezsidózott magyar költő históriája, aki magyarként élt és írt, akit zsidóként öltek meg, és aki keresztényként halt mártírhalált. Bächer Iván: „A szó hona.” Népszabadság, 2008. szept. 29. 7 „Vergődés.” Remény, 1926. 15-16. sz. 8 „In memóriám... A fasizmus és a háború magyar-zsidó író áldozatainak emlékünnepélye. 1946. febr. 17-én, Schud füzetek, 1947. Kötetben: Magyar zsidó szellemtörténet... II. Köt. 312-318. 9 Száz év zsidó magyar költői. Budapest, 1942. Versek a zsidóságról. Összeállította Komlós Aladár. Budapest, 1943. 10 Lásd e versek gyűjteményét: Zsidó mezőkön, Kosztolányi Dezső előszavával, Kőbányai János utószavával, Budapest, 2009. 11 Egyenlőség, 1911. nov. 5. 12 Martin Buber: Száz h­ászid történet. Fordította, Martin Buber életrajzát írta s jegyzetekkel ellátta Pfeiffer Izsák. Budapest, 1938, 1942. 13 „Ha egy helyzetet már választottál, a másikról le kell mondanod. Népek versengésében két­felé nem nyújthatod ki a kezed sem segítségért, sem haszonért. Élhetsz közösség nélkül, ha elég nagy szellem vagy, de két közösségbe senki sem tartozhat, legkevésbbé egy nép” - írta Illyés Pap Károly Zsidó sebek és bűnök c. könyve kapcsán, Nyugat, 1935.

Next