Látó, 2010 (21. évfolyam)
2010 / 3. szám - KUKORELLY ENDRE: Irodalom (Versek)
Ez a kanyar az összes másikat kiegyenlíti-kiegyenesíti, fölülírja, fölébe kanyarul, hibátlan maga-magát rajzoló kép. Nem mintha várna: odahúz, megfog, ott marasztal. Megállni a kanyarodó Dunánál, nem olyasmi Petőfi-átirat, berajzolja magát és bekeríti. Nem vad, nem is vadul, ez nem vadul. Takaró, párna, lámpa, szék, ágy, ház, haza, asztal. (JÓZSEF ATTILÁRÓL) Vidám, kétségbeesésre hangolt és nem hasonlít senkihez. Ebben is, nyilván pont olyan volt, túl forró, jég hideg (még jó, hogy vannak jambusok), mint bárki más. Csak bárki más van. Sok minden, túl sok, túlzottan kevés, és így tovább. Ehhez nem elég semmi ok. Országosak a pusztulásban.