Legkedvesebb madaraink 12. A fogoly (Budapest, 1987)

-1 - A FOGOLYVÉDELEM ÉVE A Magyar Madártani Egyesület az 1987-es évet a fogoly­védelem évének nyilvánította. Amikor a fajra esett a válasz­tásunk, — a madárvédelem érdekeinek szem előtt tartása mellett —, nem titkolt célunk volt az is, hogy közös célt, közös munkát, összekötő kapcsot találjunk a vadászokkal, vadgazdálkodókkal. A fogoly sem nem védett, sem igazán vadászható madár, hiszen csak ott lőhetik, ahol kibocsátások is vannak. Az ország több­ségben levő vadgazdasági egységeire ez nem jellemző, így fenn­tartása valóban csak a lelkiismeretre, a vadat igazán féltő vad­gazda jóérzésére van bízva. A közös munka érdekalapját, a faj megmentésére irányuló kísérleten túl az is motiválhatja, hogy a fogoly érdekében tett intézkedések (elsősorban élőhelyvédelem és etetés) ugyanúgy szolgálják az apróvad (fácán, mezei nyúl) érdekeit, mint a védett, elsősorban énekesmadarak szükségleteit. Ezért is szükséges, hogy keressük és megtaláljuk egymást, hiszen nem frázis az, hogy érdekeink egybeesnek, s közös mun­ka a jobb megértést is meghozhatja. AMIT A FOGOLYRÓL TUDNI KELL A fogoly a tyúkfélék rendjébe (Galliiformes) a fácánfélék családjába (Phasianidae) tartozik. A nemzetségek 3 faja él a Földön, 1 Európában és 2 Észak-Ázsiában. A hazánkban is előforduló fajt az elterjedési területén belül tapasztalható szül­és méretbeli eltérések következtében a tudósok több alfajra bontották. A mai elfogadott alfajszám 8. A Magyarországon élt törzsalak (Perdix p. perdix) test­méreteiről Nagy Emil több mint 10.000 madáron végzett vizsgá­latai alapján kaphatunk képet. Eszerint a két ivar méretadatai a következő középértéket adták: Kakas Tyúk Testtömeg 0,352 kg 0,343 kg Szárnyhossz 151,9 mm 152,4 mm Farokhossz 86,9 mm 86,7 mm Csüdhossz 49,4 mm 49,2 mm Csüdszélesség 6,6 mm 4,6 mm

Next