Állami tanitóképezde, Léva, 1870

Léva városa növényzetének rövid jellemzése A város határa két, földalkat és növényzet tekintetében egymástól igen különböző részből áll. Az észak- és kelet felé eső rész a magyarországi érchegyeknek, melyek főtömege Lévától alig négy órányi távol­ban emelkedik, végső, dombokká törpülő kiágazásain terül el. E dombok növényzete átmeneti jelleget mutat a hegyvidék változatossága s a rónaság nagyszerű egyformasága között. Azon, a hegyvidék virányának nagy különséget és változatosságot adó nemek és fajok, melyek néhány órányi távolban, Selmecz környékén, számos válfaj által képviseltetnek, Léva vidékén már csak egyes képviselőikben találhatók: a campanulák, a lychnis- és sylene-félék, a hyeraciumok és orchideák. A városnak dél- és nyugat felé elterülő határa, a kis magyar alföld legészakkeletibb kiágazásán, az alsó Garam mindkét partján vonuló síkságon fekszik, a magyar alföl­deknek kiváló jellemvonását, a gramineak tömeges föllépését és túluralmát mutatván. A város egész határá­ban erdő, vagy csak nagyobb kiterjedésű bokros terület sem található. Ezért határa nem csak erdei vadfák és bokrok,­­ hanem az erdők hősét kereső növények tekintetében is szembeszökőig szegény. Az észak- és kelet felől emelkedő, majdnem kivétel nélkül szőlővel beültetett dombok aljában és oldalain találni ugyan itt-ott egy-egy Ulmus campestrist, suberosat, egy-egy Acert, Quercust, de a látható fák legnagyobb része távol vidékek beköltöztetett és meghonosított szülöttjeiből áll. Ilyenek a Populus nigra és pyramidalis, vagy a floriniák, melyekkel az utak oldalai ki vannak ültetve; ilyenek a Juglans, Prunus és Jronts-félék, melyek a szőlők aljában díszlenek. Cserjék közül legelterjedtebb a Lycium europaeum, mely a sövények nagy részét képezi; gyérebben találhatók Crataegus oxyacantha és monogyna, Prunus spinosa, Cornus sanguinea, Evonymus europaeus és Ligustrum vulgare; csak kivételképen jön elő Philadelphus coronarius. A rendesen korán nyíló tavasznak viránya igen szegény. A partokon Veronica arvensis, serpillifolia és hederae­­folia, Gagea lutea és Ornithogalum umbellatum a tavasz első gyermekei; a lapályokon, egész területeket elborítva, Caltha palustris az egyedüli virág. A lapályos szántóföldeken Lamium amplexicaule és maculatum képez terjedelmes telepeket. A cserjék közül Corylus avellana, Carpinus betulus és Alnus glutinosa hozzák fel nem tűnő virágaikat. Dombokon és lapályokon egyaránt nagy mennyiségben nyílik Viola odorata és canina. A fű­félék közül Carex caespitosa, vulgaris­ praecox, és nutans. Ezeken kívül a nyíló tavasz nem nyújt egyebet; Pulmonaria angustifolia igen gyér. Később a nyár közeledtével, a gyümölcsfák a domboknak, a Gramineak a mezőknek és réteknek élénkebb, válto­zatosabb képet adnak. Április végén s május elején a szilva, barack, mandola, alma és körte­félék kertekben és sző­lőkben; Cornus sanguinea, Crataegus oxyacantha, monogyna a sövényekben; Stanunculus ficaria a réteken bőven vi­rulnak. Vízárkok­ közelében látni a Potentilla anserina telepeit; még a száraz, köves dombtetőkön az Erodium cicutarium és Draba verna igénytelen virágocskái nyílnak. Junius hó a virány gazdagságának ideje. Ekkor virágzanak a házak és utak közelében tenyésző Pobiniák, Morus, Sambucus nigra, Evonymus europaeus, Ligustrum vulgare, a számos válfajban tenyésztett Syringa, Viburnum opulus és Lycium europaeum. Utak, sövények közelében Chelidonium maculatum, Geum urbanum Anchusa italica, Echium vul­gare, Asperugo procumbens, Papaver rhaeas, Centaurea cyamus, Anthemis cotula, arvensis, Conium maculatum, Galium verum, Lithospermum arvense, Fragaria vesca, collina, Delphinium consolida, Barbarea praecox, Sisymbrium alliaria, Thlaspi praecox, Silene inflata és otites, Spergula arvensis, Cerastium glomeratum, arvense, Lathyrus tube­rosus, Orobus albus, Astragalus austriacus nagy mennyiségben találtatik.

Next