Egyetemes Magyar Encyclopaedia 6. Bél-Cockerill (Pest, 1868)
B - Bordan Tamás - Bordeaux - Bordeauxi borok - Boreas
327 BORDÁN TAMÁS. — BOREAS. 328 dása megszűnt, a bordák előbbi lejtős irányukba visszaereszkednek, miáltal a kilégzés jö létre. Bordán Tamás, egyike a 16. századbeli azon szász krónikásainknak, kiknek történelmi feljegyzéseik kútfői hitelességgel birnak. Született a XVI. században ; de hol s kiktől, nincs tudva előttünk. Szelindeken ágost. hitv. lelkész volt s mostohaapja Besodner Péternek, a nagyszebeni lelkésznek (l. feljebb). Még 1619-ben is Szelindeken lelkészkedett, s a káptalan seniora volt; mert ugyanazon év junius havának 21-kén ajánlotta neki ily czímű kézirati értekezését a nagyszebeni zárda hitszónoka, Orendi Simon: „Censurae Protestantium Concionatorum Ecclesiarum Saxo-Transsilvanicarum de Articulis Fidei in Synodo Mediensi anno 1615. mense Maio celebrata conditis etc.“ Úgy látszik azonban, hogy 1624-ben már nem élt; mert nevezett Orendi Simon említett munkáját 1624-ben a nagyszebeni királybírónak, Hollmann Gotzmeisternek ajánlotta, mit aligha tesz, ha Bordán Tamás 1624-ben még élt volna. Kéziratban maradt munkája Bordán Tamásnak ily czím alatt bocsáttatott közre (Gr. Joseph Kemény : Deutsche Fundgruben der Geschichte Siebenbürgens. I. Bd. Klausenburg, 1839. 8 p. 219—250. 11.). „Virtus coronata, oder: Ursach und Sohn Expeditionis Schiermerianae. — Beschreibts zur Ehr, Exempel, und Gedächtnuss unserer lichen teutschen Nachkommenschaft, Thomas Bordan, Pfarrer zu Stolzenburg.“ — (1601—1603). Bordannak e munkájára vonatkozólag ezen érdekes esetet jegyzé fel a t. Kemény József gróf (e. h. Vorwart). Kapott Bécsben a t. gróf 1835-ben egyik barátjától egy kéziratot, melynek czimlapján ez állott: „Expeditio Schiermeriana.“ A munkát ajánlja Gunnesch András Haas Keresztélynek, a nagyszebeni főtanács eskütt-tagjának. Gunnesch iratai közt e szerkesztményt Seivertnél nem találta a t. gróf; azonban 1836-ban Erdélyben Bordán Tamás czimzett kézirata a gróf birtokába jött, s bámulással győződött meg, miszerint a Gunnesch által felajánlott munka nem más, mint Bordannak említett kézirati munkája, csakhogy Gunnesch ajánlólevelet bocsátott elébe az orzásnak, s a munkának új czímet „Expeditio Schiermeriana stb.“ adott. Et haec meminisse invabit. V. J. Bordeaux, egyike Francziaország legszebb, legnagyobb, legnépesebb és leggazdagabb városainak, a Gironde megye főhelye, a Garonne balpartján fekszik félhold alakban, a hajdani Guyenne vagy Aquitania tartományban. A Garonneon keresztül La Bastide helységbe 1500 láb hosszúságú kőhíd vezet, mely 1811—21-ben építtetett az idősb Deschamps által több mint 2 millió tallér költséggel. A kikötő 1000 hajót képes magába fogadni. Ami magát a várost illeti, az óváros, mely ik még a tizenötödik századból származik, egyenetlen, tele van faházakkal, az újabb korban épült városnegyedek azonban igen fényesek, egyenes utczákkal, terekkel és partokkal vannak ellátva. Bordeauxban 74 katholikus, egy protestáns egyház, és 1811 óta egy zsinagóga létezik. Nevezetesebb épületek: a székesegyház (1096-ben szenteltetett fel), a Notre-Dame-egyház a 17. századból, a Saint-Croix-egyház a 10. századból; továbbá a hajdani érseki palota, mely újabban városházzá alakíttatott át; a börze, a nagy színház, mely 1775—81-ben építtetett,s egyike a legszebbeknek egész Európában; a fényes Bordelaise képtár stb. Bordeaux érseknek székhelye, kinek suffraganeusai az ageni , angoulêmei, périgeuzi, luponi, la rochellei és poitiersi, püspökök. A bordeauxi egyetemet, mely négy facultással bír, IV. Jenő pápa alapította 1441-ben. Ezenkívül létezik még Bordeauxban: tudományok és szépművészetek Akadémiája, 128.000 kötetből álló nyilvános könyvtár, Collegium, két papnövelde, különféle iskolák, sziketnémaintézet, különféle tudományos társulatok, tébolyda-, árva- és lelenczház, több kórház, és jótékonysági intézet. A lakosság főképen mindennemű szeszes italok gyártásával s az ipar különféle ágaival foglalkoznak. A bordeauxi vásárok egész a nyugati Francziaországra nézve rendkívüli fontossággal birnak. — B. a régi korban Burcugalá-nak neveztetett, s mint Aquitania II. fővárosa, már a rómaiak idejében is fontos emporiumot képezett. A régi korból igen sok nevezetes emlék maradt fel. A bordeauxi keresztény község eredetét némelyek 272 évig viszik vissza. A városon a századok folytán sok vihar vonult keresztül. A vandalok, alanok, góthok, később a spanyolországi várak által több ízben elpusztíttatván, Martell Károly által újra elfoglaltatott és fölépíttetett. G. Bordeauxi borok nevezet alatt értetnek a város környékén, tágasabb értelemben pedig az egész Gironde megyében termelt borok. Ezek erősségök, kellemes illatuk és zamatjuk által tűnnek ki, s a champagnei pezsgők után a bordeauxi vörösborokból vitetik legnagyobb mennyiségben külföldre. Bordeaux-n keresztül évenként átlag 1,400,000 hedtolitre vitetik ki, melyek közel 400,000-t magában az országban fogyasztanak el, 400,000-t pedig cognac-nak dolgoznak fel. — Semmiféle bordeauxi bor nem élvezhető 18 hónapnál előbb; némely fajoknak 4—5 évig is kell államok, míg kellő jóságukat elnyerik. A bordeauxi borok hat osztályba soroztatnak : 1) Médoc (vörös) ; 2) Graves (fehér); 3) Palus (fehér és vörös); 4) Des Côtes; 5) De Terreforte és 6) D’entre deux mers. G. Boreas, éjszak-keleti szél, mely a thráciai hegyeken át Hellus felé fúj, a mythologia szerint Astraeus és Aurora fia, Notus, Zephyrus és Hesperus testvére, s a thráciai Haemus-hegység egyik barlangjában lakik. Ide ragadta el Ereditteus, athenaei király leányát, Orecthyiát, kivel Tetes, Kalaist és Cleopatrát nemzette. A homéri monda szerint Erichthodius kanczáival tizenkét