Gutenberg Nagy Lexikon, 6. kötet. Bernád - Buber (Budapest, 1932)

B - Bor - Bór - Bor Pál - Bóra - Bora, Katharina

397 BOR 3—4-szer, később évenkint 1—2-szer szoktuk fejteni a szükség szerint. Legfontosabb a bor első fejtése, mikor az újbort a seprőjétől választjuk el. Ez a körülmények szerint decem­ber, január hónapban történik, amikor a seprő már jól leülepedett s a bor eléggé meg­tisztult. A bor megtisztulását elősegíthetjük s némely borok egészségét is biztosíthatjuk az­által, hogy a fejtések alkalmával a megtöl­tendő hordóban ként égetve el, kéndioxidot juttatunk a borba. Ez a művelet a kénezés. Mivel csupán fejtésekkel a bornak készre keze­lése hosszabb időt kíván, a megtisztulás siet­tetésére a derítést és a szűrést szokták alkal­mazni. Beteg borok kezelésénél, valamint olyan boroknál, melyekben több-kevesebb ki nem erjedt cukor van, ha el akarják kerülni, hogy e cukor erjedésnek induljon, vagyis a bort édes állapotban akarják megtartani, akkor pasztőrözik, vagyis 60—70 Cc-ra fel­melegítik. A házasítás két vagy több bornak bizonyos célból való összekeverése. A bor kezelésénél és ápolásánál arra kell törekedni, hogy sem a borban ne keletkez­zenek, se kívülről bele ne kerüljenek olyan anyagok vagy olyan tulajdonságok, amelyek a bort élvezetre alkalmatlanná, más szóval beteggé vagy hibássá tennék. A leggyakoribb bőrbetegségek : a virágosodás, az ecetesség, a tejsavas erjedés, a nyúlósság, a keseredés, a megfordulás. A borhibák közül : a fekete-, fehér- és barnatörés, a záptojásszag, az egéríz, a penészíz és dohosság s a különféle idegen íz. Mindezekkel szemben a pincegazdának há­rom feladata van : az előzetes védekezés, a bajnak mielőbb való felismerése s azután a megfelelő kezelés alkalmazása. A világ bortermelő államai között első helyen áll Franciaország, utána következik Olaszország és Spanyolország s negyedik helyen, de jóval kisebb szőlőterülettel Portu­gália. Csonkamagyarországot illeti meg a sor­rendben a következő hely, 369.024 kát. hold szőlővel beültetett területtel s 3­8 millió hl évi borterméssel (1930), mely mellett a holdan­­kinti termésátlag 10­ 2 hl. A termés nagy része a bolfogyasztás fedezésére szolgál, a kivitel 1930 évben 312.195 g volt 14.466.000 P érték­ben. Magyarország szőlőterülete s borai 17 borvidékbe vannak osztva, a túlsúly a homoki vidékekre és borokra esik, 55-5%.­­ A bor­termés 68%-a fehér bor, 9%-a vörös, 22-9%-a siller s 0-1%-a aszubor. pettenkoffer s. Bor, a most Csehszlovákiához tartozó Bori régi hontvm.-i község mai neve. Bor, az elemek természetes sorozatában az­­ ötödik rendszámú elem. Atomsúlya: 10-82. Vegyületeiben legtöbbször 3, néha 4, legrit­kábban 5 vegyértékű. Szabad bór a természet­ben nem fordul elő, de vegyületben való elő­fordulása gyakori. A bórsav, a borax vagy tinkal, a borokalcit (kalciumborát), a boracit vagy strassfurtit és a boronátrokalcit az ismer­tebb természetben előforduló bórvegyületek, de előfordulnak szilikátokban, a talajban és számos növényben is. Tiszta bór bórklorid­­(B­dg) gőz és hidrogéngáz igen magas hő­mérsékletre való fölhevítése útján, tisztátalan bór bórsavnak foszforral vagy más fémmel való redukciója által állítható elő. Ha a reduk­cióhoz alumíniumot használunk, a bort kris­tályos állapotban kapjuk (bórgyémánt). Egyéb­ként a bór amorf barna por vagy megolvadt tömeg, melynek keménysége a gyémántét meg­közelíti. Olvadáspontja tisztaságától függően 2000 és 2500 C° közé esik. Közönséges hő­mérsékleten savaknak és alkáliáknak ellenáll, de a salétromsav bórtrioxiddá oxidálja, meg­olvasztott alkáliák pedig boráttá alakítják át. A bór oxigénvegyülete majdnem kivétel nél­kül mint sav szerepel, igen ritkán bázis, mint pl. a bórfoszfátban (B­PO4) és a boraxbórkő­­ben. A bort fémek dezoxidációjára és keményí­tésére használják. Amorf bort elsőnek 1808- ban Gay-Lussac és Thenard állított elő, kris­tályos bort 1856-ban Wöhler és Deville. Tiszta bort 1895-ben Moissan állított elő, az erre szol­gáló eljárást tökéletesítette Weintraub 1909- ben. bálint I. Bor Pál, szobrász, festő és művészeti író, szül. 1889-ben Budapesten. A világháború alatt Franciaországban internálták. Ekkor kezdett szobrászattal és művészeti irodalom­mal is foglalkozni. Hazaérkezte után többször rendezett a posztimpresszionizmus szellemé­ben festett dekoratív festményeiből és szob­raiból kiállításokat. Számos kritikája és mé­lyen szántó cikke jelent meg. Több műve a budapesti Szépművészeti Múzeum birtokában van. éber L­lóla, az Adria keleti és a Fekete tenger észak­keleti partjain olyankor fellépő és rövid heves lökésekből álló (1 p. alatt 60-nál is több) száraz, hideg északkeleti szél, a­mikor a mögötte lévő szárazföldön a levegő nyomása nagy, a ten­geren pedig kicsiny. Gyengébb alakja a borim, az erősebbé a boraccia. Néha olyan heves, hogy a tenger felkorbácsolt vize köddé por­lik. MASSÁNY E. Bora Katharina, Luther felesége, szül. 1499 jan. 29-én Lippendorfban, megh. 1552 dec. 20-án Torgauban. Apáca volt a ciszterci rendi BORA 398

Next